A Szent Mihály arkangyalról nevezett csornai Premontrei Prépostságot az Osl nemzetség alapította, birtokainak jelentős részét is ettől kapta, melyek első összeírása 1230-ból való, de birtokállományát újabb adományok később is gyarapították. Alapító oklevele nem maradt fenn, de a hagyomány az alapítás évét 1180-ra teszi, mivel azonban Csorna első ismert említése 1228-ból maradt fenn, sokan az alapítást az 1220-as évek elejére teszik. Az első premontreiek Hatvanból jöttek Csornára, ez a prépostság az első magyarországi monostornak, az 1130-as években közvetlenül Prémontréből alapított Váradhegyfoknak volt a fíliája. A prépostság Sopron vármegyében, a győri egyházmegye területén található. Csorna premontrei apatsag . Története során fontos hiteleshelyi munkát végzett egészen 1874-ig. Az általa kiállított legrégibb ismert függőpecsétes oklevél 1247-ből való. A 13. században igen népes csornai konvent alapította a türjei prépostságot 1184-ben, és a rajkit 1239-ben. Ám a hanyatlást Csorna sem kerülhette el. 1542-től megszűnt a premontrei élet a monostorban, birtokait 150 évig világi papok kapták kommendaként.
A fejlesztés keretében a rend 900 éves fordulatos történetét feldolgozó, egyedülálló technikai megoldásokkal felvértezett "Premontrei 900" című kiállítás is megnyitotta kapuit. Bemutatkozik a Csornai Premontrei Apátság | Magyar Kurír - katolikus hírportál. A történelmi Magyarország, a Magyar Királyság egykori premontrei cirkáriájának bemutatása mellett a kiállításban kiemelt szerepet kap a Csornai Premontrei Prépostság/Apátság nyolcszáz éves történetének a felvázolása. A Csornai Premontrei Levéltárban – és más levéltárakban – végzett forrásfeltárás révén napvilágra került hiteles kutatási eredmények közérthetően, az érdekességek mentén építkező módon, élményszerű formában válnak közkinccsé. Ezt szolgálja az interpretáció élménnyé alakítása, a modern 21. századi kiállításrendezési elvek alkalmazása, a bemutatás újszerű formanyelve, a grafikai koncepció modern és letisztult kialakítása, valamint számos téma – így például a szerzetessé válás lépései, a szerzetesi napirend, a premontrei viselet változásai, a középkori sörfőzés – infografikán történő bemutatása, amely a Z és alfa generáció "tartalomfogyasztási" szokásait és a kortárs vizuálkommunikációs trendeket is figyelembe veszi.
A hiteleshelyek működését számos további törvény szabályozta (pl. 1514, 1647, 1723, 1868), mígnem 1874-ben megszüntették őket, szerepüket végleg a közjegyzőségek vették át. 147 [147 Bónis (1965) p 92] [1]
A magyar premontreiek története a rendalapító Szent Norbert idejére nyúlik vissza. Közösségeik virágzó időszakok és újra és újra bekövetkező elűzetések, feloszlatások, megszüntetések ellenére mindig újjá tudtak alakulni. Jelenleg a Magyar Premontrei Cirkária négy önálló premontrei közösségben él Váradhegyfokon, Gödöllőn, Csornán és Zsámbékon. Megnyitja kapuit a megújult Csornai Premontrei Apátság. Az ősi hagyomány szerint a premontreiek (a "Fehér Rend", a "fehér kanonokok") II. István magyar király meghívására 1130-ban telepedtek le a váradi várral szemben lévő dombon, a Körös folyó partján. A monostor az alapításhoz szükséges rendtagokat az anyakolostorból, a franciaországi Premontré-ból kapta, majd később a királyvölgyi apátságból. A váradhegyfoki konvent a középkorban vezető szerepet töltött be a Magyar Cirkáriában. Atyaapátsága alá tartoztak a következő prépostságok: Meszes, Almás, Majk, Zsámbék, Hatvan, Jászó, Garáb, Kökényes, Jánoshida, Pályi, Cheym, Zich, Bény, Adony, Kaposfő, Nyulak szigete. Szimbolikus értelemben Váradhegyfok lett a középkori magyar Premontré.
A közösség karizmája, küldetése A csornai közösség küldetése a történelem folyamán a kor kihívásaihoz igazodott, a kezdetek missziós munkájától egészen a mai lelkipásztorkodásig, de fontos a tudomány és oktatás-nevelés területén végzett tevékenység is. Igyekeznek az alapító karizmáját aktualizálni ahhoz a korhoz, amiben élünk. Csornai Premontrei Apátság turisztikai látogatóközpontja. Úgy gondolják a közösség tagjai, a "vita mixta" jó lehetőség, hogy a közösségi élet gyümölcseiből a körülöttük élők is részesüljenek. Magyarországi tevékenység A rend történelme során elsősorban lelkipásztori munkát végzett, emellett a középkortól a polgárosodásig hiteleshelyi tevékenység, 1802 után pedig a tanítás is feladataik közé tartozott, tartozik. A premontrei rend sajátossága, hogy az apátság közelében lévő templomok plébánosai premontreiek, akik közösségben élnek és imádkoznak, ez a háttere a lelkipásztori munkájuknak. Úgy tűnik, manapság erre a munkára egyre nagyobb szükség van. Ma tíz templomot látnak el, és hozzájuk tartozik a szombathelyi Premontrei Rendi Szent Norbert Gimnázium is.
A Keresztelő Szent Jánosról nevezett jánoshidai prépostságnak sem alapítóit, sem kegyurait nem ismerjük, alapító oklevele nem maradt fenn, de a hagyomány szerint alapítása 1186-ban történt a kökényesi monostorból. A török időkben teljesen elpusztult, azután viszont morvaországi premontreiek által új életre támadt, akik vállalták a hely lelkipásztori ellátását is. Így birtokai is a zabrdovici apátsághoz kerültek. Az e korból fennmaradt anyakönyvek virágzó hitéletről tanúskodnak, ami magyarázza azt is, hogy egészen 1790-es feloszlatásig premontreiek voltak a plébánosok Jánoshidán. 1802-ben szintén Csornához csatolták és ugyanúgy, mint Türje, rendi plébániaként működött. Isten kezében: Türjei Prépostsági Templom (Forrás: Duna TV) Isten kezében: Dr. Horváth Lóránt Ödön OPraem, ny. apát (Forrás: Duna TV) Premontrei hivatás?