"Ezt a hangszert el lehet kezdeni nagyon fiatalon, de később is. Én is csak nyolcévesen kezdtem, pedig édesapám is cimbalmos és ott volt a hangszer a nappalinkban. " Cziffra Fesztivál, Mesterakadémia A hangszerre terelődik újra a szó. "Ennek az eredetileg magyar hangszernek az otthona Magyarországon kívül jelenleg, Romániában, Szlovákiában és Moldáviában van. De Európa számos más területén, sőt, Amerikában is elkezdtek már foglalkozni a cimbalomoktatással. A hangszer jövője a mi kezünkben van. Nem vagyunk sokan, ha nem vigyázunk, könnyen elfogynak a cimbalmosok. Óriási a felelősség. Rengeteg múlik az oktatáson. Ők vezethetik az Örkény, a Kolibri és a Bábszínházat – kultúra.hu. Meg persze azon, hogy milyen szerepet kap a cimbalom a zenei életben. Sokszor volt szó róla, hogy a Zeneakadémia jazz tanszakára is bekerül, eddig azonban ez nem történt meg. Én a magam részéről folyamatosan a hangszer határait keresem. Még nem találtam meg. " – mondja huncut mosollyal. "Kortárs zene, jazz, klasszikus-, elektronikus zene, sok úton járok egyszerre. " Eötvös Péterrel, Porto, Casa da Musica Teljesen megértem.
Négy év múlva, 1974-ben, amikor az amatőrök helyét szakmabeliek foglalták el, visszaszerződött a Nemzeti Színházba. Két évig Marton Endre igazgatása alatt jól érezte magát, sokat játszott, utána viszont úgy érezte, mellőzik, elbántak vele. 1985-ben Győrbe ment, ahol elhalmozták szerepekkel, minden műfajban kipróbálhatta magát. A Csárdáskirálynő című Kálmán Imre-operett Cecíliáját is eljátszhatta, Az ember tragédiájában nő létére ő volt Lucifer. 1991-ben a kecskeméti Katona József Színház tagja lett, ahol megkapta Orbánné szerepét Örkény Macskajáték című drámájában 1993-ban nagy szerepálma, Az öreg hölgy látogatása főszerepére készült, amikor agyvérzést kapott, jobb oldala teljesen lebénult, beszélni nem tudott, egy ideig nem is látott. „Híres ember, híres hely, híres darab. Ez a mágikus hármas." - Lukács Miklós. Emberfeletti erőfeszítéssel azonban újra megtanult járni és beszélni is. Fokozatosan a színpadra is visszatért: betegsége után egy évvel egy szöveg nélküli szerepben, az esztergomi várszínház A szentek kútja című előadásában néma koldusasszonyként lépett színpadra, majd Lorca Vérnász című drámájában kapott tizenöt mondatos szerepet az Új Színházban.
(Básti Julival és Cserhalmi Györggyel, 1987) Trio Stendhal I (1988) Best of Dés (1988) Earthsound (Trio Stendhal) (1990) Something Happened (Trio Stendhal) (1992) Sose halunk meg (filmzene, 1993) Patika (filmzene, 1994) Valahol Európában (musical, 1995) A miniszter félrelép (filmzene, 1997) Akasztottak (1998) Kalózok (A Jazz+Az-zal, 1998) Egynek jó (A Jazz+Az-zal, 1999) Ennyi a dal (2000) Dés 2 (2001) Metszetek (2004) Világszám! (filmzene, 2004) Double Invention (2005) Utcazene (2005) Contemporary Gregorian (2007) Sose halunk meg (musical, 2007) Férfi és Nő (2008)
Huzella Péter Kossuth-díjas zenészt a Kaláka együttes egykori tagjaként, emellett pedig önálló szólistaként ismerheti a zeneszerető közönség. Egy rendkívül barátságos művészember, aki egyébként nem szereti a "művész úr" megszólítást, jobban kedveli, ha Péternek hívják. A zeneszerző szót sem érzi a magáénak, hiszen elmondása szerint a zenéje csak úgy megszületik. A beszélgetés időpontjának leegyeztetése viszonylag egyszerűen ment, még a karácsony előtti nagy forgatagban találkozunk. Péter már az asztalnál ül és beszélget a gimnáziumi évekről, a magyartanárokról, az emberszerető pályákról, a szociális munkásokról, amikor "beleszólok"… A zenész is szociális munkás? Abszolút. Méghozzá az egyik legönzőbb fajta. Miért önző? Magára figyel és gondol, közben meg jó esetben tetszik az embereknek. Ha nem tetszene, nem csinálná? Ha nem kellene senkinek a zeném, nem csinálnám, de ettől függetlenül is önző műfaj. És ha nem a zenéről beszélünk, hanem Önről: akkor önző? Nem, egyáltalán nem. Szeretnek a barátaim, ismerőseim, sőt, néha olyanokat mondanak, amiket szégyellnék elismételni.
