Horváth Pista Cigánydalokat énekel (MTV, 1970-es évek) Életrajzi adatok Születési név Horváth István Született 1941 Tiszakeszi Elhunyt 1998. június 17. (57 évesen) Budapest Házastársa Ötvös Klári Pályafutás Műfajok cigányzene, magyar nóta Aktív évek 1968 – 1996 Híres dal Hej, rigó, rigó Hangszer énekhang Tevékenység nótaénekes Horváth István, ismert művésznevén Horváth Pista ( Tiszakeszi, 1941 – Budapest, 1998. ) cigányzenész, népdalénekes. Legismertebb dala a Hej, rigó, rigó volt. Élete [ szerkesztés] Anyja Farkas Ilona, apja Farkas Vilmos. Anyja férjhez ment, Körömbe ezek után felvette a Horváth nevet. Így Horváth Pista felvette anyja vezetéknevét, azaz a Horváth-ot. Világi vagy Világhi Erzsébettel énekelt, Tótkomlóson. Pista beceneve, Bruncik volt. A családja sokszor így hívta. Felesége, Rózsika 2 lánya született, Rózsika és Annamária. [1] [2] Budapestre költöztek, ahol Horváth csőszerelőként dolgozott. Csűry Edit nótaénekes egy rendezvényen fedezte fel. 1968-ban megnyerte a Magyar Televízió Nyílik a rózsa versenyét, ekkor lett országosan ismert előadóvá.
Rám néztél és nevettél, Megtudták, hogy roma csávót szerettél! Azért élek-halok én, Ha szépasszonyt látok én. Szépasszo 16804 Horváth Pista: Megyek haza a kocsmából Megyek haza a kocsmából. Feleségem néz a házból. Megismer a járásomról. Fekete göndör hajamról. Coki, asszony, ki a házból. Coki asszony ki a házból Most jövök a kávéhá 15243 Horváth Pista: Fényes a cipőm Fényes a cipőm, kényes a szeretőm, Mégis vele maradok. Dik már Aladár, elszökött a Rozál, Jön helyette a Jolán. Olyan csávó vagyok, Hogy kilenc romnyit kapok, Ha akarok. Fényes a 14892 Horváth Pista: Cigánysoron nem merek eljárni. De cigánysoron nem merek eljárni. De sok a roma, de meg találnak verni. ||: De máréljátok széjjel a fejemet, de úgyis elviszem a feleségem. :|| De nincsen nékem nagyobb ellenségem, m 14715 Horváth Pista: Erdőszélen sátoroznak Erdőszélen sátoroznak az oláh cigányok, Jegenyefa tetejéről a rigó fütyül rájok, Jegenyefa tetejéről a rigó fütyül rájok. Háj-ná-ná, ná-ná-ná-ná... Az emberek az erdőb 14581 Horváth Pista: Úgy szeretem a rányimat De, úgy szeretem a rányimat, Levágatom a hajamat, Ájn-lá-lá, lá-lá-lá-lá, ti-rá-rá.
Elbűvölő szépség volt fiatalon a Kossuth-díjas Bangó Margit. A 66 éves nótaénekes maga osztott meg pár fotót a múltból, amelyeken jól látszik, nádszálkarcsú alakjával, gyönyörű hajkoronájával és bájos mosolyával akár manökennek is beillett volna. A roma énekesnő 17 évesen kezdte pályafutását, ekkor jelentkezett ugyanis a Magyar Rádió egyik tehetségkutatójába. Az 1980-as években Horváth Pista cigányzenésszel közös műsora volt a közszolgálati televízióban, az 1990-es évek elején a 100 Tagú Cigányzenekarral lépett fel, az együttes szólistája lett. Nézd meg képes összeállításunkban Bangó Margit fiatalkori fotóit! Lehet, hogy rá sem fogsz ismerni! Balázs Klári fiatalon Ha megnézzük Balázs Klári 30 évvel ezelőtt készült fotóit, nem csodálkozunk, hogy Korda György menthetetlenül belezúgott! OLVASD EL EZT IS!
