Kovács Gyula erdész 2000-féle régi magyar, többek között göcseji gyümölcsfafajtát nevel "tündérkertjében", köztük olyanokat is, melyek már csak nála lelhetők fel. Jó 30 évvel ezelőtt kezdte a gyűjtőmunkát a göcseji tanyavilágban: oltóvesszőt vett a fákról, amit a vadalanyra oltva elültetett pórszombati kertjében. A gyűjtemény elsősorban a Göcsej, Őrség és Hetés régi fajtáinak megmentésére irányult, ám mára kilépett a tájegység határai mögül. Érkeztek fajták az ország több pontjáról, a Felvidékről és Erdélyből is. Egy kis zalai faluból mentik meg a régi magyar gyümölcsfafajtákat | Forbes.hu. Medes-hegyen a Kárpát-medence ősi fajtáinak gyűjteményét, azaz egy különleges gyümölcsfa génbankot hozott létre. Kovács Gyula kezdeményezésével elindította az egész Magyarországra kiterjedt Tündérkert mozgalmat, melynek célja az ősi magyar, főkép Zala megyei gyümölcsfa fajok megmentése. Ma már több mint száz helyen kétezer fajta régi eredetű gyümölcstermő növényt gondoznak. Országos mozgalom indult a hazai őshonos gyümölcsfáik megőrzéséért: Zala és Vas megyei civilek felhívására több magyarországi településen ültetnek ritka gyümölcsfákat Gyümölcsoltó Boldogasszony napján, március 25-én.
A látványa is különleges: a húsa élénkrózsaszín, így desszertként egyszerűen felszeletelve is különlegességként tálalhatjuk. A sort folytathatnánk sokáig: leánycsöcsű alma, nagyasszony alma, boldogasszony szilvája, házi berkenye. Nem mesebeli, hanem régi, ősi magyar fák ezek, amelyeknek a megőrzését tűzte ki célul a Tündérkert mozgalom elindítója, Kovács Gyula erdész, Szarvas József színész és Ambrus Lajos író. Az ötletgazda, Kovács Gyula a pórszombati Medes-hegyen található birtokán már megközelítőleg 2000 különféle őshonos gyümölcsfafajtát gyűjtött össze. Fekete (magyar) tányéralma - CSODAKERTÉSZ - KERTÉSZET ÉS FAISKOLA HÁZHOZSZÁLLÍTÁSSAL. Szeretné, ha ezek a különböző tájegységeknek a Tündérkertjeiben is megjelennének. Azokból a Kárpát-medencében közel százat találunk, többek között Budapesten, a békásmegyer-ófalui Szent József Közösségi Ház kertjében is megnyílt már egy. Sok helyen kis csemetéket is lehet vásárolni, cserépben bárki el tudja szállítani őket. Kovács Gyula jó 30 évvel ezelőtt kezdte a gyűjtőmunkát a göcseji tanyavilágban: oltóvesszőt vett a fákról, amit a vadalanyra oltva elültetett pórszombati kertjében.
Aztán alighogy megismerkedünk a családi macskával, a házigazda azonnal belevág a gyümölcsfatörténetbe, közben pedig beljebb tessékel minket, hogy kóstoljunk valamit. Van abból is raktáron, de nem az ecetekre gondol. 200 kert, 3500 régi magyar gyümölcsfajta Kovács Gyula számára a gyűjtésből életcél, a rendszerből mozgalom lett, így ma már nincs olyan része az országnak, ahol nincsen a kihalásra ítélt ősi gyümölcsfákból egy-egy példány. Tündérkert lehet egy plébánia kertje, egy iskola udvara vagy egy présház melletti mező is. Ma a kétszáz kert kétszáz közösséget is jelent. Gyümölcsfa Fajták – Vacationplac. Nem csoda, hogy a mozgalom hírét nem lehetett az ország határain belül tartani, Pórszombatot sokan csak miatta keresik fel. Ma Pórszombat környékén tízhektárnyi területen, tizenkét kertben összesen 3500 régi magyar gyümölcsfajtát őriz. Alma, körte, kajszi, cseresznye, birs, őszibarack, szilva, naspolya, meggy nő kertjeiben. Ez a gyűjtemény egyedülálló Európában, "de valószínűleg a világon sincsen hasonló. Ami még egyedi ebben, hogy mind ugyanúgy van, ahogy évszázadokkal korábban.