Az első felvonásban alig váltódnak ki érzelmek, a második felvonást meghatározó feszültség, néhol megindító, néhol nyomasztó hangulat, derült égből villámcsapásként szakad rá a nézőre. A díszlet egymás mögött feltáruló ajtói és a dzsungelmintás tapéta a hétköznapi életünk kulisszái mögött megbúvó titkokat, elfojtásokat szimbolizálja. A mű kritizálja a fogyasztói társadalmat, amely hamis célokat ad az embereknek, a jólétért, anyagi biztonságért folytatott küzdelem értelmetlenségét, a kispolgár gyávaságát. Az ezerkilencszáz-negyvenes évek végi amerikai viszonyok a rendszerváltást követően lettek jellemzőek Magyarországon is, így sok, a mi életünkben is jelen lévő visszásságra is felfigyelhetünk a darab során – remélhetőleg még időben. Fotó: Gordon Eszter
Ebben az az érdekes, hogy elvileg mostanában reneszánszukat élik a hagyományos musicalek, elég csak a Kaliforniai álomra vagy A legnagyobb showman re gondolni – Bradley Cooper azonban rendezőként mégis úgy döntött, hogy az ő filmjében a szereplők csak akkor fognak énekelni, ha van rá valami okuk. 3. Kritikai vonatkozás Önmagában párját ritkítja, hogy ugyanazt a filmet négyszer leforgassák Hollywoodban, de még különlegesebb a Csillag születik attól, hogy a négyből három verzió mekkora sikert aratott. Az 1976-os, Barbra Streisanddal készült változatot húzták csak le a kritikusok, ez a film 33%-on áll a Rotten Tomatoeson, igaz, azzal, hogy Barbra Streisand zenei betétjei ebben az alkotásban is fantasztikusak, és hogy ez a verzió is kasszasiker volt annak ellenére, hogy a kritikusoknak nem tetszett. A három másik verziónak jóval magasabb a tetszési indexe: 90% fölött van mind a három. 4. Díjkiosztós vonatkozás A Csillag születik egyik kulcsjelenete egy díjkiosztón játszódik. Csillag születik igaz története ppt. Ez a díjkiosztó az első két verzióban az Oscar-gála, és az első két verziónak mindkét főszereplőjét az életben is jelölték Oscarra ezért a filmét – de egyikük sem nyert.
Nemrég került a mozikba Bradley Cooper új filmje, a Csillag születik. A Lady Gaga főszereplésével készült film a negyedik verziója egy 1937-es alkotásnak, amit 1954-ben és 1976-ban is újraforgattak. A verziók összehasonlításáról a cikk alján talál egy borzasztó részletes, de nagyon érdekes videót, az alábbi 7 érdekességet részben ennek alapján szedtük össze. Enyhe spoiler Alert! Az alábbi összeállítás kisebb spoilereket tartalmaz, szóval aki még nem látta egyik filmet sem, saját felelősségére olvasson tovább, bár a sztori nagy meglepetéseit nem lőjük le természetesen. Csillag születik igaz története teljes film. De először a lényeg: a Csillag születik mindegyik verzióban egy idősödő, lecsúszóban lévő, alkoholproblémákkal küszködő férfisztárról szól, aki beleszeret egy tehetséges, csúnyácskának tartott, jóval fiatalabb lányba, aki szép lassan a címben emlegetett csillaggá válik. Valamennyi film egyaránt szól a showbiznisz, mint iparág működéséről, illetve arról, hogy a siker és a szenvedélybetegség miként tesz tönkre egy kapcsolatot.
