(Gordon Kft, 2016) Adele Faber, Elaine Mazlish: Beszélj úgy, hogy érdekelje, hallgasd úgy, hogy elmesélje (Reneszánsz Könyvkiadó, 2013) Adele Faber, Elaine Mazlish: Testvérek féltékenység nélkül (Reneszánsz Könyvkiadó, 2014) Adele Faber, Elaine Mazlish: Beszélj úgy, hogy érdekelje – hatékony kommunikáció pedagógusoknak Jane Nelsen: Pozitív fegyelmezés (Reneszánsz Könyvkiadó, 2013) Stephen Glenn, Lynn Lott, Jane nelsen: Pozitív fegyelmezés az iskolában (reneszánsz Könyvkiadó, 2016) Alexander Oakwood: Mikor mondjunk NEM-et, és hogyan? (Bagolyvár Könyvkiadó, 2007) A cikk eredeitleg 2017. Konfliktuskezeles az iskolában . márciusában jelent meg. A szerző újabb cikkét hamarosan közöljük. A szerző bemutatkozása: Dudás Veronika vagyok, a budapesti Neumann János Számítástechnikai Szakgimnázium biológia-földrajz tanára. Osztályfőnökként sikerrel alkalmaztam a Pozitív fegyelmezés módszereit az osztályban felmerülő konfliktusok kezelésére, az együttműködés kialakítására.
Ha büntető-fegyelmező megközelítés helyett együttműködő-helyreállító szemléletben járunk el, az megerősíti a kapcsolatokat a közösségen belül és megakadályozza, hogy a konfliktusok agresszióba torkolljanak. A társas-érzelmi készségek fejlesztése és az agresszió kezelése, illetve megelőzése nélkülözhetetlen az iskolákban, és erre vannak megfelelő és korszerű módszerek – amelyek szerencsére tanulhatók. Konfliktuskezelés – az iskolában | OFOE. Mit tehetek, ha szülőként vagy pedagógusként elakadok az iskolában tapasztalt konfliktusokkal? Először is, ne maradjon egyedül a problémával, keressen szövetségeseket: másik szülőtársat, pedagógus kollégát, vagyis valakit, aki szintén komolyan veszi a problémát és nyitott arra, hogy közösen keressenek megoldásokat. Érdemes bevonni külső szakembert, aki abban tud segíteni, hogy minden érintett fél szempontja elhangozhasson, és közös megoldáson dolgozhassanak. Érdemes először az iskolapszichológust vagy az óvodai-iskolai szociális munkást megkeresni, illetve jó kommunikációs készséggel rendelkező, az ügyben nem érintett pedagógust bevonni.
Ez a weboldal sütiket használ Sütiket használunk a tartalmak és hirdetések személyre szabásához, közösségi funkciók biztosításához, valamint weboldalforgalmunk elemzéséhez. A weboldalon való böngészés folytatásával Ön hozzájárul a sütik használatához. Süti beállítások ELFOGAD
Talán a legegyszerűbb módon úgy tudjuk kezelni a konfliktust, ha az empátiánkat hívjuk segítségül. Felnőttként beleképzelhetjük magunkat a helytelenül cselekvő gyerek helyébe, vagy megkérhetjük mind a bántalmazó, mind a sértett felet, hogy képzeletben bújjon a másik gyerek bőrébe. Ha sikerül kilépnünk a saját nézőpontunkból, képesek leszünk meglátni a másik "igazát", megérteni az érzéseit, és hajlandóak leszünk közös megoldást találni. Fontos együttérezni a bántalmazottal, kimutatni, hogy nem maradhatunk szemlélődők, ha valakit bántanak. Fotó: Úgy gondolom, ha minél több szülő és pedagógus ismeri és alkalmazza a pozitív nevelés módszereit, nemcsak csökken a gyerekek konfliktusainak száma, hanem erősödnek az egymás elfogadásán, és az együttműködésen alapuló társas kapcsolatok, ami nagyban hozzájárul a társadalom elégedettségének, boldogságának növeléséhez. Ajánlott irodalom: Dr. Marschall B. Konfliktuskezelés - Az óvodában,iskolában Akros fejlesztő játé. Rosenberg: A szavak ablakok vagy falak (Agykontroll Kft, 2001) Dr. Rosenberg: Így is lehet nevelni és tanítani (Agykontroll Kft, 2005) Thomas Gordon: P. E. T. – A gyermeknevelés aranykönyve (Gordon Kiadó, 2015) Thomas Gordon, Noel Burch: Emberi kapcsolatok- Hogyan építhetjük, és hogyan ronthatjuk el?
Hogyan lehet ezt a módszert iskolában alkalmazni? Külföldön és hazánkban is elsősorban a sokproblémás diáksággal kapcsolatban merült fel az a szemléletváltási nyomás, hogy a rengeteg büntetés és fegyelmi tárgyalás nem vezet a normaszegés, a kihágások mértékének csökkenéséhez, ily módon nem hatékony. Szükség volt egy olyan módszerre, mely nem felülről rója ki a büntetést, hanem segíti a közösség, a kapcsolatok helyreállítását. A resztoratív szemlélet a normaszegést, a szabálysértést is a résztvevők közti konfliktusként értelmezi. Sikeres konfliktuskezelés az iskolában | Kölöknet. A cél, hogy a konfliktus okozta károkat úgy állítsa helyre, hogy a károkozó is támogatást kap, melynek segítségével aktívan hozzájárul a folyamathoz, vállalni tudja a felelősséget tettéért, fel tud ajánlani a közösség számára valamilyen jóvátételt. A resztoratív konferencia a résztvevők körültekintő előkészítés után, meghatározott forgatókönyv szerint zajlik, erre kiképzett facilitátor vezetésével, ahol a jelenlévők érzései, szükségletei vannak az előtérben, az elkövető szembesülhet tettei másokra gyakorolt hatásával, lehetősége van a megbánásra, míg az áldozatnak és a közösségnek a megbocsátásra és a közösségbe való visszafogadásra.