06-30-235-10-63 * Elmondása szerint nehéz időkben, a török és habsburg korban a göcseji embert ezen gyümölcsfák mentették meg, még a múlt század elején is rengetegen voltak akik egész évben csak gyümölccsel táplálkoztak. Nehéz idők úgy érzem most is vannak, csak gyümölcsfa nincs, gondolkodjunk előre. Göcsej egyik néhány száz fős településén, Pórszombaton él Kovács Gyula erdész, aki a helyi hagyományok megőrzéséért tevékenykedik. Ennek ékes bizonyítéka több száz darabból álló gyűjteménye, amelyet a tájegység jellegzetes, mára szinte kihalt, elfeledett gyümölcsfáiból állított össze kitartó munkával. Ugyancsak a hagyományok megőrzését és felelevenítését szolgálja a Medesi-kör, az a "nem hivatalos" hagyományőrző szerveződés is, mely különböző rendezvényekkel, programokkal segíti elő célul kitűzött feladatát. Idén Kovács Gyula ezen tevékenységét a megyei közgyűlés a "Zala megye kistelepüléseiért és hagyományaiért" díjjal ismerte el. Ennek apropóján beszélgettünk a pórszombati erdésszel. A kezdetekhez visszanyúlva először, elkanyarodva a gyümölcsfáktól, Pórszombat múltjába és a Medesi-kör létrejöttébe tekinthetünk be.
Azok az eredmények, sikerek, amikben az elmúlt időben részünk volt, sok jóakaratú ember munkájának eredménye. Segítségüket ezúton is szeretném megköszönni. Természetesen nem tudnám ezt a munkát feleségem és három fiam támogatása nélkül csinálni. A Medesi Kör sikereinek kulcsa az ő áldozatvállalásuk – mondta, majd további terveiről elárulta: az egykori, a török által Medes faluval együtt elpusztított további 67, több száz éve még lakott falvak neveinek felkutatásába fogott bele, melyeknek kopjafával állítanának emléket a medesi temetőben. Korosa Tita Kérdéseiket, véleményüket megírhatják a Az email cím védve van a spam botoktól, a megtekintéséhez a JavaScript bekapcsolása szükséges e-mail címre, amelyekre Kovács Gyula személyesen válaszol. Forrás: 1, 710 total views, 9 views today Oszd meg ismerőseiddel: Légy Áldott. Áldás! Bejegyzés navigáció
Ma már szinte ismeretlennek tűnik a berkenye, a naspolyával talán többen találkoztunk, ám vannak még, egykor bő termést hozó alma, körte, szilva fajták, melyek mára eltűntek a gyümölcs ösökből és csak szüleink, nagyszüleink emlékeznek rájuk. Ennek a negatív folyamatnak szeretné Kovács Gyula elejét venni és megmenteni a kihalóban lévő fajtákat a jövő számára. A nyolcvanas évek elején a göcseji tanyák többsége még lakott volt. Ekkor még gondozták, becsben tartották a gyümölcsfákat. Itt voltam erdész, ezeken a tanyákon olyan fajtákat találtam, amik máshonnan már eltűntek. Valószínű, hogy korábban máshol is léteztek ezek, de kivágták őket és újat telepítettek a helyükre, vagy elhagyták a területet, és a gazda nélkül mar adt gyümölcsösök kipusztultak – tárta fel az okokat Kovács Gyula. Őseink a fajták szelektálásánál először a termésbiztonságot tekintették a legfontosabb választási szempontnak. Éhínség vagy háború idején, ha a termés elpusztult, az állatok at elhajtotta az ellenség, a gyümölcs még akkor is biztos táplálékot nyújtott.
