Aztán zsupsz az üvegekbe, amiket előtte kifertőtlenítettem. Ennyi cukor jól tartósít, nem tettem rá szalicilt (meg azért sem, mert véletlen szalalkálit vettem helyette, nem baj, majd sütök mézeskalácsot). Fél délután alatt megvolt 10 nagy üveg lekvár. Gyorsan fogy, nagyon finom! Csupa jó ötlet. Már csak a sorrendet kell kitalálnom, hogy hogy próbálom ki. Fantasztikusak vagytok!!!! :) Köszi! Almakompót eltevése télire hidegen. Valamikor az édesanyám tett el almát meghámozta lereszelte tett rá szalicylt és jol meg keverte másnap a lével eggyütt üvegekbe tette nagyon jól elált. lereszelve, megdinsztelve(sokkal kevesebb helyet foglal a fagyasztoban), bezacsizni, fagyasztani, nem kell cukrozni, izesiteni, csak felhasznalaskor, jo munkat Én azért szoktam igy csinálni, mert ha kinyomkodod és utánna cukrozod fahéjazod akkor még sok levet enged a cukor végett. És csak megjegyzem köze van a szakmámhoz. Nálam a fagyasztás elég jó megoldásnak tűnik, megpucolom, lereszelem, a levét kissé kinyomkodom és zacsiban fagyasztom. Úgy engedem ki, hogy a cukrot, fahéjat egyből ráteszem.
Ízre teljesen jó, de az állaga jóval pépesebb, mint amikor friss almát használok. Most fagyasztottam olyan gyümölcsleves-csomagokat is, amibe tettem almát felkockázva, még nem tudom, milyen, de talán érdemes lehet próbaképpen így is elrakni, ha szeretitek. Emellett szárítva is nagyon finom (én simán a radiátoron szoktam, igaz, nem is tárolom sokáig), valamint én szeretem almalének is. Persze! Csak tavasszal nem kell elfelejteni kidobni! (Pedig szeretném az almáspitét! ) Bocs Valamelyik evben rengeteg almank volt, sajnaltam cefrebe le ghamoztam, nagylyuku reszelon lereszeltem cukroztam egy keves borkensavport raktam hozza/hogy szep feher maradjon a szine az almanak/kicsavartam befotesuvegekbe raktam es kb. 20 percet meleg vizben foztem, kihules utan a vegleges helyere tettem. A kinyomot levet hutobe teve lassan most is van kb. Almakompót eltevése telire. 2o befotesuveggel a nyaron egyett felbontottam anyukamnak egy nehany kanallal fogyasztott belole a tobbi lezaratlanul a speizban all es fogyaszthato/meg penesz jele se lathato/ha megtalalom az albumomban a kepet a naplomban felteszem.
A hőmérséklet mértékegysége. Többféle fok is létezik: Kelvin- skála Jele: T. Mértékegysége: K. A hőmérséklet minimuma a kinetikus energiával való arányosság folyománya. Ez az abszolút nulla fok (az olvadó jég hőmérséklete), amely a Kelvin skála nulla pontja. Celsius- skála Jele: t. Mértékegysége: °C A légköri nyomás mellett az olvadó jég hőmérséklete jelenti a 0°C értéket. A forrásban lévő víz hőmérséklete a 100°C. Európában használatos skála. Fahrenheit- skála Jele: F. Mértékegysége: °F Nullpontja az előállított legjobban lehűlő sós oldat fagyáspontja, a másik alpont pedig az emberi test hőmérséklete. Ebből fakadóan a hőtartomány 96 egységre oszlik, ami azt jelenti, hogy a víz fagyáspontja 32°F. Amerikában használatos skála. Rankine- skála Mértékegysége: °R Ugyanakkora egységeket használ, mint a Fahrenheit- skála, de nullpontja az abszolút nullánál van. Réaumur- skála Ennek a skálának ma már "csak" történelmi jelentősége van. A víz fagyáspontja jelenti itt a nulla fokot, a forráspont viszont a 80 fok.
