Tündérhegyen túl: Szent Márton története - YouTube
Hóból van a palot ája, kilenc tornya égig ér. Miklós napkor minden évben teletömi puttonyát, mézes-mázos ajándékkal szánkázik az úton át. Utassy József: Hull a hó Zirr, zurr, zurrogó! Sziszeg a szél, hull a hó. Ragyog a sok h ógolyó. Játszani jó, jaj de jó! Állj be közénk Télapó! Don ász y Magda: Télapó ünnepén Tipp-topp, tipp-to pp, ki jön a nagy hóban? Kipp -kopp, kipp-kopp, ki van az ajtóban? Mesepercek Archívum - Aprajafalva - Értékpercek. Itt van már a nagyszakállú Tél apó! Csupa hó! Puttonyában dió, mogyoró! Csitt-csatt, csitt-csatt, örül a sok gyermek, hipp-hopp, hipp-hopp, Télapó itt termett. Mit hozott a nagyszakállú Télapó? Csupa jó! P uttonyában dió, mogyoró! Zelk Z oltán: Mik ulá s Hóval le pett égi úton Mikulás már útra kél, csillagok szál lnak fölötte, s vígan fut v éle a szél. Világjáró a csizmája, átlép várost, falvakat, de olykor megáll s elidőz egy-egy kis ablak alatt. Előveszi aranykö nyvét, amelyben gyermeknevek vannak gondosan felírva, s nézi: jó vagy rossz gyerek? Hogyha rossz: hát virgács neki! De ha jó, akkor cukor... S már továbbmegy - szél és felhő sem érheti utol.
00 Sommelier gyorstalpaló – mester illatminták - Bujdosó Orsolya vezetésével /Sükösdi lakóház 13. 00 Verses borműhely – Jacsó Pál vezetésével / Sükösdi lakóház 14. 00 Tematikus borkóstoló – Fejérvári Gergővel / Sükösdi lakóház Jegyek a Skanzen Vigadóban kaphatók.
Nézzük meg! Így aztán megtalálták Mártont. Ő előbújt, s homlokán egy csillag ragyogott. Tündérhegyen túl: Szent Márton története - YouTube. Az emberek ámulva nézték, és egy emberként kiáltottak fel: - Éljen a püspök! Éljen az új püspökünk! Mártont tehát püspökké választották, a libákat pedig, akik elárulták őt, még aznap este megsütötték, és megették. Márton, belenyugodva, hogy püspökké kell válnia, még nagyon sok emberen segített. Ő lett a világ legjóságosabb püspöke, és boldogan élt, amíg meg nem halt.
Más rész zúgolódott. Koppány somogyi vajda volt a zúgolódók szószólója: – Nekem nem kell az új vallás. Apáink meg tudtak élni a régi mellett. Vitézek, hatalmasok, erősek voltak; rettegtek tőlük az idegen népek. Mi sem akarunk mások lenni. Hiába parancsolja a fejedelem, megmaradunk e mellett s ha neki nem tetszik, ám jöjjön és kényszerítsen fegyverrel. István nem késett, mert ő a keresztény hitnek nem csak híve, hanem bajnoka is volt. Seregét összegyűjtötte, táborába siettek a Gizella királynéval hazánkba jött német keresztény lovagok, s nemsokára szemben állott egymással a hiteért küzdő két erős sereg. A fejlődő új vallásnak első küzdelme volt ez a régi vallással. Kemény vitézek itt, kemény vitézek ott. Nem zsákmány után való vágy, nem az erőnek mutogatása, hanem a vallás védelme volt a cél. Szent márton története mese e. Hadd segítsen kit-kit a maga istene. Hosszú, nehéz volt a harc. Olyan halálmegvető bátorsággal harcolt keresztény magyar és pogány magyar egymás ellen, hogy a győzelem sokáig késett egyik vagy másik félhez hajlani.
Nem csak a tudósok védték és gazdagították e táj értékeit, idősb Budaházy Lajos, községünk díszpolgára és Budaházy Zoltán erdészként szerette, óvta erdeink élővilágát, a fekete gólya fészkét, a Gémest, az "őserdőt". Holtág, erdő, ősgyep Tiszadob határának falu felőli része, a Tiszadobi Ártér Természetvédelmi Terület, 1000 hektár, a Hortobágyi Nemzeti Park kezelésében van. A Telki-legelő, mint 6000 hektáros ősgyep, a Hortobágy legészakibb nyulványa, a Kesznyéteni Tájvédelmi Körzet része és a Bükki Nemzeti Park felügyelete alatt áll. Három kiemelkedő természetvédelmi érték köré csoportosíthatók a tiszadobi élőhelyek: a Tisza és holtágai, a telki ősgyep, és az Alföldön nagyon jelentős, 1000 hektárnyi erdő. Tiszadobi gyepes terület A holtág rendszer a Tisza szabályozás eredménye. A sok-sok tiszai és más folyók holtágai közül kiemelkedő jelentőségét az adja, hogy mentett oldali holtág. Debreceni torma Kesznyéten közelében | National Geographic. Az 1884-es, nagy árvíz idején találkozott utoljára közvetlenül az élő Tisza vize a holtágéval. Azóta a holtágak a Tiszából csak az altalajon keresztül kaptak szürt vizet, illetve a szivornyákon keresztül.
