2021. február 1-jén, hétfőn kezdődik a 2020/2021-es tanév második feléve. Az eredetileg február 1-re tervezett félévi szünet elmarad – tette közzé az oktatási minisztérium honlapján Branislav Gröhling (SaS) oktatási miniszter. Fotó: TASR "Az iskolai szünetek időpontját az epidemiológiai helyzet alakulása határozza meg" - olvasható a dokumentumban. A karácsonyi szünet december 21. és január 8. között lesz minden alap- és középiskolában. A határozat értelmében ha a fenntartó úgy dönt, az óvodák december 21. között zárva lesznek. Gröhling a kormány hétfői ülésére érkezve megjegyezte, arra készül, hogy mi lesz a karácsonyi szünet után, azaz január 11-től. Kihirdették, hogy mikor lesz az őszi és a téli szünet. A szaktárca vezetője úgy véli, hogy a kormánynak foglalkoznia kell azzal a kérdéssel, milyen tesztelési módszereket vetnek majd be, és a lehetségesek között felemlítette a gargalizálásos metódust is. Korábban már írtunk arról, hogy Igor Matovič egy gargalizálással történő együttes mintavételi folyamat lehetőségét "ízlelgette" a közösségi hálón.
Kásler Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) vezetője kijelölte a jövő évi, 2021/2022-es tanév rendjét. A következő tanév rendje A következő, 2021/2022-es tanévrend a Magyar Közlöny keddi számában jelent meg – vette észre az Index. A rendelet szerint az első tanítási nap 2021. szeptember 1. (szerda), az utolsó tanítási nap pedig 2022. június 15. (szerda) lesz. Ez alól kivételt jelent, hogy az alapfokú művészeti iskolákban és a felnőttoktatásban a tanítási év első és utolsó napját – a tanítási év első és utolsó hetének keretében – az igazgató határozza meg. Az iskolák utolsó, befejező évfolyamán vagy befejező szakképzési évfolyamán az utolsó tanítási nap a középfokú iskolákban 2022. április 29., a két évfolyamos rész-szakképesítésekre való felkészítést folytató szakiskolákban pedig 2022. május 31. lesz. Iskolai szünetek 2021 free. Összesen száznyolcvanegy tanítási nap lesz jövőre. Ez alól kivételt jelent, hogy a szakgimnáziumokban csak százhetvenkilenc, gimnáziumban és szakiskolában pedig száznyolcvan nap lesz.
Kedden véget ér a tanítási év és kezdetét veszi az iskolákban a vakáció. A családok helyzetének segítéséért, valamint a tanulók felzárkóztatásáért a tanítást követő két hétben az iskolák 1-8. évfolyamain meg kell szervezni a gyermekfelügyeletet, ahol ezt a szülők igénylik, közölte az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) hétfőn az MTI-vel. A közlemény szerint a június 29-ig tartó gyermekfelügyeleti időszak az általános iskolákat, valamint a 6. és 8. évfolyamos gimnáziumok 5-8. Iskolai szünetek 2011.html. osztályait érinti. A felügyelet alatt napközi, szakkör, sportfoglalkozás, fejlesztőfoglalkozás, egyéni vagy csoportos tehetségfejlesztő és felzárkóztató foglalkozás egyaránt szervezhető, amennyiben pedagógiai szempontból ez indokolt, írták. Ha egy tanuló a lakóhelyétől eltérő településen jár iskolába, és ott gyermekfelügyeletben nem tud részt venni, a lakóhelyén működő iskola látja el a felügyeletet. A berettyóújfalui Diószegi Kis István Református Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola diákjai átsétálnak a helyi református templomba ballagásuk előtt 2021. június 11-én Forrás: MTI/Czeglédi Zsolt Az óvodai feladatellátás a nyári időszakban is folytatódik, az Emmi ezzel kapcsolatban külön levélben kérte az óvodák fenntartóit, hogy a pedagógusok szabadságolása és a nyári időszakra időzített esetleges felújítások, karbantartások elvégzése mellett is folyamatosan biztosítsák a gyermekek fogadását és nevelését, ismertették.
