Elengedhetetlen viszont az is, hogy az egyén együttműködésével hozzájáruljon saját életminőségének javításához, vagyis éljen a számára felkínált lehetőségekkel. A tanulás színterei [ szerkesztés] Lifelong Learning - Tanulás az élet minden szakaszában (LLL). Egy fogalom, amely a tanuláshoz kapcsolódik és irányt ad annak. Legyen szó gyermekről vagy felnőttről, az élethosszig tartó tanulás életünk része lesz. Mindnyájan részt veszünk valamilyen tanulási folyamatban a kérdés csupán az, hogy mi motivál arra, hogy tanuljunk. Az európai uniós meghatározás szerint a tanulás vertikális dimenzióját meghatározó elem. Lifewide Learning - Az élet teljes körére kiterjedő tanulás (LWL). A tanulás vertikális dimenzióját megtestesítő (LLL) szakasz mellett a LWL a tanulás horizontális dimenziójú kiterjesztése. Ez az élet teljes szélességét átfogó, az élet egészére kiterjedő tanulásként értelmezhető. [2] Learning Society - Tanuló társadalom - Learning Society - Tanuló társadalom - A második esély iskolái.
Fontos szempont az is, hogy az innováció és a kutatás a való világhoz kötődjön, annak érdekében, hogy az emberek, a társadalom és a gazdaság számára értékes eredmények szülessenek: ehhez együttműködésre és megfelelő pénzügyi támogatásra van szükség. A Tudásháromszög megvalósításához óriási változásra van szükség az oktatási gyakorlatokban, ahol a keresztbe-termékenyítés folyamatát kell kiemelnünk. Ebben a folyamatban a hallgatókat és a vállalatok szakembereit kell összehozni, hogy egymástól tanulhassanak. A tradicionális oktatási módszereket újra kell szerkeszteni. Az új tanulási környezet egy olyan kultúrán alapul, amelyet az együtt-tanulás és együtt-dolgozás, valamint a kutatás, fejlesztés és innováció jellemez. Az elmélet és a gyakorlat egyesítése alapvető feladat a Tudásháromszög megvalósításában: mind a tevékenységek során való tanulás (learning by doing), mind a fejlesztés folyamata során való tan Original Title Lifelong learning adaptáció - Tudásháromszög modell Copyright © Attribution Non-Commercial (BY-NC) Available Formats PPT, PDF, TXT or read online from Scribd Did you find this document useful?
Aki ilyen módon tanul, gyakran észre sem veszi, hogy tanul, hogy megszerzett valamilyen tudást vagy kompetenciát. 7 Kulcsüzenetek Az Európai Bizottság 2001-ben kulcsüzenetekben fogalmazta meg a lifelong learning implementációjára vonatkozó közös európai célkitűzésekre irányuló javaslatait. Új alapkészségek biztosítása mindenkinek Több beruházás az emberi erőforrásokba Innovációk a tanítás és a tanulás területén A tanulás értékelésének javítása A tanulási tanácsadás újragondolása A tanulás közelítése az otthonokhoz 8 "Építőelemek" Az LLL EU-stratégia a tanuló egyént helyezi a gondolkodás középpontjába, így építőelemei: A tanulás elismerése; Az információ, az orientáció és a tanácsadás fejlesztése; Az idő és pénz invesztálása az oktatásba; A tanulók és a tanulási lehetőségek összehozása; Az alapvető képességek fejlesztése (kulcskompetenciák); Innovatív pedagógia fejlesztése (pl. : IKT). 9 EKKR és NKKR Az Európai Képesítési Keretrendszer (EKKR) az élethosszig tartó tanulás meghonosításának egyik legfontosabb eszközévé vált az oktatási rendszerekben.
5 LLL-LWL 6 A tanulás formái A formális tanulás (formal learning) a hagyományos oktatási rendszer keretein belül történik erre a célra létrehozott intézményekben, pontosan definiált időbeosztásban, előre meghatározott tanulási tartalmakkal és szabályozott belépési, kilépési és a rendszeren belüli továbbhaladási feltételekkel. A követelmények teljesítését igazoló államilag elismert bizonyítványok zárják. A nem formális tanulás (non-formal learning) az oktatási rendszer fő áramán kívül történik, és nem mindig jellemző rá a részvétel végbizonyítvánnyal történő elismerése. Ide tartoznak a munkaerő-piaci tréningek, szakmai továbbképzések, civil szervezetek, művészeti és sportegyesületek szervezésében történő képzések, tanfolyamok. Az informális tanulás (informal learning) a mindennapi élet természetes velejárója, az egyén életének valamennyi színterén zajlik, így a formális és a nem formális tanulás során is. A tanulásnak ez a formája nem szükségszerűen tudatos, illetve szándékos, az elsajátított tudás gyakran nem elismert tevékenységek "melléktermékeként" alakul ki.
