A felső kart valószínűleg 1370-ben leválasztották és Lengyelországba vitték Nagy Lajos uralkodásának idején, a lengyel-magyar perszonálunió megkötésekor. Abban az időben nem volt ritka dolog, hogy a királyok ilyesféle ajándékokkal szerezték meg idegen uralkodók jóindulatát, vagy éppen a békekötést pecsételték meg ilyen gesztusokkal. A XV. században kezdődött a Szent Jobb vándorútja, mikor is először Székesfehérvárra vitték, majd a török uralom alatt Boszniába, később (1590 körül) Raguzába, a mai Dubrovnikba került, az ottani domonkos szerzetesekhez. Amikor Mária Terézia tudomást szerzett az ereklye hollétéről, mindent elkövetett annak visszaszerzése érdekében. Hosszadalmas diplomáciai tárgyalások után a raguzaiak kiadták, így 1771. április 16-án már Bécsben csodálhatták a hívek, majd nagy pompával Budára szállították. Itt a Szent Jobbot az Angolkisasszonyok gondjaira bízta Mária Terézia, ezzel együtt elrendelte Szent István napjának, augusztus 20-ának megünneplését. Az 1800-as évek elején II.
Az ereklyét 1950-től huszonegy éven át a Szent István-bazilika plébánosának lakásán, egy falba épített páncélszekrényben őrizték, és csak évente egyszer, augusztus 20-án vitték át a bazilikába. 1971-ben, hazahozatalának 200. évfordulójára készült a bazilika Szent Jobb-kápolnája kulccsal zárható, a nyilvánosság előtt láthatatlan őrzőhellyel. 1983-ban lebontották a zárt tartót, golyóálló üvegvitrint készítettek, amelyben már mindenki láthatta. A Szent Jobbot 1985-ben tették először közszemlére, majd 1988-ban, Szent István halálának 950. évfordulóján az ereklye ismét országos körútra indult. Az ereklyét tehát a budapesti Szent István-bazilikában lévő Szent Jobb-kápolnában őrizték, melyet 2019-ben felújítottak, azóta a főhajóban található első királyunk jobb keze. A Szent Jobb-körmenetet a rendszerváltozás óta a régi hagyományoknak megfelelően rendezik meg augusztus 20-án. 2006-ban a viharos időjárás miatt maradt el a körmenet, 2020-ban pedig a koronavírus-fertőzés elleni hatósági korlátozások miatt nem lehet megtartani.
Most, augusztus 15-én, Nagyboldogasszony napján volt kerek 895 esztendeje, hogy első keresztény királyunk, az ezeréves magyar királyság megalapítója: Szent István meghalt. Fehér márvány koporsóban temették el Székesfehérvárott s a krónikák szerint 3 évig gyászolta őt a nemzet. 45 évig pihent István király teteme a székesfehérvári sírban és 1083-ban, amikor a pápa szentté avatta őt, Szent László emeltette ki az első király holttestét a sírból. S a megnyitott koporsó körül megrendülve álltak az udvari emberek. - Mirákulum! - Csoda! - suttogtak megilletődve, mert a nagy király jobb kezefejét 45 esztendő után teljes épségben találtak. A legenda szerint Isten különös kegyelme Szent István jótéteményeire való emlékeztetésül őrizte meg a király jóttevő jobbját. László ereklyének nyilvánította a Szent Jobbot és külön apátságot alapított őrzésére. A Szent Jobb kolostora kezdetben fából készült, Álmos herceg azonban díszes kőépülettel cserélte fel. A török uralom miatt Boszniába került a Szent Jobb; itt drága pénzen keresztény kereskedők váltották magukhoz és megőrzés céljából a raguzai dominikánusok kolostorába vitték.
További mérések indokolttá válnak a kezelés módosítása, hipoglikémia tünetei, gépjárművezetés, fizikai aktivitás, terhesség, a napi szokásos életmód megváltozása, illetve magas HbA 1c -érték esetén. 2-es típusú diabétesz, inzulinterápia nélkül Alaphelyzetben napi egyszeri mérés és heti egyszeri rövid profil (3-4 pontos vércukorprofil – éhomi + főétkezések utáni mérések) szükséges. További mérések indokolttá válnak hipoglikémia tünetei, gépjárművezetés, fizikai aktivitás, terhesség, a napi szokásos életmód megváltozása, illetve magas HbA 1c -érték esetén. Evés utáni vércukor érték. A vércukorszint jelentősége, mérési lehetőségei. A vércukor-önellenőrzés hasznossága (anyagcserekontroll javulása és/vagy a hipoglikémia-kockázat csökkenése) csak a strukturált betegoktatás keretén belül képzelhető el. Ez azt jelenti, hogy minden esetben meg kell találni azt a módot, amellyel a mért értékek jelentősége a betegek számára kommunikálható és elfogadható. Milyen vércukorértékek elérésére törekedjünk? Az inzulinkezeléssel többnyire törvényszerűen együtt járó anyagcsere-labilitásra tekintettel csupán a vércukor céltartományon belül tartására törekedhetünk: ez éhgyomorra elfogadható esetben 4, 0 és 6, 5 mmol/l közötti, étkezés után 90–120 perccel pedig 6, 0 és 8, 0 mmol/l közötti értékeket jelent.
A 2-es típusú diabéteszben szenvedő, inzulinnal kezelt cukorbetegek számára is ajánlott a rendszeres vércukor-önellenőrzés. A 2-es típusú diabéteszben szenvedő, inzulinkezelésben nem részesülő cukorbetegek számára az úgynevezett strukturált formában kivitelezett vércukor-önellenőrzés javasolt. Dr. Hidvégi Tibor