Őrzik és védik a fáikat, mert hasznosítják, míg mi magyarok ettől a lehetőségtől meg vagyunk fosztva. Holott ezáltal ösztönözni lehetne a falusi embereket a környezetükben lévő öreg fák megtartására. Amíg ez nem változik, pusztulni fognak a fák és a hagyományok is. A göcseji, az őrségi és a hetési lokálpatrióta közösségeknek felajánlottam, hogy akik településükön, vagy éppen a szőlőhegyen összegyűjtik a régi fajták oltóvesszőit, én készítek ezekről oltványokat és nekik ajándékozom, ha cserébe ők ezekről a régi fajtákról mindent lejegyeznek és vállalják, hogy közterületen elültetik és gondozzák őket. A kezdeményezés sikeresnek bizonyult, hiszen idén tucatnyi közösség hozta el régi fajtáit – beszélt lelkesen az eredményekről és az összefogásról. Ennek a kitartó fajta-megőrző munkának az eredményeként olyan gyümölcsfafajtákat sikerült megmenteni, mint például az aszalókörte, aminek nevéből is következtethetünk felhasználására. A kemény, íztelen gyümölcsöt eleink nem frissen fogyasztották, hanem megaszalták, ez lett hasznosításának módja.
Játékok francia kártyával a "bezárt" napokra Kinéznek az ablakon, és odakint zuhog az eső. Meleg kakaó és francia kártya az asztalon, hangos nevetések. Itt-ott felcsillan a szeretet mosolya is. Mit lehetne tenni egy ilyen napon, amikor az időjárás a bezártságra kényszerít minket? Nos, a kártyajátékok sosem okoznak csalódást ilyen helyzetben sem, ráadásul a gyermekek számára is hasznos tudást adhatnak át. Ismerkedjen meg tehát, a francia kártya játékok előnyével! Apróhirdetés Ingyen – Adok-veszek,Ingatlan,Autó,Állás,Bútor. A francia kártya mítosza A francia kártya eredete nem ismert pontosan, mivel Indiában, Kínában és Perzsiában is fellelhetőek voltak ezek a kártyajátékok. Európában pedig az 1377-es években jegyezték fel elsőként. Ráth-Végh István kártyatörténeti könyve szerint, a kártyajáték feltalálása Gringonneur, egy 15. századbeli francia festő nevéhez köthető. Állítólag azért eszelte ki a figurákat és a színeket, hogy szórakoztassa VI. Károly francia királyt. Azonban a király köztudottan elmebeteg volt, így az, hogy az ő használatára készült a pakli, csupán történelmi mítosz.
Ez a honlap már nem frissül, az új anyagokat a oldalon találod meg! Köszönöm, a régi honlapon böngészek! Köszönöm, már megyek is az új honlapra!
Ha a talon elfogyott, a hívás-védés tovább folytatódik, de innentől már a tét a kézlapok fogyasztása. Ha híváskor bármelyik félnek elfogynak a lapjai, meglévő vagy elfogyott talontól függetlenül nyer. Ha az utolsó hívott lapra a védő ellenfél is tud tenni, akkor ő nyert. Napóleon francia kártya játék Angol eredetű egyszerű, licitálós kártyajáték. A XIX. században született, régebben sokkal népszerűbb volt. Három személy már játszhatja, de igazán négy játékos fölött válik szórakoztatóvá, hat-hét játékos pedig már elég a jó partikhoz. Nincsenek állandó párok vagy partnerek, a mindenkori licitnyertes játszik a többiek ellen. Eredetileg 52 lapos paklival játsszák, ami osztásonként akár 10 játékos részvételét is lehetővé teszi, de sokan ki szokták venni az alsó értékeket. A lapok ütőértéke a hagyományos (ÁKDB, 10-2), pontértékük nincs. Az osztó öt lapot oszt mindenkinek, legalább két részletben. Ezután következik a licit, ami ugyanebben az irányban zajlik majd. Mindenki egyszer licitálhat, csak magasabbat, mint az előző, tartani nem lehet, passzolni igen.