Felteszem, ezért döntött úgy, hogy megrendezi első saját filmjét, ahhoz viszont nem volt elég tökös, hogy eredeti anyagból dolgozzon, biztosra ment, és egy nagyon is ismert sztorit dolgozott fel sokadikként. Megnéztem volna, mire képes mondjuk saját forgatókönyvből egy vadiúj történettel, de talán majd máskor, mert ez most nem arról szól, hanem arról, milyen nehéz sztárnak lenni – amivel Cooper nyilván tud azonosulni -, és persze Lady Gagá ról. Hogy Lady Gaga jó színésznő-e? Igen, született előadó, és minden percben feltalálja magát a kamera előtt, nehéz nem figyelni rá. És kapott egy olyan sztorit, amiben nincsenek nüanszok, amit csak eljátszania kell, minél szélesebb gesztusokkal, érzelmeket kell belepumpálnia – és amivel gyakorlatilag nincs is más munkája, mint megcsinálni. Csillag születik igaz története film. Az itt nem derül ki, mire lenne igazán képes - vagy mire nem -, de ez nem is fontos. És azt tudjuk, hogy olyan elképesztő hangja van és úgy tudja azt használni, amire lehet építeni. Ezért hisszük el, egy darabig legalábbis, hogy pincérnőként dolgozik Ally néven, de éjszakánként egy transzvesztita bárban lép fel – máshol nem tud, itt meg barátai vannak -, amikor beesik koncertje után az ajtón némi pia reményében a kiégett rocksztár (ez Bradley Cooper, aki nagyon jól hozza az alkesz külsőt).
Az is feltűnő volt, hogy rengeteg felvetett témával mintha nem tudtak volna mit kezdeni a készítők, többek között a lezárással sem, ott aztán végleg átment a dolog brazil szappanoperába. Lady Gagáról annyit, hogy egy istennő és imádom, de ami nem megy, azt neki sem kéne erőltetni. Az alakítása egyenesen pocsék, sokszor rendesen kizökkentett, annyira művien és mesterkélten mondta a szövegét, mintha cue cardokról olvasná és ez BC mellett még feltűnőbb. (Jó, elismerem, most így perpill nekem se jut eszembe más, akinek ilyen jó hangja van és színészkedni is tud, de legalább ne jelölnék Golden Globe-ra, könyörgöm…) Fogalmam sincs mit eszik ezen a filmen mindenki, őszintén szólva nekem az utóbbi néhány hónap legnagyobb csalódása. Nihilchan 2020. november 29., 11:07 A Shallow egy nagyon jó, hatásos dal, természetesen a megjelenése óta rongyosra hallgattam, de még mindig nem unom. Csillag születik - a film, ami mostanában megérintett ⋆ Carrie Magazin. Lady Gaga pedig jó énekesnő, ezt senki nem vitatja a film kapcsán sem. Azonban maga a film megöbbentően semmilyen, talán a bosszantó felé billenő, hosszú és unalmas fárasztás, olyan véggel, hogy konkrétan megbántam miatta, hogy pazaroltam rá az időm.
A történet ugyanazt az általános ívet követette, amit az 1937-es film. A történet szerint Norman Maine, a kiégett filmcsillag egy átmulatott éjszakán felkapja a fejét egy fiatal táncosnő, Esther Blodgett szereplését látva. Csillag születik - Tényleg izgalmas Lady Gagát felfedezni!. Megismerkedésük után nem sokkal kapcsolatuk románcba fordul, ám míg Esther karrierje egyre feljebb ível, Normané folytatja zuhanórepülését, ami nem kevés feszültséget kelt köztük. A filmet Judy Garland visszatérésének szánták, miután a színésznő évekig küzdött a függőséggel és egyéb mentális egészségügyi problémákkal, ám a stúdió nem volt teljesen elégedett a film fogadtatásával. 1976: Főszerepben Barbra Streisand és Kris Kristofferson A harmadik film talán a leginkább közös az elmúlt év remake-jével. A hollywoodi történet központjában itt a zeneipar áll, a Kris Kristofferson által alakított öregedő rocksztár (John Norman Howard) felfedezi Esthert (Barbra Streisand). A botrányos alkohol és kábítószerfüggő rocksztár elkezdi egyengeti az éjszakai mulatóban felfedezett Esther karrierjét, ám a boldog évek után a kapcsolatuk válságba fordul.