Fennállása óta először költöztek szöcskeegerek a Fővárosi Állat- és Növénykert terráriumaiba. Június elején a kutatók két pár szöcskeegeret fogtak be a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén található Borsodi-Mezőségen és szállítottak az Állatkertbe, hogy ott megfigyelhessék ennek a különleges állatnak az életmódját A célok azonban ennél messzebbre mutatnak: a cél egy zárthelyi populáció létrehozása, amely akár a faj megmentésének a kulcsa is lehet. Röviden nézzük át, hogy mi ennek a programnak a jelentősége, és miért szükséges egy fokozottan védett, veszélyeztetett faj terráriumi tartása. Újra szól a haris! – haris védelem a Kesznyéteni Tájvédelmi Körzetben |. Szöcskeegerek befogás a Borsodi-Mezőségen: akcióban a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság és a Magyar Természettudományi Múzeum szakemberei (fotó: Cserkész Tamás, MTM) Vadon befogott szöcskeegerek érkeznek az Állatkertbe (fotó: Cserkész Tamás, MTM) A magyar szöcskeegeret (Sicista trizona) már csak két helyen lehet megtalálni az egész Földkerekségen: Kolozsvár mellett, valamint a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén a Borsodi-Mezőségen.
Az állatok közül védett az édesvizi medúza, az óriás csibor, a lápi póc, a réti csík, és a farkasalma lepke. A Falusi- vagy Falu-Tisza Malom-Tisza – a szentély Szentély jellegű holtág. Vízfelülete 54, 35 hektár, átlag mélysége 1, 5 méter, vizének térfogata 815. 250 köbméter, parthossza 9. 490 méter. A Malom-Tisza tótfűzi keresztgátjától az ókenézi kastély irányába több hektár nagyságú úszóláp terül el, terjedőben lévő kivételes értékű mocsári páfránnyal. Sajnos az aggasztó vízhiány miatt ezek az úszólápok leültek. További sorsuk a holtág vízutánpótlásának biztosításától függ. A part erdősültsége kielégítő, a déli oldalon öreg fekete és fehér nyárfák szegélyezik, pótlásuk a cserje szint meghagyása mellett, fiatal fehér és fekete nyarakkal kellene, hogy megtörténjen. Közvetlenül a vízparton a füzek pótolandók. Ökoturisztikai fejlesztés a Bükk-vidék Geopark területén - Hír - Ipolytarnóci Ősmaradványok. A vízutánpótlás hiánya okozza a Malom-Tisza gyengébb vízminőségét és elmocsarasodását. A gyékény és nádsávok mellett a holtág erdősült árnyákos partja mentén, a gárdoni kanyar után, a sajátos mikroklíma eredményeként, úszólápok keletkeznek.
A LIFE IP GRASSLAND-HU projekt célja a füves élőhelyek és az ezekhez kötődő fajok természetvédelmi helyzetének javítása és hosszú távú megőrzése. A LIFE IP GRASSLAND-HU (LIFE17 IPE/HU/000018) projekt az Európai Unió LIFE Programjának támogatásával valósul meg. További infó:
A bogarak képviselői közül védett faj az aranypettyes bábrabló, az érdes futrinka és a mezei futrinka, de megtalálható még a területen az óriás csíkbogár, szarvasbogár, az orrszarvúbogár, nagy hőscincér, kis színjátszó lepke, díszes tarkalepke és a mocsári szitkár.
Madarunk ugyanis elsősorban a mélyebb fekvésű kaszálórétek földön fészkelő faja, így ezeken az élőhelyeken a gépi kaszálás jelenti számára a legnagyobb veszélyt, aminek ideje egybe esik a költési időszakkal. Nagyapáink idejében ugyanis, amikor a kaszálás még extenzíven, kézi kaszákkal történt, egy-egy rét levágása akár heteket is igénybe vehetett és a földön fészkelő madaraknak mindig volt hova menekülniük. Ekkor hangzott el gyakran: "Szorítsd a harist! ", mely felkiáltást Herman Ottó magyarázza A madarak hasznáról és káráról című művében: "Tikkasztó melegben, gyöngyöző homlokkal megáll a magyar kaszás, a kinek a világon sehol sincsen párja; előbb letörli homlokáról az izzadságot, aztán letűzi a kasza nyelét, kiveszi tokjából a fénkövet és elkezdi a fenést; erre a hangra mintha felelne, mintha versenyre kellne a surgyé madár; nagy buzgón hallatja buzgó énekét, míg a haris alig pár lépésnyire bujkál a magas fűben és folyton hallatja "kétkét—kés-kés"-szerű szavát. Ha közel van a kaszáló széle, ekkor a kaszások sora összenéz, aztán kettőzött erővel és szaporasággal vág be a fűbe, a sorvezető pedig elkiáltja magát: szorítsd a harist!
A mezőcsáti Móka mocsárhoz közel, a bejelentett kaszálás ellenőrzése során, kollégáink hamvas rétihéja költésre utaló jeleket kerestek, de helyette gulipán családot találtak. A nyár legforróbb napjaiban sem tétlenkedtek a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság Dél-Borsodi Tájegységének természetvédelmi őrei. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) Bükki Helyi Csoportjának tagjaival, valamint lelkes önkéntesek segítségével nagy területet sikerült bejárniuk a Borsodi-Mezőségben és felmérni az ott lévő természetes gyepterületeket, valamint az azokon költő madárfajokat. Az egyik területen már folyt a kaszálás, amikor kollégáink a még le nem kaszált sávból egy felnőtt gulipánt, majd később egy fiókát pillantottak meg kisétálni. Seres Nándor természetvédelmi őr azonnal jelezte a gazdának a védett faj jelenlétét. Közös megegyezés alapján átmenetileg leállították az adott táblán a kaszálást és meghagyták a még lábon álló gyepsávot. A tojó így lehetőséget kapott, hogy biztonságos helyre vezethesse a fiókáit.