Ez a cikk több mint 1 éve frissült utoljára. A benne lévő információk elavultak lehetnek. 2009. nov 30. 20:49 Halálos ágyán elárulta azt is: kitől kapta el a rettegett kórt. 11 éve halt meg. TISZAKESZI-BUDAPEST - Emléktáblát koszorúztak Horváth Pista világhírű cigányzenész szülőfalujában, Tiszakeszin. A páratlan tehetségű roma muzsikus már egészen fiatalon elhagyta családját, Budapestre költözött, ahol milliószámra vették közel hetven kiadott lemezét. Majd meghódította a világot is Kovács Apollóniával, Bangó Margittal és Ötvös Klárival. Mulatós Horváth Pista (jobbra) fénykorában egy éjszaka alatt megkeresett egy kisebb vagyont - Édesapánkat volt, hogy 3 évig nem is láttuk, csak a tévében, de mindenhonnan küldött ajándékot, anyagilag gondoskodott rólunk. Semmiben nem szenvedtünk hiányt, talán csak az apai szeretetben. Édesanyánk harminc évig nevelt minket egyedül, nem sokat tudtunk arról, hogyan, kivel él apánk - kezdi Ilu, a cigányzene királyának legidősebb lánya. - Amikor nagybeteg lett, megtiltotta, hogy látogassuk, már egyikünket sem engedte magához, és nem mondta el, mi a baja.
||: Alomata liti lala, hopp, te zsiga, Jaj, te Zsiga, Zsiga, Zsiga, te Zsiga. :|| Jaj, de kutya kedvem van, te Zsiga Ha két l 20603 Horváth Pista: Cigánybálban sok a roma De cigánybálban sok a roma, Szól a cigánymuzsika. Hopp! Lakatosné, jaj, de járja, De táncol vele a Zsiga. Hát, a nagybőgős, jaj, de húzza, Hát, de mulat a Horváth Pista! Hej, cig 17140 Horváth Pista: Én vagyok én Én vagyok én, a csárda közepén, Eladom a szívemet egy forintért [:Nem azért szeretlek, Hogy én el is vegyelek Cs 16993 Horváth Pista: Három deci köménymag Három deci köménymag, Jaj, de ládzsó legény vagy. Rám néztél és nevettél, Megtudták, hogy roma csávót szerettél! Azért élek-halok én, Ha szépasszonyt látok én. Szépasszo 16804 Horváth Pista: Megyek haza a kocsmából Megyek haza a kocsmából. Feleségem néz a házból. Megismer a járásomról. Fekete göndör hajamról. Coki, asszony, ki a házból. Coki asszony ki a házból Most jövök a kávéhá 15243 Horváth Pista: Fényes a cipőm Fényes a cipőm, kényes a szeretőm, Mégis vele maradok.
