Ekkor vette fel az Iván keresztnevet, hogy Darvas Szilárd költő, humoristától megkülönböztesse magát. 1949-1956 között a Madách Színházban is játszott. Az 1956-os forradalom idején forradalmi bizottságot szervezett, hogy bátyját (Darvas Attila tervezőmérnököt) kihozza a börtönből. Ezért 22 hónap börtönre ítélték a forradalom leverése után (1957-1959). Majd évekig nem játszhatott, segédmunkásként, egy VII. kerületi, Damjanich utcai műanyagfröccsöntő-üzemben dolgozott 1959-1963 között. A fájlhoz képjegyzet tartozik Darvas Iván a Parlamentben (1990), mandátumát 1994-ig töltötte be 1963-ban kerülhetett újra színpadra. 1963–64-ben a Miskolci Nemzeti Színházba, majd 1964–65-ben a József Attila Színházba szerződhetett. Itt a II. József címszerepét, illetve Fredet (Imádok férjhez menni) játszhatta el. 1965–1989 között a Vígszínházba szerződött Várkonyi Zoltánhoz. 1990-től szabadfoglalkozású színész volt. 1990-ben újra politikai szerepet vállalt, a Szabad Demokraták Szövetsége színeiben országgyűlési képviselő lett.
Az eredeti novella, mely Hubay Miklós forgatókönyvének alapjául szolgált, 1931-ben született. Nem ez az egyetlen Hunyady-mű, amit megfilmesítettek, ilyen többek között a Lovagias ügy (rendezte: Székely István, 1935), A hozomány – amelynek nyomán a Dr. Kovács István (rendezte: Bánky Viktor, 1942) készült – vagy éppen A vöröslámpás ház, amely Makk Károly Egy erkölcsös éjszaka (1977) című filmjének alapját adta. A Bakaruhában érzékeny képi világát Badal János operatőr alkotta meg, aki az 1956-os forradalom után elhagyta az országot, majd olyan neves rendezők munkatársaként futott be nemzetközi karriert, mint Jacques Tati vagy Jacques Deray. A film mégis elsősorban a főszereplőket alakító Bara Margit és Darvas Iván kettőse miatt emlékezetes, akik érzékenyen teremtik meg az intimitás légkörét, és az érzelmek rendkívüli skáláját járják be anélkül, hogy játékuk túlzóvá válna. Hol a helye a (magyar) filmtörténetben? A film meghaladja az ötvenes évek első felére jellemző sematizmus sajátosságait, és lassan átvezet az új hullám érzékenysége felé.
Ezért 22 hónap börtönre ítélték a forradalom leverése után (1957-1959). Majd évekig nem játszhatott, segédmunkásként, egy VII. kerületi, Damjanich utcai műanyagfröccsöntő-üzemben dolgozott 1959-1963 között. A fájlhoz képjegyzet tartozik Darvas Iván a Parlamentben (1990), mandátumát 1994-ig töltötte be 1963-ban kerülhetett újra színpadra. 1963–64-ben a Miskolci Nemzeti Színházba, majd 1964–65-ben a József Attila Színházba szerződhetett. Itt a II. József címszerepét, illetve Fredet (Imádok férjhez menni) játszhatta el. 1965–1989 között a Vígszínházba szerződött Várkonyi Zoltánhoz. 1990-től szabadfoglalkozású színész volt. 1990-ben újra politikai szerepet vállalt, a Szabad Demokraták Szövetsége színeiben országgyűlési képviselő lett. Mandátumát 1994-ig töltötte be. 1993–95 között ismét a Művész Színházban játszott. 1995-től a szolnoki Szigligeti Színházban lépett fel. 12 nappal 82. születésnapja előtt, Budapesten halt meg. Temetése nem volt, hamvait a család hazavitte. Született: 1925-06-14 Neme: Férfi Születés hely: Beje, Szlovákia
A jelenet elején a narrátort, azaz Sándort halljuk, amint kihangosítja a saját gondolatait. Ő és a néző is tudja, hogy megszégyenülése elkerülhetetlen, ezért a következő pillanatokat a várakozás feszültsége hatja át. A két főhős viszonyáról mit sem tudó mellékszereplők ártatlan megjegyzései csak tovább súlyosbítják a helyzetet. Darvas Iván és Bara Margit lefojtott, mégis sokrétű játékában a felelőtlen gyávaság és a mindent átható tisztesség feszül egymásnak. A nagypolgári otthon melegsége és az étkezés rutinos etikettje még inkább kiemeli, milyen drámai következményekkel jár a végzetes szenvedély. Az operatőr és a rendező Tudtad? A Bakaruhában dramaturgja a Filmkultúra alapító-szerkesztője, Bíró Yvette, nemzetközi hírű filmesztéta, filozófus, tanár volt. Plakát (forrás: NFI)
".. egy olyan szakma, amit nagyon nehéz tanítani. Meg lehet tanítani beszélni, meg lehet tanítani lélegezni, meg lehet tanítani táncolni, meg lehet tanítani vívni, de az alapja ennek a szakmának, tehát a komédiás szakmának az megtaníthatatlan, az csak elleshető... " A portréfilm az Országos Széchenyi Könyvtár Történeti Interjúk Tárában készült 2001-ben. Stáblista: Szerkeszd te is a! Ha hiányosságot találsz, vagy valamihez van valamilyen érdekes hozzászólásod, írd meg nekünk! Küldés Figyelem: A beküldött észrevételeket a szerkesztőink értékelik, csak azok a javasolt változtatások valósulhatnak meg, amik jóváhagyást kapnak. Kérjük, forrásmegjelöléssel támaszd alá a leírtakat!
