Magánhangzó, mássalhangzó törvények Mássalhangzó törvények: 1. Hasonulás: egymás melletti mássalhangzók közül az egyiknek a kiejtése a másik hatására megváltozik, hozzá hasonul - Részleges hasonulás: két szomszédos mássalhangzó közül az egyik csak részben hasonul a másikhoz - Zöngésség szerint: népdal (p-zöngétlen, d-zöngéses), bicikli -Zöngésedés történik például a következő szavakban: vasgolyó, juhászbojtár, szavakban -Z öngétlenedés történik például a következő szavakban: dobtam, hívtam, hoztam - képzés helye szerinti részleges hasonulás: Ekkor az n hang változik meg, az utána következő d vagy b hang m -mé változtatja, pl. Mássalhangzó törvények szavak. színpad, bicikli 2. Teljes hasonulás: egymás mellé kerülő mássalhangzók egyike teljesen hasonló lesz a másikhoz, azonossá válik a másikkal. A két hang helyett csak egy hosszú hangot képzünk. - Írásban jelölt: kiejtés elve érvényesül (naggyá, ebben, akkora) - Írásban jelöletlen: szóelemzés elve érvényesül (anyja, beszélj, egészség) 3. Összeolvadás: Írásban nem jelöljük, 2 különböző képzésű szomszédos hang a kiejtésben, így harmadik hanggá olvad össze.
A beszédben egymás mellé kerülő mássalhangzók jelentősen hatnak egymásra úgy, hogy képzésünkben módosulnak vagy teljesen megváltoznak. Az eltérés lehet zöngeállapot, a képzés helye, módja, időtartama. A mássalhangzó-változás tehát lehet hangtani alkalmazkodás, de lehet teljes mértékű hangváltozás, melynek következtében egy új hang (a rendszerben létező) jön létre. Azt a hangot, amelyik változtat, indukáló hangnak, azt pedig, amelyik módosul, indukált hangnak nevezzük. a) A hasonulások Hasonulásnak nevezzük azt a hangváltozást, melynek következtében a két egymás mellé kerülő mássalhangzó közül az indukáló hang hatására az indukált hang úgy változik, hogy eredményeképpen nyelvünk hangrendszerében is önállóan használatos hanggal esik egybe. Mássalhangzó-rövidülés. Részleges hasonulásról beszélünk, ha egy mássalhangzó a rá következő mássalhangzó hatására egy képzési mozzanat – vagy a zönge vagy a képzés helye – tekintetében alkalmazkodik: zöngésség tekintetében, pl. dobtam, ejtsd doptam; a képzés helye szerint, pl.
mindnyájan [minnyájan]: itt is nyilvánvalóan történik egy kiesés (a d hullik ki), de egyszersmind a ny is "bekebelezi", vagyis teljesen magához hasonítja a n -t; itt azonban nem a zöngésség, hanem a képzés helye változik meg (a n foghangból ny szájpadláshang válik). A mássalhangzó-összeolvadás. A tétel összegző leírása A beszédfolyamatban egymásra ható hangok hangtörvények szerint alkalmazkodnak egymáshoz. A magánhangzók hangtörvényei a hangrend, az illeszkedés és a hiátustörvény, a mássalhangzóké a hasonulás, az összeolvadás, a rövidülés, a kiesés és a nyúlás. Kerek Roland Letöltés További kidolgozott tételeket találsz itt
: rongy, ejtsd ronygy. A hasonulásnak azt a formáját, amelyben valamely hang egy szomszédos másikhoz több képzésmozzanat tekintetében is alkalmazkodik, s az egymás mellé kerülő eltérő hangok egyikének hosszú változata jön létre, teljes hasonulásnak nevezzük. A teljes hasonulás kiejtésben történő hangkapcsolat hatására létrejövő változás, mely ejtésformát az írott változat olykor nem jelöli (jelöletlen teljes hasonulás), más változatát viszont a helyesírás is követi. Ez utóbbi meghatározott alaktani körülményekhez kötődik (jelölt teljes hasonulás). Jelöletlen hasonulásra példa: község, ejtsd kösség; bátyja, ejtsd báttya. Mássalhangzó törvények – Elektronikus füzet. Jelölt teljes hasonulásra példa: öttel, széppé, olvassuk, hozzad, azzal, ettől, ennek. b) Összeolvadás Ha két egymás mellé kerülő különböző minőségű mássalhangzó úgy hat egymásra, hogy mindkét hang elveszti eredeti minőségét, és a két hang helyett egy új minőségű mássalhangzó keletkezik, összeolvadásról beszélünk. Példák: csalá dj a (d+j), ejtsd: csalá ggy a; a dsz ( d+sz), ejtsd: a cc.
Példák: köl ts ég ⇒ kiejtve: köl cs ég va ds ág ⇒ kiejtve: va ccs ág he gys ég ⇒ kiejtve: he ccs ég (vagy he tys ég) A mássalhangzó-összeolvadás írásban jelöletlen! Ez azt jelenti, hogy nem írjuk a költség szót kölcség-nek, mert az helyesírási szempontból helytelen lenne.
