Beszédhelyzet vagy szituáció a kommunikációs közeg, amelyben a közlemény megkapja a maga teljes jelentését, mindazon tényezőket értjük rajta, amelyek hatással vannak a közlés lefolyására. A kommunikáció funkciói Alapvető funkciók 1. Tájékoztató funkció Információátadás, vélemény vagy gondolatközlés egy adott dologról, a valóságról. Pl. : Az iskolában a tanítás 8 órakor kezdődik. 2. Érzelemkifejező funkció Az én, a személyiség megnyilvánulása, érzéseink, vágyaink megfogalmazása Pl. : szeretlek, gyűlöllek, szeretnék nem gondolni semmire 3. Felszólító funkció A hallgató befolyásolására való törekvés Pl. : kérés, felszólítás, kívánság Másodlagos, kifejező funkciók 1. Kapcsolatfenntartó funkció A köszönések, a társalgást bevezető és fenntartó formulák Pl. : Szép időnk van, ugye? 2. Értelmező vagy metanyelvi funkció A nyelvi megformálásra, vagyis magára a nyelvre tesszük fel a kérdést Pl. : Hogy is fejezzem ki magam? Hogy is mondjam? 3. Esztétikai vagy művészeti funkció Amikor az üzenet nyelve művészi megformáltságú Pl.
A szöveg, a közlemény (akár beszélt, akár írott) mindig egy adott beszédhelyzet ben hangzik el. Így a kommunikációnak mindig ott és akkor, az adott helyzetben van jelentése. Ebben a jelentésben benne foglaltatik a helyzet külső és belső körülménye, a partnerek viselkedése, a köztük lévő kapcsolat ( kontaktus), nyelvi és a nem nyelvi jelek. Az elhangzott szöveget mindig ott és akkor kell értelmezni. Azokat a tényezőket, melyek a kommunikációs folyamatot megzavarják, vagy az üzenetet torzítják, eljutásukat a befogadóhoz gátolják, közös néven zaj nak (kommunikációs zavarnak) nevezzük. A kommunikációnak a beszédhelyzettől, az üzenettől függően más és más célja lehet. Gyakori, hogy a feladó valamit közölni akar, valamiről tájékoztatni kívánja a címzettet. Ilyenkor a kommunikáció tájékoztató szerepe az elsődleges. Ekkor a feladó főleg kijelentő mondatokban ír vagy beszél. A kifejező szerep az elsődleges akkor, amikor a feladó érzelmeit, hangulatát, érzéseit kívánja közölni, ezeket gyakran felkiáltó és óhajtó mondatokkal fejezi ki.
Előzetes tudás Tanulási célok Narráció szövege Kapcsolódó fogalmak Ajánlott irodalom A téma alaposabb megértéséhez szükséged lesz az alapvető kommunikációs formák ismeretére és alkalmazására, olyanokra, mint a köszönés, bemutatkozás, megszólítás, kérdezés, kérés stb. Törekedned kell arra, hogy megnyilvánulásaid a mindennapi kommunikációs helyzetekben érthetőek és kifejezőek legyenek. A tananyag célja, hogy a hallott szöveget jobban megértsd, a szövegértési és szövegalkotási készségeid fejlődjenek, hogy önállóan, illetve másokkal együttműködve képes legyél felismerni a különböző kommunikációs helyzeteket. Integettél már életedben valakinek? Vagy kiabáltál át valahová? Esetleg küldtél e-mailt? Ha igen, akkor már többféleképpen kommunikáltál. A kommunikáció szó eredete a latin communicatio, amelynek jelentése közzététel, teljesítés. Ez alapján a fogalom meghatározása információcsere, gondolat közlése a hallgatóval valamilyen jelrendszer segítségével. Kommunikálhatsz a nyelv segítségével – ezt nevezzük verbális kommunikációnak –, de üzenetet közvetítesz pusztán az arcjátékoddal is.