Mitől különleges? A Bakaruhában az első világháború idején játszódó szerelmi történet, amely Hunyady Sándor azonos című novellájának adaptációja. A cselekmény egy jól meghatározható történelmi korszakban, az Osztrák-Magyar Monarchia végnapjaiban játszódik, de a felvetett kérdések egyetemes érvényűek. A szereplők jelleme finoman árnyalt, a konfliktusok hitelesek, így a leküzdhetetlen szerelmi szenvedély nyomán súlyos melodráma bontakozik ki. Az aprólékos környezetrajz érzékletesen mutatja be a különböző társadalmi csoportok életmódját és értékrendjét, valamint a köztük levő, áthidalhatatlannak tűnő távolságot. A kiszolgáltatott cselédlány alakja visszatérő motívum a magyar irodalomban és filmben, melyre egy másik híres példa Édes Anna, akinek történetéből 1958-ban Fábri Zoltán rendezett filmet. Lassan átvezet az új hullám érzékenysége felé Hogyan készült? A Bakaruhában az aradi születésű rendező, Fehér Imre első és egyetlen igazán ismert filmje, melyet még az '56-os forradalom előtt forgatott.
[Total: 0 Average: 0/5] Találtam egy falevelet, gesztenyefa levelét. Mintha megtaláltam volna egy óriás tenyerét. Ha az arcom elé tartom, látom, nagyobb, mint az arcom. Ha a fejem fölé teszem, Látom, nagyobb, mint a fejem. Hogyha eső cseperegne, nem bánnám, hogy csepereg, az óriás nappal-éjjel, óriási tenyerével befödné a fejemet.
Találtam egy falevelet, gesztenyefa levelét. Mintha megtaláltam volna egy óriás tenyerét. … | Horse chestnut leaves, Horse chestnut trees, Horse chestnut tree leaves
Az ősz egyik legnagyszerűbb játéka a gesztenyebábuk készítése. Ezek a kedves versek remek hangulatot teremtenek mind a gesztenye gyűjtéséhez, mind a gesztenyebábuk készítéséhez. Szerző: Nagyszülők Lapja | 2014-09-10. 1. Gyárfás Endre: Gesztenyéző Vadgesztenye, gesztenye, kosárkámba potty bele! Gesztenyéből fabrikálok Buksi fejű barna bábot. Ha vagytok már jó néhányan, Megnyitom a bábszínházam. 2. Nemes Nagy Ágnes: Gesztenyefa levél Találtam egy falevelet, gesztenyefa levelet. Mintha megtaláltam volna egy óriás tenyeret. Ha az arcom elé tartom, látom, nagyobb, mint az arcom. Ha a fejem fölé teszem, látom, nagyobb, mint a fejem. Hogyha eső cseperegne nem bánnám, hogy csepereg, az óriás nappal - éjjel óriási tenyerével, befödné a fejemet. 3. Mentovics Éva: Gesztenye-mondóka Rezzen a szélben a gesztenye ága, rozsdabarna ingét morcosan cibálja. Ha potyog a termés, vigyázz kicsit jobban, ha nem ugrasz félre, kobakodon koppan! 4. Weöres Sándor: Gesztenye úrfi Hej, gesztenye úrfi Bundácskádból bújj ki!
Varga Erzsébet: Ébred az erdő Ébred az erdő, tisztáson csengő víg zene száll. Fák karja lassan, rügye kipattan, villog a táj. Szeresd az erdőt, gyöngysipkás felhőt, álmodj a rétnek színes kötényt. Madárnak házat, fiának sátrat, magadnak békés, boldog jövőt. Szalai Borbála: Harkály doktor Lekókadt a lombja a vén gyertyánfának… szólni kéne, szólni a fák orvosának. Repül is a szarka, ahogy szárnya bírja, siet, hogy az orvost mihamarabb hívja. Rátalál és mondja: – Harkály doktor, kérem, beteg a vén gyertyán ott az erdőszélen. Jöjjön velem gyorsan, nézze meg, mi bántja! Szegény beteg gyertyán igen-igen várja… Indul hát a harkály, elöl száll a szarka: – Erre, doktor, erre! – mondogatja, hajtja. Elsuhannak fák közt, bokrok fölött szállnak… Egy-kettő, és lám, az erdőszélen járnak. Itt az öreg gyertyán… Bágyadt minden ága, kis madárka fészkét nem rejti a sátra… Megszólal a harkály: – Segítek én menten! Jó, hogy még időben hívtak ide engem… Hangosan kopácsol harkály doktor csőre… Mért beteg a gyertyán – sejti már előre.