Más esetben azonban nem jelöljük a változás tényét: a maradtak [marattak] alak az írásban nem jelölt teljes hasonulás ra példa. Amikor az egyik mássalhangzó csak egyetlen képzési jegyében válik hasonlóvá a másikhoz, részleges hasonulásról beszélünk. Az azonban [azomban] alakban a n foghang átalakul a b -hez hasonlóan ajakhanggá, m -mé, tehát a képzési helye változik meg (a képzés helye szerinti részleges hasonulás); az alakban [alagban] alakban azonban a zöngés b hang az előtte álló zöngétlen k hangnak nem a képzési helyét, hanem a zöngésségét változtatja meg, és így lesz belőle zöngés g hang ( zöngésség szerinti részleges hasonulás). A hasonulás hathat előrefelé ( kalappal) és hátrafelé ( maradtak). Az az + val = avval/azzal alakpár kivételes példája annak, hogy a hasonulás akár minkét irányban is működhet. Az összeolvadás során két vagy több egymást követő mássalhangzóból a kiejtésben egy harmadik keletkezik: látja = [láttya]; tetszik [teccik]; fáradság = [fáraccság]. Ilyenkor általában egy zár- és egy réshang kerül egymás mellé, belőlük pedig egy zár-rés hang keletkezik ( ty, c, cs stb.
2. Adja meg a teljesítmény útját az állórész kapcsoktól a tengely-teljesítményig. Sorolja fel a veszteségeket és adja meg azok meghatározási módját. 1 3. Rajzolja fel minőségileg helyesen a nyomaték-fordulatszám görbét. Sulinet Tudásbázis. A nyomaték-fordulatszám jelleggörbe tartományai: 4. Mi a szlip? A szlip definíció szerint a forgórész, illetve az állórész mechanikus (villamos) jelenségeinek periodicitását jellemző 𝑛2, illetve 𝑛1 mennyiségek hányadosa: 𝑛 𝑠 = 𝑛2 = 1 𝑛1 −𝑛 𝑛1, ahol 𝑛1 – az eredő forgó mágneses mező fordulatszáma; 𝑛 – a forgórész mechanikai fordulatszáma. A szlip tehát megmutatja, milyen mértékben marad el vagy siet a forgórész a szinkron forgó mágneses mezőhöz képest (az aszinkron motor szinkron forgó állapotában 𝑠 = 0, álló állapotában 𝑠 = 1). 2 5. Milyen mérési eredmények alapján határozná meg a teljesítménytényezőt? Az üresjárási teljesítménytényező: cos 𝜑ü = A rövidzárási teljesítménytényező: cos 𝜑𝑟𝑧 = 𝑃ü √3𝑈𝑛 𝐼1ü 𝑃𝑟𝑧 √3𝑈𝑟𝑧 𝐼1𝑛 6. Értelmezze a hatásfok fogalmát, és adja meg a meghatározásának módját aszinkron gép esetén.
Keresés Súgó Lorem Ipsum Bejelentkezés Regisztráció Felhasználási feltételek Hibakód: SDT-LIVE-WEB1_637849760239281000 Hírmagazin Pedagógia Hírek eTwinning Tudomány Életmód Tudásbázis Magyar nyelv és irodalom Matematika Természettudományok Társadalomtudományok Művészetek Sulinet Súgó Sulinet alapok Mondd el a véleményed! Impresszum Médiaajánlat Oktatási Hivatal Felvi Diplomán túl Tankönyvtár EISZ KIR 21. századi közoktatás - fejlesztés, koordináció (TÁMOP-3. Aszinkron motor slip on for sale. 1. 1-08/1-2008-0002)
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!
Figyelt kérdés MEgatláltam csak bonyolultan van leí tudná valaki mondnai egyszerűbben? 1/6 Szirty válasza: 20% Ha a kérdésed aszinkron gépre vonatkozik, akkor a wiki igen jól leírja mi az: "A forgó mágneses tér erővonalai metszik a forgórész tekercselését, és abban feszültséget indukálnak. Mivel a tekercselés zárt, vagy rövidrezárt áramkört alkot, az abban indukálódott feszültség hatására a körben áram folyik. Lenz-törvénye értelmében az így indukált áram akadályozni igyekszik az őt létrehozó indukáló folyamatot, ezért a forgórész elfordul, így igyekezvén megakadályozni az erővonalmetszést, és vele az indukciót. Természetesen a forgórész soha nem érheti el az állórész forgó mágneses mezőjének értékét, mivel akkor megszűnne az erővonalmetszés. Ezt az elcsúszást nevezik szlipnek[2]. " [link] 2015. márc. 9. 16:49 Hasznos számodra ez a válasz? Aszinkron motor slip lock. 2/6 A kérdező kommentje: ezt én is megtaláltam de ennél érhetőbben kéne egy kicsit 3/6 Szirty válasza: 40% Mit nem értesz ezen? Ez teljesen tiszta és világos magyarázata a fogalomnak.