Figyelt kérdés Szóval, hogy Celsiusban odarakjuk a ° jelet, Kelvinben meg nem kell. Ez miért van? 1/7 anonim válasza: inkább úgy helyes a kérdés hogy a Kelvinben miért nem kell fokot odatenni. A celsiuson kívül még van Rankine, Romer, Newton, Delisle, Réaumur hőmérsékleti skálák és ezeket mind fokban használjuk. 2010. máj. 18. 11:58 Hasznos számodra ez a válasz? 2/7 anonim válasza: 100% wikipédiáról: "A kelvin szót SI-egységként nagy K betűvel jelöljük, és nem tesszük mögé a fok szót. Amikor a kelvint bevezették 1954-ben, akkor a "Kelvin-fokot" fogadták el, és °K alakban írták; a "fokot" 1967-ben hagyták el. " 2010. 12:00 Hasznos számodra ez a válasz? 3/7 A kérdező kommentje: De miért kell a fok? Lehet hülyén hangzik, de pl miért nincs kilogramm fok? Mitől különbözik a hőmérséklet? 4/7 anonim válasza: 100% a degree nem csak fokot jelent, hanem fokozat-ot is. a hőmérsékletnél sokáig nem gondolták, hogy nem lehet akármennyire hideg ezért csak azt tudták megmondani, hogy milyen FOKOZATÚ hideg/meleg van egy adott skála szerint.
Tehát, hogy meghatározza a hőmérséklet, nincs szükség, hogy tanulmányozza a fizika. Ezen elv szerint él a lakosság nagy része a mi bolygónk. Ha a TV-készülék, nem szükséges, hogy megértsük az átalakulási folyamatokat félvezető eszközök, megtanulják az eredete a villamosenergia az aljzatba, vagy elmegy egy parabolaantenna jelet. Az emberek arra használják, hogy hogy vannak olyan szakértők minden területen, amely képes lesz arra, hogy rögzítse vagy elvégezheti a rendszert. Babbitt nem akar törzs az agyad, mert ahol jobb nézni egy szappanopera vagy futball a "doboz", kortyolgatva egy hideg sört. És szeretném tudni, De vannak emberek, leggyakrabban ez a diákok, akik akár a mértékét a kíváncsiságukat vagy szükségből kell tanulni a fizika és meghatározni, hogy mi a hőmérséklet valójában. Ennek eredményeként, a keresési, esnek a labirintus a termodinamika és a tanulmány nulla, az első és a második törvényeket. Ezen túlmenően, az érdeklődő elme lenne, hogy megértsék a Carnot-ciklus és az entrópia.
Szemléletes példa erre a nyáron a hűtőszekrényből kivett vizes palack, melynek felületén rögvest megjelenik a pára, ami gyöngyöző vízcseppekké alakul. A magyarázat egyszerű: a szobai meleg levegő sok párát tartalmaz, amit nem látni, nem érezni. A hideg palackkal érintkezve azonban, nem képes tovább magában tartani az elnyelt vízpárát, ezért kicsapódik, vagyis más megfogalmazásban a harmatponti hőmérséklete alá hűl. Ha vesszük ugyanezt a 20°C -os levegőt, de a relatív páratartalmát 50%-ról 80%-ra növeljük, ez esetben a levegő 12, 5 g/kg párát tartalmaz a maximális 15, 5 g/kg-ból. Ennek a levegőnek a harmatponti hőmérséklete is jelentősen növekszik 9, 5 °C-ról egészen 16, 4 °C-ra. Tehát amennyiben ez a levegő találkozik az előbbi 16°C-os hőmérsékletű felülettel, annak hőmérséklete már alacsonyabb, mint a harmatponti hőmérséklet, ezért ebből a levegőből pára fog kicsapódni ugyanerre a felületre. Láthatjuk tehát, hogy a relatív páratartalom emelkedésével jelentősen nő a harmatponti hőmérséklet.