Lehet-e úgy együtt élni egy vita után, hogy végül nem lesz valakinek igaza? Egy tragédia gyakran nem messze taszít minket egymástól, csak egy utolsó esélyt ad az újrakezdésre. Vajon nem az az igazi tragédia, ha még ezt sem használjuk ki? A Nader és Simin - Egy elválás története szereplői közül senki se rossz, mégsem tudunk senkivel sem azonosulni. A dráma tökéletesen egyensúlyoz, nem vágható át sehol a cselekmény képezte morális csomó. Ebben nem kis szerepe van a kifogástalanul működő színészi karnak sem. Farhadi nevét pedig lassan ideje alaposan megjegyeznünk. Drámája egyszerű történet arról, hogyan romlik meg minden egy olyan kapcsolat körül, amit már mindenki lusta megmenteni. Milyen könnyen vész el oly sok minden, amibe már nincs kedvünk belekapaszkodni. És milyen könnyen vádolunk mindezért másokat, magunkon kívül. Nader és Simin - Egy elválás története Színes, feliratos, iráni filmdráma, 123 perc, 2011. 16 éven aluliak számára nem ajánlott! Rendezte: Asghar Farhadi Írta: Asghar Farhadi Operatőr: Mahmoud Kalari Vágó: Hayedeh Safiyari Szereplők: Peyman Moaadi (Nader), Leila Hatami (Simin), Sareh Bayat (Razieh), Shahab Hosseini (Hodjat), Sarina Farhadi (Termeh), Kimia Hosseini (Somayeh)
És ennek a balladai drámának két csodálatos gyermekszereplő is részese, a két kislány. A háló tehát szövevényes, a nézőnek minden mondatra, minden képkockára oda kell figyelnie, mert nincs jó és rossz, fekete és fehér. A sorsok egybeérnek, a véletlen és a tudatos cselekedetek ebben a kontaminációban hatnak, és mindenkinek van benne része, hogy mikor mi és hogyan alakul. A film azért nagyszerű, mert nem "szórakoztat", hanem katarzist gerjeszt, és a történet szemlélőjét állandóan állásfoglalásra készteti: helyes, vagy helytelen, ami történik, történt az erkölcs, a vallás, a hit, a megbocsátás és egyebek figyelembe vételével. Sőt, mint a jó kriminél, akár még egyszer meg szeretnénk nézni, hogy a részletek a végkifejlet ismeretében még plasztikusabban előjöjjenek. Ashgar Farhadi Irán egyik legsikeresebb rendezője a nemzetközi filmvilágban. Előző filmje, a Magyarországon is bemutatott Elly története kiemelkedő sikereket ért el, több mint 11 nemzetközi díjat nyert, a többi között a Berlini Nemzetközi Filmfesztivál Ezüst Medve-díját is.
Ő éles tekintettel szemléli szülei olykor meggondolatlan, olykor kényszerű, olykor gyáva, olykor tragikusnak bizonyuló döntéseit, reakcióit, felismerve, hogy az ember életét leginkább olyan helyzetek alkotják, amelyekben nem lehetséges jó megoldást, egyáltalán: megoldást találni. Az asszony távozása után egészen a férfire szakad Alzheimer-kóros apjának ápolása. Ám a gondozására felvett – egyébként állapotos – asszony súlyos hibákat követ el. A viharos veszekedés és lökdösődés után kidobott nő elvetél, családja rendőrséghez fordul, és innentől idegtépő vizsgálódás indul, hogy ki miért felelős. Olykor hazudni is kell, a lehető legtisztább célok érdekében, persze. Mert ebben a kiválóan felépített filmben mindenkinek megvan a maga saját, és az ő szemszögéből nézve, az ő ítélőképessége számára hiteles indítéka arra, ahogyan gondolkodik, érez, reagál és viselkedik adott helyzetben. A hősöknek nem "igazuk" van, hanem elfogadható motivációjuk. És, miközben mindenki kiáll és harcol a maga igazáért, nem csupán az emberi viszonylatok többértelműsége, bonyolult, szövevényes rendszere tárul fel, de az a roppant zárt, elképzelhetetlenül sokféle módon és értelemben szabályozott társadalom is, amelyben ezek a viszonylatok léteznek.
A versenyszám változás jogát minden esetben fenntartja. A szövetség Natúr Országos Bajnokságot sosem szervez.
Ma reggel majdnem átgázoltam egy fekete gumón: 140 cm magas, hátán fekete iskolatáska, fején fekete sapka, stb: az egész gyerek feketében. Zebrán haladt át a KRESZ szabályai szerint. Reggeli félhomály, a felhőzet miatt kissé késő napkelte. Két hete szintén majdnem átgázoltam egy fekete kabátos asszonyon este 6-kor. Zebrán haladt át szabályosan, de csak abból vettem észre, hogy a szembe jövő autó lámpáját kitakarta. Előtte pár nappal egy fekete biciklis csámborgott haza a műszakból, nem sodortam el, de nem is igen láttam előre. Belátom a felelősségem, jó szín a fekete stb. Fekete fast a kipufogóból diesel movie. de… most már tudjátok: nem jól látszik. Edit: A béke kedvéért: a sofőr irányítja az autót szerintem is, a felelősség az övé. Nem állítottam fentebb sem mást, nem állítottam, hogy a gyalogosok hibáztak. Egyetlen állításom FYI jelleggel: nem látszik jól a fekete a sötétben.
Akkor valamit most előhoznék a Závecztől: Az ellenzék nagyjából 3 részre osztható: óbaloldal (MSZP, DK és társaik) Jobbik momentumos-fiatalos-MZP-s rész A fentiek alapján a Závecznek fogalma sincs a három rész helyes arányáról. A Momentum és MZP is sokkal jobban szerepelt az előválasztáson a vártnál. Fekete füst a kipufogóból diesel prices. Mi ennek az oka? Véleményem szerint az, hogy a fiatalabb szavazókat igazából ezek a kutatók nem érik el, és akiket a kvóta feltöltése céljából elérnek, sokkal jobban hasonlítanak az idősebb szavazókhoz attitűd szempontjából. Magyarul: úgy érdemes értelmezni ezt a mérést is, hogy egy jelentős csoport véleményét nagyon nagy bizonytalansággal tudják csak következtetni. A valós arányok szerint valószínűleg MZP ott van Orbán mellett, még ha statisztikailag nem is, mivel nem imádják annyira vallásosan, mint Orbánt, de le fognak szavazni rá, és ez a lényeg.
Egy hely ahol gyorsan át lehet szaladni a legfrissebb magyar híreken. Egyenlőre egy automatikus Index RSS feed küldi be a posztokat. --------------------------------------------------- Hungary, News, Magyarország, Hírek