Dr. Gadó Klára: Az idős emberek megbetegedéseinek és gyógyításának sajátosságai - YouTube
November 1-jétől vezeti dr. Gadó Klára az első geriátriai klinikát, amely a Semmelweis Egyetem Szent Rókus Klinikai Tömbjében alakult meg. Dr. Gadó Klára az egyetem Általános Orvostudományi Karán szerzett diplomát, majd a családi hagyományt követve – mindkét szülője mikrobiológus volt –, kutatóként kezdte pályafutását. A klinikai farmakológia szakképzése kapcsán az egykori Haynal Imre Egészségtudományi Egyetem I. sz. Belgyógyászati Klinikájára kerülve ugyanakkor elvarázsolta a betegellátás szépsége, így belgyógyász, immunológus, majd hematológus szakvizsgát is szerzett. Mint visszaemlékszik, az idősellátás közelébe egy véletlen folytán került. Dr gadó klara. A korábbi Szent Rókus Kórházban a belgyógyászati-immunológiai részleget vezette, mikor 2007-ben megszűnt az intézményben az aktív ellátás, amelyet követően a belgyógyászati rehabilitációs osztály főorvosa lett. Ennek bázisán jött létre az elmúlt évben – a Szent Rókus Kórház Semmelweis Egyetemmel való egyesítését követően – a Geriátriai Klinika és Ápolástudományi Központ, amely az ország első idősgyógyászatra specializálódott klinikája.
Mint mondja, vénás trombózis leggyakrabban az alsó végtagon alakul ki, de a felső végtagon, a kismedencében, a hasüreg vénáiban és a tüdőben is előfordulhat, ám az ilyen nem típusos megjelenéskor mindig gondolni kell arra, hogy valami más kiváltó tényező is áll a háttérben. Az artériák esetén az agyi erekben, végtagokban, koszorús erekben alakulhat ki a vérrög, ami ha elzárja az artériát, akkor a mögöttes terület nem kap vért, így szövetelhalás lép fel. Így alakul ki a szívinfarktus, az iszkémiás stroke vagy a végtagelhalás. A szakember arra is felhívja a figyelmet, hogy az ágyhoz kötött, főként idősotthonokban ápolt betegek között nyolcszor gyakoribb a mélyvénás trombózis, mivel ők kevesebbet mozognak. Ugyancsak magas a kórházban kezelt betegek trombóziskockázata: az összes vénás trombózis 20 százaléka náluk fordul elő, tehát erre a betegcsoportra kiemelten figyelni kell, és a kórházi felvételkor rizikóbecslést kell végezni. Ez fokozza a trombózis kialakulásának esélyét - Napidoktor. A terápia során azt is számba kell venni, hogy a vénás trombózis a betegek 30 százalékánál tíz éven belül kiújul, és azt is szem előtt kell tartaniuk az orvosoknak, hogy a tüdőembóliák mintegy 30 százaléka tünetmentes mélyvénás trombózis következményeként alakul ki.
Óriási a különbség: tízszer magasabb a 80 éven felüliek körében a trombózis előfordulása, mint a középkorúak esetében. Óriási a különbség: t ízszer magasabb a 80 éven felüliek körében a trombózis előfordulása, mint a középkorúak esetében. Mindez nemcsak a mozgásszegény, sokszor ágyhoz kötött életmóddal függ össze, hanem az idős korban gyakoribb, a véralvadást fokozó társbetegségekkel – például cukorbetegséggel vagy szívelégtelenséggel – és a vérkeringés lelassulásával is. A Semmelweis Egészség Napok – Az időskor nem betegség című február 25-i alkalmán nemcsak arra kaphatnak választ az érdeklődők, hogy miért alakul ki többször a trombózis időskorban, hanem megismerhetik a megelőzést és a terápiás lehetőségeket is. Míg a 30-40 évesek körében százezer lakosból mintegy hatvannál fordul elő trombózis, addig ez a szám a 80-as korosztályban ennek tízszerese. Szimpatika – Az egészséges időskort fiatalon kell megalapozni. Hogyan keletkezik a vérrög? Mit jelent a trombózis? Miért fontos a testmozgás és hogyan lehet az ereket tornáztatni? – ezekre a fontos kérdésekre is megtudhatják a válaszokat azok, akik regisztrálnak a Semmelweis Egyetem Geriátriai Klinika és Ápolástudományi Központ rendezvényére.