Keresés a leírásban is Főoldal A magyar irodalom története (665 db) Csak aukciók Csak fixáras termékek Az elmúlt órában indultak A következő lejárók A termék külföldről érkezik: 1. oldal / 14 összesen 1 2 3 4 5... 7 -10% 9 FIX 1 377 Ft (1 530 Ft) 5 6 8 10 Mi a véleményed a keresésed találatairól? Mit gondolsz, mi az, amitől jobb lehetne? Kapcsolódó top 10 keresés és márka E-mail értesítőt is kérek: Újraindított aukciók is: A magyar irodalom története (665 db)
A magyar irodalom története Szerző Sőtér István (szerk. ) Első kiadásának időpontja 1964 – 1966 (1945-ig), és 1981 – 1990 (1945–1975) Nyelv magyar Témakör a magyar irodalom története a XX. század közepéig Műfaj irodalomtörténet Részei 6+6 kötet Kiadás Magyar kiadás Akadémiai Kiadó, Budapest Külső hivatkozás 1945-ig terjedő rész kiegészítő (1945–1975) rész A Sőtér István szerkesztésében megjelent A magyar irodalom története című könyvsorozatot az MTA Irodalomtudományi Intézete megbízásából az Akadémiai Kiadó 1964–1966 között jelentette meg hat kötetben, melyet mind a mai napig a köznyelvben egyszerűen "spenót" -nak neveznek, egyértelmű utalással a papírborító színére. [1] [2] Jellemzője [ szerkesztés] A "Nagy Spenót" [ szerkesztés] Ez a kézikönyv két, egyenként 6-6 kötetes sorozatból áll. Az első könyvsorozatot A magyar irodalom története címmel az MTA Irodalomtudományi Intézete megbízásából az Akadémiai Kiadó 1964–1966 között jelentette meg hat kötetben, melyet mind a mai napig a köznyelvben egyszerűen "Nagy Spenótnak" neveznek, egyértelmű utalással a papírborító színére.
Legfőbb törekvése... 304 pont Ő is vagyok, én is vagyok Báthori Csaba új esszékötete az elmúlt évek terméséből kínál ízelítőt. Érdeklődési köre... Böngészés Pontosítsa a kapott találatokat: Típus Ár szerint Kategóriák szerint Korosztály szerint Események H K Sz Cs P V 28 29 30 31 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 1
Keresett kifejezés Tartalomjegyzék-elemek Kiadványok Kiadó: Akadémiai Kiadó Online megjelenés éve: 2021 ISBN: 978 963 454 647 4 DOI: 10. 1556/9789634546474 A történelem irodalmi valósága ugyan sohasem rögzül végérvényes és változatlan tudássá, de feltétlenül jogos lehet a kérdés: mi indokolja modern irodalmunk történetének újraértelmezését? A válasz nem túlságosan bonyolult. Az irodalom létmódjának időbelisége maga az a "mögékerülhetetlen" tényező, amely miatt újra meg újra meg kell írni az irodalom történetét. S ahogyan Nietzsche immár több mint egy évszázada figyelmeztetett, még csak nem is mi cselekszünk ilyenkor, hisz "az a téves alapmegfigyelés, hogy én hiszek, én vagyok az, aki tesz valamit... " Vagyis, a mi helyzetünkre értve, az irodalomtörténetet sem az irodalomtudósok írják, hanem a mindenkori élő irodalom maga. Általa és rajta keresztül pedig az a szövegközi irodalmi folyamat, amely a hagyomány és a jelen közti "interakcióban" nyer alakot. Innen tekintve az irodalom története a nyelvként felfogott irodalmiság története.
