A fertőzés a levelek csúcsától indul, később beteríti az egész levelet, a kórokozó szaporítóképleteit tartalmazó barna gombatelep. Védekezés: A birsnek gyakori kórokozója a monilíniás betegség, így a kémiai védekezés fontos részét képezi a növényvédelemnek. A hajtásnövekedés kezdetére, rózsaszínbimbós állapotban, sziromhullás után, végül pedig gyümölcsnövekedés kezdetére érdemes időzíteni a kezeléseket. A felhasználható szerek megegyeznek az alma monilíniás betegségénél leírtakkal. A birs legfontosabb kártevői és az ellenük javasolható növényvédelmi kezelések 1. Almamoly Almamoly által károsított birsalma termés látható. Rovar biológiája, kártétele: Az alma károsítóinál már részletesen kifejtésre került ez a rovarfaj. Permetezési Naptár 2019 - Permetezési Naptár 2010 Qui Me Suit. Neve ellenére nem válogat, legyen szó dióról, almáról vagy akár birsről. A gazdasági kárt a lárva okozza, melynek első dolga, hogy a tojásból kikelve egyből felkeresse az érésben lévő gyümölcsöt. A termés magházáig berágják magukat, eközben pedig felélik a gyümölcshúst. A károsított birs termésen egy apró lyukat és az azt körülvevő ürülékszemcséket vehetjük észre, mely egyértelműen az almamoly jellegzetes kártétele.
Syngenta növényvédelem Ha nem lenne növényvédelem, a gyomok, a rovarkártevők és a gombabetegségek a világ élelmiszertermelésének 40%-át elpusztítanák. Gyümölcstermesztés, zöldségtermesztés, növénytermesztés, növényvédelem. Így sokkal többet kellene fizetnünk az élelmiszerért, ráadásul a mainál jóval kisebb lenne a választék az üzletekben. A Syngenta elődvállalatai révén évtizedek óta jelen van a magyar növényvédőszer-piacon, és évek óta piacvezető. Korszerű gyomirtó, gombaölő, rovarölő, csávázó szerei és növekedés-szabályozói, valamint a termékek mellé adott szaktanácsai elősegítik a kórokozók, kártevők, gyomok elleni sikeres védekezést – így minimális termésveszteség mellett jó minőségű termés takarítható be.
Védekezés: Az elsődleges fertőzési forrás a talajra hullott, fertőzött levelek, melyek megsemmisítése vagy talajba forgatása elkerülhetetlen növényvédelmi feladat. A kémiai védekezés technológiája és a felhasználható szerek is megegyeznek az alma és körte ventúriás varasodásánal leírtakkal. A réz hatóanyagú (pl. : rézszulfát) kontakt szerek megfelelő védelmet nyújtanak közvetlenül rügyfakadást követően. Növényvédelem | Syngenta. Bimbós állapottól egészen a sziromhullásig használhatunk házi kertben III. forgalmi kategóriás felszívódó szereket, mint például a difenokonazol hatóanyagú növényvédőszerek. 3. A birs monilíniás betegsége – Monilinia fructigena, Monilinia linhartiana Felül a birs hajtását és levelét fertöző Monilinia linhartiana, alul pedig a termésrothadásért felelős Monilinia fructigena kórokozó kórképe látható. Betegség, tünetek: A birset két monilínia faj is megtámadhatja. A Monilinia fructigena a gyümölcsrothadásért felelős monilínia faj (lásd: az alma monilíniás betegsége). A Monilinia linhartiana kizárólag a birs levelein megjelenő gombás betegség.
Az egyik leggyakoribb allergiatípus az allergiás rhinitis, hétköznapi nevén a szénanátha. Aktualitását az adja, hogy az egyik formája éppen a nyár végén, illetve az ősz elején okoz megbetegedést. Mi az az allergiás rhinitis vagy szénanátha? Az allergiás rhinitis egy olyan felső légúti gyulladás, amelyet a korábban már említett ún. allergének váltanak ki. Az allergiás rhinitisnek két formáját különböztetjük meg: az egyik az ún. szezonális forma, amelyre jellemző, hogy a különböző virágporok ( pollenek) okozzák a tüneteket, és csak évszakhoz kötötten betegítenek. Szél útján terjedve virágporokkal mindenki találkozik, de megbetegedést csak az azokra érzékeny embereknél vált ki. Az egyik főszezonja tél végétől kora tavaszig tart, és a panaszokért az ekkor virágzó nyír, mogyoró és fűzfa pollenjei tehetőek felelőssé. Késő tavasztól kora nyárig a pázsifűfélék borulnak virágba, míg az év utolsó allergiás szezonja késő nyártól a hideg őszig tar t, ekkor a gyomnövények, köztük a parlagfű és az üröm virágporai jelennek meg, mint kiváltó tényezők.
Online tanácsadás Kérdés: Kérdést felvető neve: Agrár Oldal admin Almafa leveleinek rozsdabetegség elleni védelméről szeretnék érdeklődni (vegyszerek, kezelési mód, permetezési gyakoriság, stb. ). Köszönettel, Basa-Dénes László Válasz: Az almának rozsdabetegsége nincs, feltehetően a varasodás az amit látott a leveleken, ami ebben az évben erősen fertőzte az almafákat. A tünetek: 5-10 mm átmérőjű kerek, kezdetben halványzöld majd sötétszürkére elsötétedő, a levél színe felé kidomborodó foltok láthatók a leveleken. A foltokon később mind a levél színén, mind pedig a levél fonákán barna, bársonyos konidiumtartó-gyep tör elő. Végül a levélfolt elhal, szürkésbarna színű lesz. Védekezés: Csak rendszeres permetezéssel lehet megvédeni az almafákat a fertőzéstől. A védekezést el kell kezdeni a rügypattanástól, az egérfül nagyságú levelek kifejlődésekor és folyamatosan 10-14 naponként megismételni. Az első 2-3 kezelésre a Chorus készítményünket, a további kezelésekre a Score gombaölőszer használatát javaslom.
