4 OsztáLy Testek SíKidomok - Tananyagok

Wednesday, 26-Jun-24 02:21:47 UTC
Síkidomok és testek [ szerkesztés] Az elemi geometriában megkerülhetetlen szerepet töltenek be a síkidomok, mint nagyon speciális síkbeli alakzatok; valamint ezek térbeli megfelelői, a mértani testek. A sokszögek mint speciális síkidomok, szintén régóta tanulmányozott alakzatok. Mik a síkidomok youtube. Analitikus- és differenciálgeometriai objektumok [ szerkesztés] Ide tartoznak a görbék és felületek. Nevezetes mértani helyek [ szerkesztés] Nevezetesebb vagy gyakorta hivatkozott mértani helyek a kör, a gömb, két egyenes középpárhuzamosa, a szakaszfelező merőlegesek, a szögfelezők, az ellipszis. a parabola, a hiperbola stb. Források [ szerkesztés] Kislexikon - alakzat [ Tiltott forrás? ]

Síkidomok, Négyzet, Téglalap | Morzsák

Példák folyadékokra Víz. Tej. Vér. Vizelet. Benzin. Higany (egy elem) Bróm (egy elem) Bor. Milyen a szilárd folyadék és gáz alakja? A szilárd anyagoknak meghatározott alakja és térfogata van. A folyadékok meghatározott térfogatúak, de a tartály alakját veszik fel. A gázoknak nincs meghatározott alakja vagy térfogata.

Síkidom, Vagy Test? A Geometriáról Egyszerűen - Matek Érthetően

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez A Wikimédia Commons tartalmaz Síkidomok témájú médiaállományokat. Alkategóriák Ennek a kategóriának csak egyetlen alkategóriája van. S Sokszögek ‎ (3 K, 39 L) A(z) "Síkidomok" kategóriába tartozó lapok A következő 4 lap található a kategóriában, összesen 4 lapból. Mik a síkidomok pdf. E Ellipszis (görbe) H Hiperboloid Hippokratész holdacskái K Kör (geometria) A lap eredeti címe: " ria:Síkidomok&oldid=13141930 " Kategória: Mértani alakzatok

Az alakzat ( ponthalmaz, mértani hely) a geometriában a ponthalmazok egy másik megnevezése: olyan halmaz, amelynek az elemei pontok. Pl. egyenes, szakasz, kör, ellipszis, sokszög, sík, a háromdimenziós, szokásos értelemben vett euklideszi tér, gömb stb. Tágabb értelemben, alakzatoknak nevezhetünk más halmazokat, pl. egyenesek halmazait is. Ebben az értelemben alakzatot alkotnak pl. a síknak azok az egyenesei, amelyek átmennek a sík egy adott pontján, és ezt megkülönböztetjük a síktól mint ponthalmaztól. Szinonimák [ szerkesztés] Az alakzat szó használata leginkább a tradicionális szintetikus geometriában fordul elő. Vannak ezzel hasonjelentésű, de árnyalatilag mégis különböző kifejezések: Idom: Az alakzat szó görög eredetű, tradicionálisabb megfelelője a régebbi matematikai szaknyelvben. Stílusélénkítésre és régebbi keletű szakszavakban (pl. " síkidom ") még ma is használatos. Síkidomok, négyzet, téglalap | Morzsák. A ponthalmaz szó a leggyakoribb és legközelebbi helyettesítője az alakzat fogalmának. Azonban annál valójában általánosabb: a véges geometriákban például beszélhetünk ponthalmazokról, de ezeket alakzatnak nevezni nem minden esetben szokványos - bár e tudományágakban is definiálhatóak egyenesek, síkok és más hasonló alakzatok, de pl.