Ez esetben a nonverbális, vagyis a metakommunikációt használod. Abban, hogy a kommunikáció megvalósuljon, több tényező játszik szerepet, amelyeket Jacobson (ejtsd: jakobzon) egy modellben foglalt össze. Kell egy feladó, vagyis közlő, aki kezdeményezi a kommunikációt. Ez mondjuk te vagy, és szeretnél elkéredzkedni a szüleidtől egy buliba. A közlendődet egy kód segítségével érzékszervekkel felfoghatóvá teszed, azaz üzenetté formálod. Az üzeneted egy csatornán át halad, amely a kapcsolatot biztosítja azzal, akivel beszélsz. Gondold el, hányféleképpen tudod eljuttatni az üzeneted a vevőhöz? Az információt láthatod, hallhatod vagy akár tapinthatod, mint a Braille-írás esetében, de természetesen a csatorna lehet összetett is, mint például egy beszélgetéskor. Ilyenkor egyaránt hagyatkozol arra, amit látsz és amit hallasz. Ezután a szüleid, más néven a befogadók, vagyis vevők megkapják az üzeneted. Ezt az üzenetet még dekódolni, vagyis értelmezni kell. Ehhez az szükséges, hogy ugyanazt a jelrendszert használjátok, például ugyanazt a nyelvet beszéljétek.
Tömegkommunikációs modell [ szerkesztés] A tömegkommunikáció legtöbbször önkéntes, a kultúra, az életmód és a társadalmi környezet követelményei alakítják. A klasszikus tömegkommunikáció modellje az egy forrás és azzal szemben álló sok befogadó elvére épül. A televízió megjelenésével egy olyan struktúra jött létre, amelyben számos forrás sugározta közleményeit az egyre szélesebb skálán mozgó közönségnek. A televíziós korszak az új infokommunikációs eszközök megjelenésével véget ért, a forradalmat az internet megjelenése jelentette. Ezzel egy új tömegkommunikációs hálózat jött létre. Westley és Maclean 1957-es tömegkommunikációs modellje vezette be a kommunikátor fogalmát. Számukra ő volt az a személy, aki a maga számára kedvező irányba kívánta befolyásolni a médiát. Illetve megjelenik egy szerkesztői elem a kommunikátor és a befogadó között, így eltűnik közöttük a közvetlen kapcsolat. Hiebert, Ungurait, Bohn 1974-es koncentrikus körökből álló tömegkommunikációs modellje kiemeli a médiaerősítés fogalmát.
ÜGYÉSZSÉGI INTÉZKEDÉS VAGY HATÁROZAT KILÁTÁSBA HELYEZÉSE § (1) Az ügyészség a nyomozás során bármikor közölheti a gyanúsítottal, hogy milyen, a (2) bekezdésben meghatározott intézkedés alkalmazására vagy határozat meghozatalára lát lehetőséget abban az esetben, ha a gyanúsított a bűncselekmény elkövetését beismeri. A büntető eljárások sem tartották vissza szomszédjai háborgatásától | Szeged Ma. (2) Az ügyészség a) közvetítői eljárás céljából az eljárás felfüggesztését, illetve a közvetítői eljárás eredményéhez képest az eljárás megszüntetését, b) feltételes ügyészi felfüggesztés alkalmazását és annak eredményéhez képest az eljárás megszüntetését, c) a gyanúsított együttműködésére tekintettel – a 399. § (1) bekezdésében meghatározott okból – az eljárás megszüntetését, illetve – a 382. § (1) bekezdésében meghatározott okból – a feljelentés elutasítását, illetve § (1) Az ügyészség az eljárást megszüntetheti, ha a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy vagy a gyanúsított az ügy, illetve más büntetőügy felderítéséhez, bizonyításához hozzájárulva olyan mértékben együttműködik, hogy az együttműködéshez fűződő nemzetbiztonsági vagy bűnüldözési érdek jelentősebb, mint a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy vagy a gyanúsított büntetőjogi felelősségre vonásához fűződő érdek.
Ilyen magatartási szabály lehet például, hogy a gyanúsított az okozott kárt térítse meg, vagy meghatározott célra anyagi juttatást teljesítsen. Az eljárási még több magatartási szabály alkalmazását is lehetővé teszi. Pártfogó felügyelet alkalmazása Feltételes ügyészi felfüggesztéskor arra is lehetősége van az ügyészségnek, hogy elrendelje a gyanúsított pártfogó felügyeletét. Felteteles ügyészi felfuggesztés. Eredményesség esetén a gyanúsított nem büntethető, ellenkező esetben igen Amennyiben a feltételes ügyészi felfüggesztésben meghatározott magatartási szabályokat a gyanúsított teljesíti, akkor a gyanúsított az általa elkövetett bűncselekmény miatt nem lesz büntethető. Azonban ha a nem eredményes az intézkedés, akkor a büntetőeljárást folytatni kell.
A járási ügyészség a nőt zaklatás vétségével vádolja. A nő bűnösségéről a Hódmezővásárhelyi Járásbíróság fog dönteni. hódmezővásárhely zaklatás büntetőeljárás Távoltartás