A siketekkel kapcsolatos téveszmékre ráerősítve – pl. ahogy ordítoznak velük, mert úgy hátha megértik – tulajdonképpen a néző sajt magán nevet, de nem a franciákról lenne szó, ha nem lennének, egészen durva és illetlen poénok is. A meghallgatáson azonban kiderül, hogy Paula egyáltalán nem átlagos, sőt kivételes tehetség, olyan énekhanggal, amelyet tanára szerint csak egy neves párizsi iskolában tud kamatoztatni. Ám a tanár által felajánlott lehetőség komoly dilemma elé állítja a fiatal lányt, mivel a családjában ő az egyetlen, aki nem siketnéma. Ez pedig azt jelenti, hogy szerettei számára elengedhetetlen a segítsége, s még azt sem tudja megmutatni nekik, milyen kincset őriz a torkában. A történet ismeretében bizonyára sejtitek, A Bélier család olyan (drámai) vígjáték, melynek cselekményét a zene mozgatja. Paula szerepében a fiatal francia színész-énekesnő, Louane Emera tündököl – tudom, szentimentálisan hangzik, de ez a történet nélküle nem lenne ilyen szép. Ahogyan zene nélkül sem. Miért kötelező megnézni?
Az első pillantásra talán furcsa párhuzamokat sokáig lehetne sorolni, az biztos, hogy a hasonló (felnövés)történetek – ha jó kezek között készülnek el – tömegesen vonzzák a nézőket. A Bélier-család például Franciaországban tavaly az év második legnézettebb filmje volt (a Bazi nagy francia lagzik után). Minden erénye ellenére nem hibátlan a film, például a Paula kistestvére (akit a valós életben is süket Luca Gelberg alakít) szála meglehetősen elnagyolt, sőt kissé ostoba. Ráadásul az egészet belengi egyfajta tévés zenei tehetségkutató-hangulat, ami különösen az utolsó negyed órában válik irritálóvá. Nem is lepődtem meg, amikor megtudtam, hogy a főszereplőt alakító Louane Emerát a francia The Voice -ban fedezték fel, amelynek egyik évadában második lett. A giccs ellenére olyan A Bélier-család, mint a karakterei: nem hibátlan, de végtelenül szerethető. De vajon ez elég ok, hogy családja visszatartsa a tehetséges lányt álmai valóra váltásától?
Még több információ Jelenleg nincs több információ erről az online filmről.
Pályája elején tehát megfestette azokat a képeket, amiért az utókor mélyen tiszteli, majd közel két évtized kihagyás után, már középkorúként tért vissza újra a festészethez, hogy a következő negyed évszázad meghozza számára a megérdemelt sikereket. Az élet tehát kiegyenlítette a kezdeti kudarcokat – fogalmazott, hozzátéve, hogy Szinyei életművében nincsenek kilengések, alkotásai egyenletesen magas színvonalúak. A kiállítás első része az 1860 és 1880 között készült képekből válogat, bemutatva Szinyei sokszínűségét. A második rész a visszatérés időszakából, a sikeres festő műveiből mutat be néhányat. Az utolsó teremben kiállított képek pedig az életmű vizes tematika köré épülő, utolsó időszakát járják körül a balatoni üdülés éveiből, a Bodrog-parti emlékekből vagy éppen az itáliai korszak tengerábrázolásaiból válogatva. Nátyi Róbert beszélt arról is, hogy a kecskeméti Bozsó Gyűjtemény úttörő szerepet vállalt, hiszen Szinyei Merse Pál 1848-as életmű-kiállítását követően utoljára 1990-ben, a Magyar Nemzeti Galériában volt jelentős tárlata, azóta mindössze kisebb válogatások erejéig jelent meg művészete.
