A fogyasztói árindex kérdései...... 71 Fejezet A statisztikai grafikus ábrázolás...... 74 A statisztikai grafikus ábrázolásról általában.......... 74 1. A grafikus ábrázolás technikájának általános szabályai.................... 75 2. Az egyes ábratípusokról részletesebben...... 81 3. A grafikus ábrázolás elméletének további kérdései........... 95 VII. Fejezet A középértékek és a szóródás.......... 97 A középértékekről általában....... 97 I. A helyzeti középértékek............ 98 2. Az átlagok.................. 100 3. Dr. Balázs József - Budapest, III. kerület - Foglaljorvost.hu. A középértékek alkalmazásának főbb kérdései.. 105 r II. A szóródás és mérőszámai............ 107 III. Az aszimmetria mérőszámai és a meredekség fogalma..................... 110 VIII. Fejezet A statisztikai valószínűségszámítás és a nagy számok törvénye..... 112 1. Szükségszerűség és-véletlen, a társadalmid. tömegjelenségek körében........ 112 2. A nagy számok törvénye és a valószínűségszámítás.............. 115 3. Az elméleti megoszlások felhasználása a társadalmi statisztikában................ 119 4.
A nagy számok törvényének alkalmazása a társasstatisztikában.................. 125 IX. Fejezet X. A reprezentatív megfigyelési módszer....... 131 1. A reprezentatív megfigyelés fogalma...... 131 2. A reprezentatív megfigyelés főbb szakaszaid.. 132 3. A mintasokaság kiválasztásának módszerei........ 133 4. A véletlenszerű kiválasztás módszerei...... 133 5. A nem véletlenszerű kiválasztás módszerei.... 136 6. A reprezentatív megfigyelés eredményeinek értékelése...................... 137 Az idősorok elemzése..... 145 1. Az idősorok összetevői.... 145 2. Trendszámítás........ 146 3. Szezonális eltérés, szezonindex.... 158 A kapcsolatmérés.... 160 1. A kapcsolatmérés fogalma és típusai...... 160 2. A sztochasztikus kapcsolat típusai........ 163 3. A kapcsolatvizsgálat főbb szakaszai....... 164 4. Asszociációs kapcsolatok............ 165 5. A vegyes kapcsolat mérése.......... 171 6. Korrelációszámítás.............. 173 7. A regresszió-függvény............. 178 A felhasznált irodalom jegyzéke............ 189 Állapotfotók Több lapon ceruzás aláhúzások találhatók.
Figyelem! Az oldalon található információk tájékoztató jellegűek, nem helyettesítik a szakszerű orvosi véleményt. A kockázatokról és a mellékhatásokról olvassa el a betegtájékoztatót, vagy kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét!
A 18. századi francia festő, Jacques-Louis David hihetetlen tehetséggel és mély csodálattal rendelkezett Bonaparte Napóleon iránt. Mindkettő jól látható a feltűnő portrén Napóleon átkel az Alpokon, de kevesen tudják, hogy ez a festmény meghatározó pillanat volt mind művésze, mind tárgya számára. 1. NAPOLEON ÁTKEL AZ ALPSON ÚJ KORSZAKAT JELENTETT FRANCIAORSZÁGBAN. David történelmi alapú munkái nemcsak a franciaországi politikai mozgalmakat jelölték meg, hanem hozzájárultak is ezekhez. Övé Szókratész halála (1787) szította fel a lázadás lángját, míg Marat halála (1793) a francia forradalom mártírjaként emlékezett meg alanyának. A 19. század fordulóján Franciaország felemelkedésben volt köszönhetően Bonaparte Napóleon, aki puccsot szervezett a forradalmi kormány ellen. 2. NAPOLEON GYŐZELEM A MARENGO-I CSATÁBAN IPLÁLT. 1800 tavaszán Napóleon csapatai a Nagy Szent Bernát-hágón át az Alpokon át, hogy meglepetésszerűen támadjanak az osztrák hadseregek ellen a mai területen. Észak-Olaszország.
