Szép, fejlett, jól kirajzolódó izomzattal rendelkezik. Fontosabb testméretek és arányok – A marmagasság és a test hosszának aránya 10 a 11-hez, a test a szukáknál egy kicsit hosszabb, mint a kanoknál. – A fejhosszúság és fejszélesség aránya 3: 2. Viselkedés, temperamentum Higgadt, hűséges, jó felfogású és tanulékony fajta. Józan, megfontolt, értelmes és barátságos. Fej AGYKOPONYA Koponya és homloktájék: Széles, kissé lapos. Stop: Kis hajlású, de kivehető. Koponya: Széles homloktájék. Stop: Meredek, kisebb redővel. ARCORRI RÉSZ Orr: Fekete. Fehér kutyáknál megengedett a hússzínű orr is.. Fang: Ék alakú. Egyenes orrnyereg.. Ajkak: Feszesek. Amerikai akita inu 8. Fekete szegéllyel Állkapocs / Fogazat: Erős fogak, ollós harapás. Pofa: Jól fejlett. Szemek: Viszonylag kis méretű, majdnem háromszögletű, egymástól távol ülő sötétbarna szempár. Fülek:. Viszonylag kisméretű, háromszögletű, egyenes fülek NYAK Erőteljes, izmos, nyaklebernyeg nélküli nyak Test MAR: Magas HÁT: Egyenes, erőteljes. ÁGYÉK: Meglehetősen széles, erőteljes.
MELLKAS: A szügy jól fejlett. Mély és meglehetősen széles mellkas; szépen ívelt bordák. Has: Enyhén felfelé ívelő hasvonal. FAR: Enyhén lejt. FAROK: Magasan ülő, vastag, felkunkorodó, vagy a hát felett sarló alakban lebegő farok. Kiengedve a csánk felett néhány centivel ér véget. Végtagok ELÜLSŐ VÉGTAGOK: Vállöv: Közepes mértékben lejt. Lábszár: Egyenes. Mellső lábtő: Enyhén ferde. FAR: Erőteljes. Csánk: Erős, eléggé szíjas. MANCS: Boltozatos és szorosan összezárt ujjak; kemény, rugalmas talppárnák; Kemény és fekete, vagy sötét színű karmok. MOZGÁS: Élénk, gyors, könnyed, hajlékony és rugalmas. SZŐRZET BUNDA: Durva tapintású, egyenes fedő szőrzet, puha, sűrű aljszőrzet. A farkon kissé hosszabb, elálló szőrszálak. SZÍN: Több színváltozat megengedett, vörös, szezám (sable), csíkos (brindle) és a fehér. A fent jelzett színeknél (kivétel a fehérnél) "uradzsirónak" kell lennie. Amerikai akita inu fajtaleírás, képek és tanácsok - Háziállat Magazin. Urajiro: fehér szőrzet a pofa szélső oldalain és az arcon, az állkapocs alatt, a torkon, a mellkason és a hason, a farok alsó vonalán és a lábak belső oldalain.
Ez egy egyértelműsítő lap, a hasonló megnevezések közötti választást segíti elő. Ha valamelyik cikkből kerültél ide, arra kérünk, lépj vissza, és pontosítsd benne a hivatkozást, hogy ne erre az egyértelműsítő lapra, hanem közvetlenül a kívánt jelentésre mutasson!
Anyaország:: 2020. október 19. 18:07:: /Bővített hír. / Megválasztotta az Országgyűlés Varga Zsolt András volt alkotmánybírót a Kúria elnökének hétfőn. Varga Zsolt Andrást 135 igen, 26 nem szavazattal választották meg a képviselők titkos szavazáson. A megválasztott elnök esküt tett, 2021. január 2-tól Darák Pétert váltja az elnöki poszton. Az alaptörvény szerint a Kúria elnökét a bírák közül kilenc évre a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés választja; megválasztásához az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges. Áder János köztársasági elnök október 5-én tett javaslatot Varga Zsolt András megválasztására. A Kúria következő elnöke 1968-ban született Marosvásárhelyen. Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen végzett jogászként 1995-ben, később ugyanitt szerzett PhD-fokozatot is, majd a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen habilitált. 2012 óta egyetemi tanár, emellett katekéta-lelkipásztori munkatárs. Több fővárosi ügyészségen is dolgozott, majd az Országgyűlési Biztos Hivatalába került, ahol idővel hivatalvezető lett.
Vargával kapcsolatban érdemes kiemelni, hogy soha nem dolgozott bíróként, ilyen jellegű tapasztalata nincs. Ez pedig nem hogy a rendszerváltást követő időszakra, de még a Kádár-korszakra sem volt jellemző. Varga korábban Polt Péter legfőbb ügyész helyetteseként dolgozott. Varga Zsolt András kinevezését akkoriban az Országos Bírói Tanács (OBT) sem támogatta, pont azért, mert szerintük "nem lehet elvonatkoztatni attól a ténytől, hogy a jelölt korábban a bírósági szervezetrendszerben egyáltalán nem végzett ítélkezési tevékenységet, tárgyalótermi tapasztalattal nem rendelkezik, a peres ügyek és a bírósági igazgatás terén gyakorlati múltja nincs. A rendszerváltás óta kizárólag olyan személy töltötte be a Legfelsőbb Bíróság, illetve a Kúria elnökének tisztségét, aki ezt megelőzően hosszabb-rövidebb ideig bíróként is dolgozott. "
2003-ban doktorált (PhD), 2010-ben habilitált. 2012 szeptemberében egyetemi tanár lett. 2020. október 16-án lemondott alkotmánybírói megbízatásáról, mert Áder János köztársasági elnök a Kúria elnöki tisztségére jelölte. Nem befolyásolhatja az ítéleteket Varga Zsolt András jelölti meghallgatásán kiemelte: az alaptörvény ruházza a Kúriára a jogegységesítés feladatát, és ennek felelősségét a Kúria nem ruházhatja át, oszthatja meg, terítheti szét. A jogegységért viselt felelősséget a bírói szervezeten kívül és azon belül is viselni kell – szögezte le. Hozzátette, hogy a Kúria ezt a feladatát csak akkor tudja ellátni, ha állandó, érdemi és valódi kommunikációt folytat a bíróságon belül. A jelölt kitért arra is, hogy "végtelenül fontos" a Kúria elnökeként a szakmai és igazgatási feladatok elválasztása, hogy "talárban vagy talár nélkül nyilvánulunk-e meg". Varga Zsolt András, a Kúria új elnöke Forrás: MTI/Illyés Tibor Mint mondta, a Kúria elnökeként igazgatási feladatot lát el, és nem befolyásolhatja az ítélkezést, ítélkező bíróként pedig álláspontja egy a döntés meghozatalában részt vevő többi bíró álláspontja között.