Az osztrák tévében üres iskolákat, óvodákat mutattak. Elterjedt a hír, hogy fertőzött a zöldség, a saláta, a sóska és a tej is. A lakossági nyomás Szombathelyen április végén már érezhető volt, a városi tanács illetékeseire várt a tájékoztatás. Ami persze elmaradt, hiszen csak a pártközpont szólalhatott volna meg, de nem tette. S bár már Gorbacsov volt hatalmon, a peresztrojka és glasznoszty még nem létezett. A legtöbbet az interneten rövidesen újra induló Szabad Európa Rádió tette a szabad, cenzúramentes tájékoztatás révén az emberekért. Már két nappal a katasztrófa után bemondták, hogy Svédországban ijesztően magas a radioaktív sugárzás. Csernobil sugárzás ma vie. Később az amerikai kémműholdak mértek hasonló értékeket. A hazugság hálója foszladozni kezdett Kelet-Közép-Európában is. Napokkal a katasztrófa után, amire az atomfelhő már megkerülte fél Európát és beterítette középső részét, adtak ki rövid közleményeket Kelet-Közép-Európában (ahol néhány országban most ismét visszatértek a központosított, államilag ellenőrzött sajtóhagyományokhoz).
A legizgalmasabb felfedező túra, amiben valaha részed volt. Az egy helyett két napos csernobili utazás során legalább háromszor annyi látnivaló vár rád, mint az bármelyik egynapos Csernobil túrán. Hogy megéri-e? A fényképészek, dokumentumfilmesek, újságírók vagy bloggerek beszámolói talán segítenek elképzelni a csernobil élményt, de az online elérhető tartalmak sohasem lehetnek annyira teljesek, mint amit személyesen tapasztalhatsz meg túrád során. Felfedezhetsz rejtélyeket, ikonikus helyszíneket, kijárt ösvényről letérve beléphetsz olyan területekre, amelyhez fogható látványt semmilyen Instagram kép vagy YouTube videó nem tud visszaadni, elmélyedhetsz a csernobili hősök történetében – és ez csak egy része a túraprogramnak. Szeged.hu - Csernobil: tankok verték fel a port, azért akadtak ki a sugárzásmérők (frissítve). Az utazás során eltölthetsz egy éjszakát akár Csernobil tiszta városkájában, akár az evakuáltaknak építettek városban – Slavutych egészen új nézőpontba helyezi nem csak a múltat, de a csernobili tiltott zóna jövőjét is. A ChernobylX túra Kijevben kezdődik, innen egy két órás út következik a tilalmi zóna felé – ezalatt nyugodtan olvasgathatod az 1986-os újságot, benne a "legfrissebb" hírekkel, megnézhetsz egy izgalmas dokumentumfilmet a csernobili atomkatasztrófáról, vagy csak használhatod a Wi-Fi-t, és kérdésekkel készülhetsz az idegenvezetőd számára.
"EZ EGY HIHETŐ MAGYARÁZAT, MERT CSAK NÉHÁNY DETEKTOR MUTAT MEGEMELKEDETT DÓZISTELJESÍTMÉNYT. A MI KORÁBBI CSERNOBILI MÉRÉSEINK IS AZT MUTATTÁK, HOGY A TELEPHELY SZÁMOS TERÜLETÉN A TALAJ FELSŐ, TÍZ CENTIMÉTERES RÉTEGÉBEN JELENTŐS MENNYISÉGŰ RADIOAKTÍV ANYAG VAN MEGKÖTVE. HA A HARCKOCSIK FELKEVERTÉK A PORT, AZ OKOZHATJA A MEGNÖVEKEDETT SUGÁRZÁSI SZINTET. " Ugyanakkor egy brit lap idéz egy neve elhallgatását kérő, magas rangú ukrán tisztviselőt, aki szerint a területért folyó harcok során ágyútalálatot kaphatott és megsérülhetett egy nukleárishulladék-tároló, és ennek nyomán nőtt meg a radioaktív sugárzás a környéken. Az orosz védelmi minisztérium is reagált a találgatásokra. Közleményükben azt állítják, hogy az egykori erőmű környékén normális a sugárzás szintje. A biztonságos működés ellenőrzése érdekében az európai atomerőművek folyamatosan szolgáltatnak adatot az aktuális sugárzásszintről, amelyet az EURDEP-adatbázisban összesítve bárki nyomon követhet. „Az Ukrajnai háború komolyabb nukleáris fenyegetést jelenthet, mint Csernobil?” – Neokohn. Az oldalon azonban a reggeli magas értékek után már nem érhető el friss adat a csernobili atomerőműről, ezt itt lehet ellenőrizni.