Az egyik unoka már szlovén korosztályos bajnok úszásban. "Amíg tanítottam, az államnyelv a szerb volt, de nálam a főiskolán eszembe sem jutott magyart szerbül vizsgáztatni. Aki óhajtotta, magyarul kérdeztem, mi sem természetesebb ennél. " Jöttem, hogy legyőzzelek Branyiszlav Simicsnek sikerült az, ami Horváthnak nem, olimpiai bajnok lett 1968-ban. Egy év múlva egymással birkóztak a csapatbajnokságon, ehhez Horváthnak híznia kellett, a 78 kilóban indult. "Mi van, jöttél, hogy birkózzál velem? – kérdezte tőlem, én csak annyit mondtam, jöttem, hogy legyőzzelek. Jól megmondtad neki, Horváth, mondták a Partizan vezetői, de most már verd is meg. Fürgébb voltam, úgy mozogtam hozzá képest, mint egy macska, nem tartottam tőle. Legyőztem. Csúnya lett volna, ha egyszer is kikapok. Jugoszláviában nem ismertem meg a vereséget. "
"A levelek közlése legyen tisztességadás az erdélyi Mezőség nagy írójának, aki az olvasók szívében talált otthonra" – írta Lapohos András bevezetőjében. Ezekből a levelekből idézünk néhány gondolatot: "Kivénült a legény! Bár immár több mint hetven éve kopogok az írógépen, bizony mellé-mellé ütök a betűknek. Hiába, a nyolcvanhetediket taposom, s volt múltamban sok olyan esztendő, ami tízszeresen számít, mint például amit Hitler börtönében töltöttem, ahol azzal szórakoztattak, hogy a 'vallatás' ürügye alatt jobb kezem ujjait tördelték sorba, vagy amikor kiküldtek a Pripjet mocsaraiba mint huszártisztet, s csak az ukránoknak köszönhetem, hogy életben maradtam. (…) Nocsak, újra föladtam A funtineli boszorkányt, most talán mégiscsak megérkezik. Az Erdélybe küldött könyveimmel ez bizony sokszor megesett már. Sajnos, az okát is tudom. (…) 27 könyvem jelent meg magyarul, angolul, spanyolul és németül. Erdélyről szól majdnem valamennyi. Munkámat tehát befejeztem, ideje, hogy odébbálljak. Nem jó megöregedni, és még rosszabb nyomoréknak lenni.
A lehetőségekről itt találsz még infót: Nyugdíj megtakarítási formák. Az állam is támogatja az öngondoskodást Az államilag támogatott nyugdíj megtakarítás létezése nevezhető egy kétségbeesett válságkezelésnek is az állam részéről, mivel a célja egyértelműen az, hogy még inkább motiválja az embereket, hogy saját maguk is tegyenek félre a nyugdíjas évekre. Felosztó-kirovó rendszer - Pénzcentrum. Ez egy nagyon nyomós üzenet az államtól (a nyugdíjkorhatár megemelése mellett), hogy kizárólag állami nyugdíjból nagyon nehezen fognak csak megélni (vagy inkább túlélni) az emberek. Egyrészt ez abból a szempontból szomorú, hogy az állam ezt ennyire nyíltan beismeri, más szempontból pedig pozitív, mivel a tudatos/felelősségteljes aktív munkavállaló hatékonyabban tud felkészülni a nyugdíjas évekre A nyugdíjbiztosítás állami támogatásáról itt olvashatsz bővebben: Nyugdíjbiztosítás adókedvezmény. Attól pedig nem kell tartani, hogy megszűnne ez a konstrukció, hiszen az államnak nem érdeke, hogy éhezzenek a következő generációk, amikor nyugdíjasok lesznek.
Ez azt jelenti, hogy 45 éven belül minden Magyarország népességének harmada lesz 65 év felett. Biztosítsa be saját magának kényelmes nyugdíjas éveit az Önkéntes Nyugdíjpénztárral! Felosztó kirovó rendszer. Az önkéntes nyugdíjpénztár segít, hogy munkával töltött, aktív évei alatt kamatadó-mentesen és jó hozamokkal tehessen félre a gondtalan nyugdíjas éveire, a nyugdíjcélú öngondoskodás és előtakarékosság egyik legkedvezőbb formája. A tőkefedezeti elven működő önkéntes nyugdíjpénztárba bárki beléphet és anyagi lehetősége szerint megtakarítása egy részét a pénztárhoz fizetheti be. A tagok egyéni számláján lévő hozamokkal növelt összeget meghatározott idő letelte után egy összegben, vagy járadék formájában lehet felvenni. Mivel az állam is méltányolja a társadalombiztosítás hiányosságait korrigáló megoldást, így jelentős adókedvezménnyel segíti az öngondoskodás e formáját.