Gyakorlatilag ekként (azaz bonapartizmusként) értékeli a marxizmus minden későbbi, jobboldali autoriter – vagy ahogy Hermann Heller mondta: autoriter liberális – rendszert, amelynek lényege a liberális polgárság osztályérdekeinek védelme autoriter eszközökkel egy másik, a szocialista forradalom alanyával, a proletariátussal szemben. Ez a jelentésrétege a bonapartizmusnak csak még inkább megerősödött III. Napóleon révén, aki egyben a kispolgárságra is támaszkodhatott a parlamenttel és a baloldallal szemben. FOTÓ: Jacques-Louis David: Napóleon átkel az Alpokon (1802), részlet
Június 14-én a Marengói csata Az osztrákokat teljesen kiszorította a területről, és megerősítette Napóleon pozícióját az európai politikában. Festett több mint négy hónap 1800-ban és 1801-ben, Napóleon átkel az Alpokon ezt a fontos győzelmet kívánta illusztrálni. 3. DIPLOMACIA AKTUALÉNT KÉSZÜLT. keresve erősíti a kapcsolatokat Franciaországgal IV. Károly spanyol találkozott Bonaparte-val a csere érdekében nagy ajándékok. Napóleon Versailles-ban készült pisztolyokat, Párizsban varrott szép ruhákat, ékszereket és páncélokat ajánlott fel. IV. Károly 16 spanyol lovat mutatott be saját istállóból, Francisco Goya spanyol művész által festett portrékat önmagáról és királynőjéről. Napóleon átkel az Alpokon, amelyet a király Dávidtól, a neves francia festőtől rendelt meg. 4. NEM EZ VOLT DÁVID ELSŐ KÍSÉRLETE NAPOLEON FESTÉSÉRE. 1797-ben David elkezdte a tábornokot ábrázoló festményt az Ausztriával kötött békeszerződés emlékére Campo-Formióban. Lefestette az arcot és felvázolta a testet, de aztán elhagyta a portrét, és figyelmét A szabin nők beavatkozása (1799).
Nagyon csöndesen élünk, egy hegyen lakunk a város fölött. A posta rendesen másnapra kerül ide, s ez olyan, mintha egy nappal visszaigazítottuk volna a naptárt. Lehetőleg azonban úgy élünk, mintha harminc évvel igazítottuk volna vissza. A szórakozásaink is régimódiak. A minap kötéltáncosok jöttek a városba, s lemásztunk a kedvükért a hegyről. Egészen különös élmény volt; a sodronyt a kaszárnya és gimnázium közt feszítették ki, s a nézők az utcán álltak, vagy ültek a magukkal hozott székeken. A csöndes, nagy, vidéki utca, szokatlan éjszakai zsúfoltságában, a kicsavart nyakú, ég felé fordult arcú emberekkel, úgy hatott rám, mint valami gyermekkori élmény vagy álom. Pedig a gyermekkorom már félszázadnyi távolságban leng. S kóbor kötéltáncosok abban az időben még nemigen használtak reflektort s hangszórót. Ezek itt úgy meg voltak világítva, hogy még a hegytetőről is látni lehetett őket, mint apró, liliputi bábocskákat vagy fényes, emberforma lepkéket, szökdécselve a koromsötét éjben, egyik házoromról a másikig.
Feltűnő, hogy sem a rokokó, sem a barokk nyomát sem leljük rajta. A palota nyugodt, szabályos, antik oszlopok helyezkednek el homlokzatán, ókori templomokra és Palladio reneszánsz villáira emlékeztet. Mi történt? Fél évszázad alatt eltűnt egy irányzat? Igen. A XVIII. század az ellentétek százada a felvilágosodással és a francia forradalommal. De ez mégsem tűnik elégségesnek. 1709-ben híre ment, hogy a Vezuv hamuja alatt megtalálták Herculaneumot, elkezdték kiásni, majd 30 év múlva újabb felfedezés: az ókori Pompei. Mindkét városban antik oszlopok, oszlopfők, festményekkel díszített falfelületek, szobrok, hétköznapi használati tárgyak. Sokan sietnek a helyszínre, először a franciák, majd az angolok, akiknél a barokk és a rokokó igazán el sem terjedt, ők még mindig Palladio szellemében építkeznek. Végül Itáliába utazik Joachim Winckelmann kitűnő tudós, művészettörténész, aki 1764-ben kiadja "Az ókor művészetének története" c. könyvét, amely dicshimnusz az antik világ művészete előtt. Ezzel megpecsételődik a rokokó sorsa, az "ókor-láz" magával ragadja egész Európát, új stílus lép színpadra, a klasszicizmus, amely 1750 és 1800 között egységes stílussá vált.
Az első 500 előfizetőnek. 20 000 ft 9 990 Ft