Szokatlanul magas sugárzást észleltek ukrán kutatók a csernobili atomerőmű egyik alagsori szobájában, ami azt jelenti, hogy újra beindult a maghasadás. Kell-e emiatt aggódnunk? Az ukrán kutatók a közelmúltban szokatlanul magas neutronszintet mértek a lezárt atomerőműben. Egyelőre nem tudni, hogy pontosan mi okozza a folyamatot. Szakértők szerint nem kell az 1986-oshoz hasonló katasztrófától tartani. Egyelőre az atomerőművet fedő kupola elég védelmet nyújt, de a jelenséggel valamit kezdeni kell. Kihevertük-e az atomkatasztrófa egészségügyi hatásait? Az 1986-os szörnyű atomkatasztrófa egészségre gyakorolt rövid és hosszú távú hatása még mindig nem ismert teljes egészében, de az biztos, hogy számos visszafordíthatatlan vagy halálos betegséget okozott. Csernobil sugárzás ma.de. Egy 2009-es, az Orosz Tudományos Akadémia közreműködésével végzett egészségügyi kutatás adatai szerint a problémák sokkal szélesebb körűek lehetnek, mint ahogy az eddig publikált tanulmányok jelezték. Például a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség 2005-ös jelentése "csupán" 4000-re becsüli a robbanás miatt bekövetkező halálesetek számát.
A gyilkos matéria a légkörbe kerülve beszennyezte volna az egész kontinenst, sok millió ember halálát okozva. Csernobil örök mementó. Mint ahogy azzá vált azóta egy másik katasztrófa, a japán Fukusima is. Nyilvánvaló, hogy az atomenergia nem játék. Index - Külföld - Nőtt a sugárzás Csernobilban, az oroszok lekapcsolták a gamma-sugárzás-mérőket. S bár nem következett be atomrobbanás, a szabálytalan láncreakció így is mérhetetlen károkat okozott és okoz ma is. A csernobili erőmű, amely nemrég kapott 1, 3 milliárd (! ) euróért korszerű szarkofágot, még 30 ezer évig radioaktív marad. Lehet, arra már emberiség sem lesz. Szólj hozzá!
1986. április 26-án történt az ukrajnai Pripjaty és Csernobil városok melletti Vlagyimir Iljics Lenin atomerőműben az atomenergia felhasználásának történetének legsúlyosabb katasztrófája következett be. Hogy pontosan hány ember halálához vezetett a sugárzás, arról nincsenek adatok, de feltehetően több ezren lehetnek. A tragédia pedig máig sokakkal együtt él, és nem csak a sugárzás az, ami még mindig mérhető a területen. 1/5 Gyászoló anyák A Live Science szerint Kelet-Európa és a Szovjet Unió területén rengeteg orvos javasolta a várandós anyáknak az abortuszt, mondván, hogy a gyermekeik torzultan vagy végzetes betegségekkel születnének, holott ma már úgy gondolják, a sugárzás, aminek ezek az anyák ki voltak téve, túl alacsony volt ahhoz, hogy egészségkárosodást okozzon a magzatokban. Csernobil sugárzás térkép. Mégis becslések szerint 100-200 ezer közötti azoknak az abortuszoknak a száma, amelyeket a radiofóbia miatt végeztek el. Így a katasztrófa miatt még több édesanya veszítette el a gyermekét, mint akikről tudhatunk, és egészen bizonyos, hogy rengeteg nő él, aki máig hordozza a 33 évvel ez előtti, borzalmas veszteség tragédiáját.