A negyvenes évekig összegyűlt, tőkésített nyugdíjvagyont azonban felemésztette a második világháború. 1945-re gyakorlatilag egy fillér sem maradt az állami nyugdíjkasszában. Az új vezetés politikájában viszont nagy szerepet kapott a társadalombiztosítás, így a nyugdíjkasszát valamilyen úton-módon muszáj volt feltölteni. 1947-ben, a probléma megoldásaként bevezették az úgynevezett felosztó-kirovó rendszert. Ez a kényszermegoldás pedig a mai napig az állami nyugdíjrendszer alappillérének számít. Hogyan működik a felosztó-kirovó rendszer? FELOSZTÓ-KIROVÓ RENDSZER | 24.hu. A felosztó-kirovó rendszerben a nyugdíj nem egyéni számlákon gyűlik. Itt az aktív munkavállalók által befizetett járulékok összessége egy nyugdíjfedezetet képez, amit az állam eloszt az arra jogosultak körében. Más szavakkal: az aktív munkavállalók tartják el a nyugdíjasokat a befizetett járulékokból. A bevétel több forrásból érkezik, azonban két tétel a leghangsúlyosabb. Egyrészt 2020-ban a munkáltató az alkalmazottak bruttó bére után fejenként 15, 5%-os szociális hozzájárulást fizet.
Farkas András hozzáfűzte: a rendszer fenntarthatatlanságát az okozza, hogy túl kevés nő van ahhoz, hogy a jelenlegi 1, 55-os reprodukciós ráta mellett elegendő járulékot fizessenek be a dolgozók évtizedes távlatban. Nemzetközi gyakorlat a nyugdíjjogosultság megosztása a gyerek melletti otthon maradás idejére. Ilyenkor a szolgálati időt mindkét félnél figyelembe veszik, a jövedelmet pedig megosztják közöttük, ami kiegyensúlyozza a kieső szolgálati időt. Jellemzően hét évet oszthatnak meg – mutatott rá Farkas András. A magyarországi nyugdíjrendszer akkor lehetne hosszú távon fenntartható, ha felülvizsgálnák a felosztó-kirovó rendszert, meghatároznának egy alapnyugdíjat, amely biztosítaná a megélhetést. Nyugdíj, felosztó-kirovó rendszer. Ezt egyre több országban alkalmazzák. A fejlett rendszerek része a foglalkoztatói nyugdíjpillér, amely Magyarországon is sokkal fenntarthatóbbá tenné a rendszert. Farkas András felhívta a figyelmet: a robotizáció miatt a következő 30-40 évben megváltozhat a munka jellege, ezért várhatóan a fogyasztási adókból kell finanszírozni a nyugdíjakat. "
Milyen hatással lesz ez a nyugdíjakra? Egy német okleveles vegyész átlagos havi jövedelme kb. 4. 000 € (kb. 1. 000. 000, - Ft). Magyar kollégája ennek ¼-ét sem kapja. Ha az ő bérszínvonala is az EU szintjére emelkedik (20-30 év múlva! ), de nyugdíját túlnyomó részt a múltbéli értékek figyelembe vételével állapítják meg, az eredmény soha nem látott életszínvonal esés. A jelenlegi állami nyugdíjrendszerek zöme, így a magyar is, nagyon régi elveken alapul, melyeket még maga Bismarck kancellár határozott meg. A rendszer végeredményben egy ún. "generációs szerződésen" alapul, melynek lényege az eltartó és eltartott társadalmi rétegek közötti kirovó-felosztó rendszer. Ez a rendszer sorra bukik meg Európa fejlett államaiban. Magyarországon még nincs igazi alternatívája, annak ellenére, hogy még rosszabb a helyzet, mint tőlünk nyugatra. Ha az előbbi példában szereplő vegyészünk ma menne nyugdíjba 1. 000, - Ft-os nettó jövedelemmel, a nyugdíja a "szolgálati idő"-től függetlenül jóval 200. 000, - Ft alatt lenne, ami több, mint 80%-os jövedelem kiesés t jelentene egyik napról a másikra.