Az betegség előrehaladásával az idősebb ágrészek is feketévé válnak, tűzperzselés látszatát keltve. A fertőzött ágrészeken a levelek nem hullnak le, színük elsötétül. Védekezés: A rügypattanás előtt elvégzett rezes lemosó permetezés nemcsak a tűzelhalásos betegség, de más, gombás eredetű betegség megelőzésének céljából is ajánlatos kezelés. A beteg, feketedő vesszőket jó erős visszametszéssel el kell távolítani. A metszéseket mindig kövesse a metszési felületek sebkezelése, illetve ügyeljünk a metszőollónk fertőtlenítésére is. 2. A birs diplokarponos betegsége – Diplocarpon soraueri Kezdeti diplokarponos betegség tünetei a birs levelén. Betegség, tünetek: A birs diplokarponos betegségének tünetei a fa levelein, hajtásain és termésein mutatkoznak. A birs levelén 3-4 mm-es barna foltok formájában látszódnak a tünetek, mely foltok később egybeolvadhatnak. A hajtásokon ovális, enyhén kiemelkedő foltokkal találkozhatunk, melyek később elparásodhatnak és felrepedhetnek. Gyakoriak azonban a termésen megjelenő barna foltok is, melyek a levélen található képleteknél valamivel nagyobb, 4-6 mm-es nagyságúak.
Gyógyulás után 10-15°C közötti hőmérsékleten sokáig eltartható.
Amikor a hajtások mérete eléri a kb. 20 cm-t törd le, vagy vágd le. A levágott hajtások alsó részén lévő leveleket távolítsd el, csak 3-4 levél maradjon a száron. Tedd egy üveg vízbe, majd világos helyre állítva gyökereztesd. Hamarosan a gyökerek növekedésnek indulnak, egyesével elültetheted őket. Egy félbevágott gumóról akár 15 hajtást is leszedhetsz. Édesburgonya ültetési távolság autóval. A letört hajtások gyökereztetés nélkül is kiültethetők, akkor viszont nehezebben fejlődik. Természetesen ebben az esetben nem kell már februárban megkezdeni a hajttatást. Gyorsabb a fejlődése, ha esetleg cserépben próbálkozol, úgymond tápkockás paláltákat készítesz elő. Gyökereztetés után ültesd cserépbe, míg megerősödik a növény. Ültetésnél vigyázz a gyökérzetre, mert nagyon könnyen letörhet a hajtásról. Mivel fagyérzékeny növény, ezért csak a májusi fagyok után ültetheted ki. Jelöld ki az ültetésre váró növények helyét 25-30 cm-es tőtávolságra és 1 m sortávolságra. A palántákat olyan mélyre ültesd, hogy csak a két legfelső levele legyen a felszín felett.
És ő nem helyettesítheti a burgonyát.
Agrofórum Online A batáta vagy édesburgonya (Ipomoe batatas) trópusi származású növény lévén, fejlődéséhez sok fényre, melegre és kellő mennyiségű csapadékra van szükség. Aki válaszol: Csorba Virág kertészmérnök, növényorvos Kedves Kérdező! Hazai viszonyokon termesztése kizárólag öntözéssel lehet gazdaságos. Termesztése során jelentős költségnek számít szaporító anyaga, a hajtásdugvány. Ez akár meg is vásárolható, de egy kis odafigyeléssel házilag is előállítható. Édesburgonya ültetési távolság két. Ahhoz, hogy az ültetési anyagunk május végére rendelkezésre álljon, a gumók hajtatását érdemes már április elején megkezdeni. A hajtatásnál az a legfontosabb, hogy ép, egészséges, kellően fejlett batátagumókat helyezzünk nedves közegbe, fóliasátor alá, kora tavasszal. A hajtások nagyon gyorsan nőnek, hamar megjelennek a gumók rejtett rügyeiből. Dugványozás szempontjából kb. a 20 cm-es hajtáshosszúság az optimális. A leszedett hajtásról a leveleket, a két csúcsi levél kivételével távolítsuk el. A hajtásdugványnak nem kell feltétlenül gyökérkezdeménnyel rendelkeznie ahhoz, hogy megfoganjon.
Elkezdődött hát az édesburgonya-biznisz. S bár minden eszköz a rendelkezésükre állt, a munka oroszlánrészét – az ültetést, az öntözést, a gyomtalanítást és a betakarítást – kézzel kellett végezni, így abból a család és a barátok közösen vették ki részüket. – A batáta ültetése nagy körültekintést igényel: talajmintavétel az első és legfontosabb lépés, az ültetési távolság szabályairól nem is beszélve. A batáta félkötött talajban történő ültetése komoly kihívást jelentett, így jól jött a nagymama évtizedekre visszanyúló földismerete. Hosszasan beszélgettünk, elemeztük a termesztésre kinézett föld előéletét – mondja a dorogi termelő. Édesburgonya - avagy batáta termesztése kertedben - Egészségtér. – Idővel a keréknyomok is megszaporodtak az ültetvény körül, megállítottak a városban, amikor híre ment az ismeretlen növénynek. Gyakran érdeklődtek annak mivolta felől, a gazdálkodás folyamatáról. A napi 8 órás kétkezi munka meghozta az eredményét: első nekifutásra 3, 5 tonna termett, ami ahhoz képest, hogy egy tő átlagosan 1 kilogrammot ad – a területi viszonyokat figyelembe véve – kiválónak számít.