A színésznő, aki világkarriert futott be, Szabadkán született 1904. Április 4. -én. 1973. December 20. -án Hollywodban, ponotsssabban Ojai, Californiában hunyt el rákban Közelebbi személyi adataihoz, mint pl. szülök, testvérek, nehéz hozzáférni és ellenőrizni, bár a neve minden, valamennyi jelentősebb filmlexikonban fellelhető. Az anyakönyvekben egy sor sem található róla, sőt – vannak, akik azt állították, hogy nem is Szabadkán született, hanem Erdélyben, Szatmáron. A családdal érkezett Szabadkára, közvetlen születése után. Négy filmlexikon azonban születésének helyéül Szabadkát jelöli, csak egy angol nyelvű kiadványban olvastuk a következőket: The actress Kathe von Nagy was born as Ekaterina Nagy von Cziser (Kato Nagy) in Szatmar, Hungary. Mi a többi négy filmlexikonnak hiszünk, tehát Nagy Katóka a,, földink', aki az Országos Filmegyesület Filmművészeti Iskolájának a növendéke volt. A színésznő születési évéről sohasem beszélt, féltve titkolta, hogy mikor is látta meg a napvilágot. 1927-ben házasságot kötött Constantin J. Davis rendezővel.
– Mindig filmszínésznő akart lenni? – Nem. Előbb festőnő, majd vívóbajnoknő akartam lenni. Sőt elárulom magának, hogy el is indultam az országos bajnokságban, azonban Durand Zsuzsi és Orbán Böske rögtön kivertek a versenyből. – Azt mondják, hogy a "Bakfisok Köztársaságának" tegnap esti premierjén egy másik magyar színésznek: Szenes Ernőnek is föltünő sikere volt; igaz ez? – De mennyire! Én már az első közös jelenésünkkor az ateliében nem tudtam folytatni a nevetéstől a játékot, olyan mulatságos volt a kövér Szenes. – Hány éves? – Husz leszek! Ujabb indiszkrét kérdés: – Mennyi a gázsija? – Tízezer márka havonta! Volila! Nagy Kató kisasszony karierje Szabadkától – egyenlőre Berlinig. Mert a Paramount máris opciót jelentett be rá, ha a szerződése Berlinben lejár… Vajda Pál 1932-ben a magyar színésznő meghódította Berlint, amikor szárnyra kapta a hírnév, s több magyar származású színésznőhöz hasonlóan a filmstúdiók állandó vendége, sztárja volt, nemcsak Nagy Kató néven, mert például Németországban Kathe von Nagy-ként lett népszerű és ünnepelt díva, akár azt is állíthatjuk, hogy egyidejűleg hódította meg a nagyvilágot Bánky Vilmával és Putty Liával.
Mivel a történelmileg az eset nem támasztható alá minden kétséget kizárólag, így az hitelesnek sem tekinthető. [3] [4] [5] Magánélete, családja [ szerkesztés] Nagy Kató Szabadkán született 1904. április 4-én arisztokrata családban. Édesapja bankigazgató volt. Tizenhat éves korában meg akart házasodni, azonban ezt szülei ellenezték. Tanulmányait Bécsben és Budapesten, a Deésy Alfréd filmiskolájában végezte. [2] [6] Első férje Constantin J. David filmrendező volt, akivel 1927-ben házasodott össze. Második férje Jacques Fattini volt, azonban a kettőjük kapcsolatáról kevés információ maradt fent az utókornak. 1973. december 20-án, a kaliforniai Ojai városában, 69 éves korában hunyt el, rákbetegség következtében. [2] [1] Filmográfia [ szerkesztés] Jegyzetek [ szerkesztés] ↑ a b c d e f "Postcard Friendship Friday – Käthe von Nagy". Film Star Postcards, 2014. március 5. ↑ a b c d "Portrait of the Actress Käthe von Nagy", ; 2014. május 30. ↑ " Hitler Gave Nazi Soldiers Blow Up Sex Dolls To Combat Syphilis: Book ", Huffington Post, 2011. július 12.
Nagy Kató még nagyon fiatalon, 14 évesen – de világhírnévre szomjúhozva – hagyta el szülővárosát, nem egyedül, hanem Diószegi Tiborral, a Napló újságírójával, mert egyszerűen ráunt a városra, amely nyáron porban fürdött, télen latyakban. Első útja Dubrovnikba vezetett, ahonnan édesapja, a tehetős bankigazgató rendőrkísérettel zsuppoltatta haza, mert hát Nagy Kató akkor még kiskorú volt. Apja beleeggyezésével Budapesten tanulta a színészmesterséget Deésy Alfréd filmiskolájában – A szintén szabadkai születésű Lábass Jucival fellépett a Király Színházban – Már első filmjével, Az égő hajó cíművel, melyet Constantin J. Davis rendezett, magára vonta a figyelmet – Párizsban is megfordult, forgatott Jean Gabinnal, Jules Berryvel, Bernard Blierrel, a magyar Peter Lorréval, Heinz Rühmannal és másokkal. Tanulmányai befejezése után már szülői engedéllyel Berlinbe ment az európai film metropoliszába, és ott a csodálatos szépséget rendkívül szívélyesen fogadták. Élete regényes volt, teli kalandokkal.
Forrás: WEBBeteg.
Mire kiszabadult, már hatalmas vagyont halmozott fel az ötletéből. A hivatalos verzió szerint a ma ismert keresztrejtvény ősének tartott fejtörő 1913. Keresztrejtvény-segédletek. december 21-én jelent meg a The New York Sunday World című amerikai újságban. Készítője a lap egyik újságírója, Arthur Wynne, aki munkájával jelentős változást hozott a rejtvénykészítés történetében. Wynne egy olyan ábrát készített, melyben függőlegesen és vízszintesen is más-más szót lehetett megfejteni. A meghatározásokat nemcsak egy számmal jelölte, hanem a megfejtendő szó első és utolsó négyzetének számát is kiírta. Forrás: Itt küldhetsz üzenetet a szerkesztőnek vagy jelenthetsz be hibát (a mondatra történő kattintással)!
Rejtvényeink őse a ma bűvös négyzetként ismert típus. A legrégebbi példánya egy több mint 6000 éves kínai emlékben maradt fenn. Az ábrája a mai érdeklődők számára kissé bonyolult lenne. Kis fekete és fehér körökből állt, ahol a fekete körök a páros, míg a fehérek a páratlan számokat jelölték. Ezt a rejtvénytípust elsőként az egyiptomiak vették át indiai közvetítéssel. Később a görögök jóvoltából Európába is eljutott. Az első keresztrejtvény megalkotója és keletkezésének pontos dátuma ismeretlen. A legenda szerint az első keresztrejtvény típusú fejtörőt egy fokvárosi fegyenc alkotta meg. Egy angol földbirtokos, Victor Orville épp közlekedési szabálysértésért rá kirótt börtönbüntetését töltötte. A ablakrácsokon keresztül beszűrődő fény által a cella falára kirajzolt ábrát töltötte ki önmaga szórakoztatására, hogy valamivel elüsse az időt. A börtönorvos tanácsára elküldte az ábrát az egyik fokvárosi angol lap főszerkesztőjének, aki látott benne fantáziát, és közzétette a lapjában. Az ábra hamarosan nagy sikert aratott az olvasók körében, és Orville egymás után kapta a megrendeléseket az újságoktól.