Ilyen szempontból a legjobb az olasz nyugdíjasok helyzete, mivel náluk közel 90% ez az arány, a legrosszabb dolguk pedig egyértelműen az íreknek van, ahol utolsó fizetésük alig több mint 30%-át kapják meg nyugdíjként. Forrás: 2019. 11. 05.
Az idősebb németek ugyanannyi pénzből sokkal jobban és tartalmasabban tudnak élni Magyarországon, mint szülőhazájukban. Vonzza őket a táj szépsége, a magyarok vendégszeretete, az olcsó és jó színvonalú szolgáltatások. Utánpótlásuk viszont egyre kevésbé akad, és annak sem találtuk nyomát, hogy a menekültek elől egyre több német menekülne hozzánk. Dieter Alfers düsseldorfi nyugdíjas 2007-ben vásárolt meg egy móricgáti tanyát a pusztán. Megdöbbentő a valóság: ez a nyugdíjasok sorsa Magyarországon - Portfolio.hu. Megfogta a táj végtelensége, az egész évben nagyszerű időjárás és a magyarok vendégszeretete. Azért is választottam Magyarországot, mert itt sokkal olcsóbban lehet ingatlant venni, és mert szeretem a magyar vidéket, az itteni életformát – mondta a kérdésére. A férfi 57 évesen ment kedvezményes nyugdíjba, előtte egy takarékbanknál dolgozott marketingesként Düsseldorf mellett, egy kisvárosban. Azt mondta, a nyugdíjazása miatt jelentősen megcsappant a jövedelme, az addigi életszínvonala, és sokáig keresett Európában egy olyan helyet, ahol kényelmesebben tud élni, mint Németországban.
Svéd nyugdíjas Stockholmban - erre az összegre még ő is csettintene Forrás: AFP/Shah Marai Ez a jelentős összeg ráadásul évről évre egyre magasabb: idén februárban még "csak" 1, 6 millió forint volt a rekorder havi nyugdíj. Másfél éve, 2015 januárjában a legmagasabb nyugdíj összege 1, 3 millió forint volt, 2014-ben pedig csupán 870 ezer forint. Mint arról az Origo is beszámolt, 2015 januárja választóvonalnak számít, hiszen ekkortól törölték el a nyugdíjplafont. A járulékplafon eltörlése azt jelenti, hogy vannak, akiknek több nyugdíjjárulékot kell fizetniük, igaz, hosszabb távon így az állam kiadásai is nőni fognak a magasabb nyugdíjak kifizetése miatt. Rétvárinak az MSZP-s Korózs Lajos kérdésére adott válaszából az is kiderült, hogy "a járulékplafon eltörlése óta megállapított öregségi nyugdíjak mintegy 0, 4 százaléka esetében eredményezett magasnak mondható, havi 350 ezer forint feletti induló ellátást valamelyik megállapítási tényező". Szeged.hu - Megduplázódott a szegénységben élő nyugdíjasok száma Magyarországon. Görög nyugdíjasok rohamoznak meg egy bankfiókot Athénban tavaly, az adósságválság idején Forrás: MTI/EPA-ANA/Oresztisz Panajotu Ezen ellátási összegek nagy többségét - mintegy 60-65 százalékát - kizárólag a hosszú szolgálati idő vagy a korhatár feletti továbbdolgozás eredményezte - írta Rétvári.
Tudtad, hogy Magyarországon 2050-re meghaladja a 40%-ot a legalább 55 évesek aránya a teljes népességen belül? És azt, hogy 30 év múlva már csak két aktív korú tart el egy nyugdíjast? Az Eurostat friss elemzésében azt nézte meg, milyen a nyugdíjasok élete és helyzete az EU-ban, ebből többek között kiderül az is, hogy itthon a 65 évesek hátralevő várható élettartama a férfiak esetében 14 év, a nők esetében pedig 18 év környékén van. Az érdekesebb ábrákból szemezgettünk mostani cikkünkben. 2018 elején az EU-s tagállamokban 512 milliónyian éltek, ez az előrejelzések szerint 2044-re 525 millióra növekszik. Csakhogy nem a fiatalok lesznek többen, hanem az idősek. A 65 évesek és annál idősebbek aránya a teljes népességen belül a tavaly év eleji 101 millió főről 149 millióra emelkedik 2050-re. Ennyit kap, akinek a legmagasabb a nyugdíja Magyarországon. Érdekes módon maga az idősebb társadalom is egyre öregszik, a becslések szerint a 85 évesek és a felettiek száma az EU-ban 2018 és 2050 között több mint duplájára nő, a mostani 14 millió körüliről közel 32 millió főre 2050-re.
Ez jelenleg havi 28 500 forint. Ám ők nincsenek sokan - nyugtatta meg írásbeli válaszában a humántárca államtitkára Korózs Lajost, mondván: az elmúlt években, éves átlagban száz embernek állapítottak meg ekkora öregségi nyugdíjat. A nyugdíjminimum jelenleg 28 500 forint Fotó: Polyák Attila - Origo Igyekeznek közelíteni a jövedelemhez A nyugdíjrendszerben az 1980-as években - ekkor kezdett jelentősebb bérkülönbség kialakulni a gazdaságban - vezették be a nyugdíj alapjául szolgáló átlagkereset összegének korlátozását, ez később a degresszív számítási szabály többsávosra bővülésével folytatódott. A járulékfizetési felső korlátot 1992-től vezették be, vagyis ekkortól korlátozta a törvény a nyugdíjjal helyettesítendő kereset nagyságát. A korlát feloldásával az aktív életszakaszban elért tényleges jövedelem pótlásához közelít a rendszer. A nyugdíjminimum szerepe a nyugdíjrendszerben, hogy aki legalább 20 év szolgálati időt igazol, és a nyugdíj alapjául szolgáló kereseteinek átlaga a nyugdíjminimum összegét eléri, az ennél kevesebb nyugdíjat nem kaphat.
Az akkori válasz szerint a 2016. április 30-i adatok alapján 43 ember kapott 500 ezer és egymillió forint közötti öregségi nyugdíjat. Rétvári ehhez hozzáfűzte: az 500 ezer és egymillió forint közötti összegű nyugdíjakat nagyon hosszú, 47 évet meghaladó szolgálati idő alapján, átlagosan közel 67 éves életkorban igényelték. A Rétvári Bence államtitkár által közölt statisztika szerint félszázan kapnak félmilliónál többet Fotó: Tuba Zoltán - Origo Az egymillió forint feletti nyugdíjat pedig 50 év szolgálati idő alapján 69, 5 éves biztosítottak igényelték. A magas összegű nyugdíjban részesülők 5-10 évvel a nyugdíjkorhatáruk után igényelték a nyugdíjat, vagyis ennyivel rövidebb lesz a nyugdíj folyósításának várható ideje, és ennyi idővel tovább fizettek magas kereset után járulékot - írta az államtitkár.