Ezzel szemben a manuális játékkal játszók a tipikus globális stratégiát mutatták a figyelmi teszt megoldásakor" - teszi hozzá a közleményben Miklósi Ádám, a kutatócsoport vezetője. A kutatók szerint mindezek alapján elmondható, hogy a digitális eszközök használata megváltoztatja azt, ahogyan a világot látjuk. Ez a hatás gyerekeknél különösen markáns lehet, mert ebben az időszakban az agy még könnyen alakítható, és a masszív eszközhasználat akár hosszú távú hatásokat is magával vonhat. A gyerekek figyelmi stílusát is számításba kellene venni a tanításkor "A tipikustól eltérő figyelmi stílus nem feltétlenül rossz, de az biztos, hogy más, mint amit eddig tapasztaltunk, és ezt fontos figyelembe venni többek közt az oktatási módszerek kialakításakor" - összegzi a beszámolóban Liszkai-Peres Krisztina, a kutatócsoport munkatársa, a cikk második szerzője. Tehát lehetséges, hogy a jövőben ezek a gyerekek másfajta tanítási módszert, illetve tananyagot igényelnek majd. Több műszaki ember, kevesebb művész lesz az alfa generációban?
Ha ezt összehasonlítjuk azzal, hogy csupán 19% választotta azt, hogy a tévében látott reklámok hatására vásárolna szívesebben, egyértelmű a különbség. Ehhez köze lehet a tévében annak is, hogy egyszerre általában nem csupán egy reklám jelenik meg, hanem számtalan, ami miatt a gyerek hamar elvesztheti az érdeklődését vagy nem tudja megjegyezni, mit látott. Influencerek befolyásában Az influencer követőbázisa túlnyomóan fiatal és őket könnyebb befolyásolni, hogy mit vegyenek meg. A megkérdezett alfa generációs gyerekek több, mint fele (55%) állította, hogy ha kedvenc Instagram vagy YouTube sztárjuknál látnak egy terméket, akkor meg akarják azt venni. És igen, ebben a generációban is vannak influencerek – vagyis Kidfluencerek. Róluk korábban itt írtunk. A pénzért kihasznált gyermekekről a neten pedig itt írtunk. Mit tanul a gyerek? Fontos kérdés, hogy a gyermeket milyen hatások érik, miközben felnő. A szülők felelőssége, hogy felügyeljék gyermekük tevékenységét nem csupán a közösségi oldalakon, de általában az interneten is.
Ezekre épül ugyanis egy csomó olyan készség, amikről elsőre nem gondolnánk, hogy közük lehetnek hozzájuk. A térlátást is fejlesztő építőkockák például a nyelvi készségek fejlesztésében is szerepet játszanak, de a kétdimenziós képernyők ettől elvonják a figyelmet. Az alfa generáció jellemzői A 2010 után született gyerekek esetében tehát általánosságban kijelenthető, hogy az első emlékeik között szerepelnek az érintőképernyők, és nemcsak használni tudják a tabletet és az okostelefonokat, de jól elboldogulnak az interneten is. A Z- és alfa generáció esetében is megfigyelhető – de az alfáknál még markánsabban fog megjelenni – a multitaskingra való képesség, azaz az, hogy egyszerre több dologgal tudnak foglalkozni akár munka akár szórakozás közben anélkül, hogy a megosztott figyelem a hátrányukra válna. A képességekhez és igényekhez igazodva más kommunikációs fajták jelennek majd meg, és az alfa előttiek Snapchat-Insta-függéséből következtetve valószínűleg még vadabb csatornákon és eszközökön fog ez zajlani.
A magyar ifjúság helyzete az alfák szempontjából átlagosnak mondható világszintű összehasonlításban, de hogy ez az átlag jó vagy rossz, csak akkor állapítható meg, ha látjuk, hogy a megváltozott eszközhasználat milyen viselkedés- és készségbeli változásokat okoznak a következő évtizedekben.