A magyar képzőművészet egyik legnagyobb hatású mesterének, a 19. századi magyar festészet egyik legjelentősebb alakjának, Szinyei Merse Pálnak az életművét mutatja be a Magyar Nemzeti Galéria új kiállítása. A 2021. november 12-től látogatható, mintegy 120 művet felvonultató kiállítás kép és kultusz összefüggéseit vizsgálja Szinyei életművében. A párhuzamosan kibomló kultusz- és képtörténet a művész kultúrtörténeti helyéről és művészetének jelentőségéről alkot új összképet. A kiállítás Szinyei fő műveit magyar és nemzetközi – elsősorban osztrák, német és francia – kontextusban, az egykorú rokon törekvések és tematikus összefüggések tükrében mutatja be. A tárlatra több mint 20 külföldi festmény – köztük Monet, Sisley, Corot, Courbet, Gainsborough remekművei – érkezett neves köz- és magángyűjteményekből. Nemcsak a Szinyei-életműből láthat a közönség gazdag, számos ritkán látható művet felvonultató válogatást, hanem Szinyei kultuszát is eddig példátlan részletességgel tekinti át a tárlat, olyan művészek alkotásain keresztül, mint Ferenczy Károly, Rippl-Rónai József, Bernáth Aurél vagy a kortársaink közül Konkoly Gyula, Tót Endre és Szabó Ábel.
Hogyan indítsunk sikeres vállalkozást? – Pódiumbeszélgetés az ELTE alumnusaival Lábunk előtt hevernek a versek – Tudósítás a Vajna Ádám vezette három alkalmas Szövegezőről – 1. rész Szinyei Merse Pál egyike azon korszakalkotó festőművészeinknek, akiknek a nevét szinte mindenki ismeri. Egyik talán leghíresebb és mondhatjuk – méltán – legnépszerűbb festménye: a Majális itthon vetekszik Van Gogh Csillagos éjével. Kitűzőkön, felsőkön, táskákon köszön vissza az élénk színeivel és könnyed hangulatával legbenső, gyermeki boldogságunkig nyúló festmény. De mégis, ki volt Szinyei? Egy merész művész, aki megújította kordivatot? Egy polgárpukkasztó festő, akinek egyedi látásmódjában készült festményein megrökönyödtek a kortársak? Egy biztos, nagysága és hatása kortársaira és a ma művészeire megkérdőjelezhetetlen. A Magyar Nemzeti Galéria 2020 novembere óta futó Kép és kultusz című kiállítása Szinyei Merse születésének 175. és halálának 100. évfordulója apropóján még február 20-ig várja a látogatókat.
Szinyeit ma a 19. századi magyar képzőművészet első modern festőjeként tartják számon, indulásakor azonban kemény küzdelmet kellett folytatnia a korabeli kritikával, és meg nem értettsége miatt egy időre le is tett az alkotásról – idézték fel. Mégis, a látogatók először a már köztiszteletnek örvendő festő kései, minden addiginál színpompásabb képeivel találkozhatnak, köztük a Fehér fa című festménnyel, amely több mint száz év után most szerepel először kiállításon. Ekkorra az 1900-as párizsi világkiállítás már a nemzetközi hírnevet is meghozta Szinyei számára, akinek Hóolvadás című képe a magyar művésztársakra is nagy hatást gyakorolt, a késői magyarországi elismerést eredményező, 1896-os millenniumi kiállítás után. Az MNG tárlata egymás mellett mutatja a Léghajó t és a Pacsirtá t, a két főművet ugyanis rokonítja, hogy a képmezőt mindkettőn a merészen kék égbolt látványa uralja. Mint a kurátorok kiemelték, Szinyeit munkássága korai szakaszában sokat támadták "színezési őrülete", vagyis élénk színei miatt.
Díjtalan belépők igénylése Díjtalan belépőt csak a látogatáskor, a kedvezményre jogosító igazolványt bemutatva tudunk kiadni a jegypénztárban. Kizárólag a 70. életévet betöltött látogatók az Információs pulthoz is fordulhatnak, ha a pénztári sor hosszú. Csoportos látogatás (10 főtől): Kérjük, hogy regisztrálják érkezésüket a múzeum honlapján, ahol előzetesen tájékozódhatnak a csoportos látogatás feltételeiről is