A Redmenta feladatlap létrehozója megtekintheti a részletes eredményeket és a hozzácsatolt személyeket. A kiértékelt feladatlapokat a diákok később is ellenőrizhetik ugyanannak a direktcímnek a megadásával, ha az oktató úgy dönt, nem teszi azonnal elérhetővé az eredményeket. Kinek ajánljuk a Redmenta használatát? A Redmenta használata bármilyen haladó szellemű oktatónak értékes tapasztalatot szerezhet mind a digitális oktatás folyamatainak meggyorsítása, mind az innovatív online számonkérési technikák alkalmazása során. A Redmenta segítségével készített feladatlap, 2015.04.13 | nemetheszter352. Az általános iskolától az egyetemig bármilyen korcsoportnak ajánljuk, hiszen a Redmenta kompatibilis minden internetkapcsolattal rendelkező (mobil) eszközzel és bármilyen nehézségű tesztet létre lehet hozni vele. A Redmenta továbbá nem csak a számonkérés eszköze lehet, hanem a tanulók létszámát is egyszerűen nyomon követhetjük általa, illetve a Redmenta által egy új útját próbálhatjuk ki a modern, interaktív tanításnak. Címlapkép: Getty Images NEKED AJÁNLJUK A tantervi tudást a magyar diákok nem képesek iskolán kívül kamatoztatni.
A Redmenta egy online felületként működik, emiatt internetcsatlakozásra van szükségünk az eléréséhez, de ez a legtöbb tanteremben, előadóteremben adott lehetőség. A Redmenta nem csak forradalmasította a digitális számonkérést, a tanulás eszközeként is számon tartjuk; interaktív és újító, népszerű a diákok körében is. Online teszt: Redmenta | Rigler Marianna tanári blogja. A legtöbb oktató, akár általános iskolás, középiskolás vagy egyetemi szinten nem csak éles tesztként használja a Redmenta alkalmazást, az ugyanis nagyszerűen használható a tanórák, előadások alatt gyors pontgyűjtésre, sőt, akár a jelenléti ívet is megoldhatjuk vele, ugyanis a tanítványoknak egyszerre kell elvégezniük a Redmenta teszteket az egységes Redmenta direktcímmel történő bejelentkezés után. Redmenta bejelentkezés A Redmenta alkalmazás csak az oktató / tesztelő esetében kötődik regisztrációhoz (egyszerű Redmenta regisztráció), akinek a Redmenta bejelentkezés során meg kell adnia a regisztrált e-mail címét, vezeték- és keresztnevét, illetve jelszavát. A Redmenta felületére bejelentkezve a tanár már egyszerűen hozhat létre rövidebb Redmenta feladatokat és akár hosszabb teszteket is, amelyek megfelelhetnek gimnáziumi témazáró dolgozatnak vagy egyetemi vizsgának is.
Amikor a digitális számonkérési eszközökön elkövetett csalásokról beszélünk, érdemes megfontolni, hogy alapvetően nem a digitálisan írt dolgozat növeli a csalás kockázatot, hanem a távoktatás. Ha a felmérést végző pedagógus nem egy helységben ül a diákkal, akkor jelentősen csökken a pedagógus kontrollja az események felett. Több elképzelés van arról, hogy a pedagógusnak mire kellene fektetni a hangsúlyt, a gyakorloltatásra, a szóveli számonkérésre, vagy az írásos vizsgákra való gyakorlássa, és ebbe a legkevésbé szeretnénk beleszólni. ATOM, PER.RENDSZER - témazáró. Amit mi tehetünk, hogy a Redmentát úgy fejlesztjük, hogy a pedagógus egyre biztosabb lehessen a számonkérések pontosságában. Jelenleg a Redmentán a leggyakoribb csalást, egy egyszerű beállítással meg lehet előzni! Sokan pedagógus írta, hogy a kitöltések között megjelentek ismeretlen felhasználó neveket. Ha ez egy olyan feladatlapnál merül fel, ami érdemjegyre megy, akkor elég nagy a valószínűsége, hogy valaki trükközni próbál. Persze, lehet véletlen hiba is, valaki elírja a direktcímét, és pont a az aktuális dolgozat címét írta be, de inkább legyünk óvatosak!
Redmenta belépés regisztráció nélkül A diákoknak a Redmenta belépés nem kötődik regisztrációhoz: elég egy Redmenta direktcím megadásával belépniük a Redmenta oldalára (), ám saját nevüket vagy oktatási azonosítókódjukat ilyenkor is meg kell adniuk, hogy az oktató személyekhez tudja párosítani az eredményeket (egyébként anonim módon is ki lehetne tölteni a feladatlapokat). A Redmenta direktcím egy olyan kód, amelyet az oktató küld el / mond el a diákoknak - ezt a kódot kell beütni a Redmenta belépés során, ami egyenesen a megadott feladatlapra irányít minket el. Redmenta feladatlap készítés A Redmenta feladatlap elkészítése az oktató vagy más számon kérő feladata a Redmenta rendszerbe bejelentkezve. A regisztráció és a Redmenta bejelentkezés után saját lapunkon az Új feladatlap létrehozása nevű menüpontra kell kattintanunk, elneveznünk a feladatlapunkat, majd kezdhetjük is a szerkesztést. Többféle Redmenta kérdéstípus közül válogathatunk: lehet a feladat többek között kifejtős, igaz-hamis vagy feleadatválasztós is.
Trükköző diákok mindig lesznek, így kizárni a csalás lehetőségét sosem lehet. De összeírtunk pár óvintézkedést, amivel lehet tenni azért, hogy ne legyen olyan könnyű a puskázás, súgás, másolás: Dolgozatírásnál az egyik leggyakoribb trükk, hogy a diákok összedolgoznak. Ha a feladatlapban véletlenszerű kitöltési sorrendet állítasz be, a diákok nehezebben tudnak segíteni egymásnak, hiszen mindenki más feladattal lesz elfoglalva. Az oda-vissza lapozgatás és a megoldások diktálása elég sok időt elvesz, valószínűleg nem, vagy kevésbé érnek rá együttműködni. Szintén segít, ha a tesztkérdésekre a válaszok véletlenszerű sorrendben jelennek meg, így nem az nem lesz segítség, hogy "a hármasra a B a jó válasz" Ha egy diák súgást kér, akkor mindig a jobb tanulóhoz fordul. A Redmentával könnyedén tudsz a, b, c csoportokat létrehozni, hogy eltérőek legyenek a kérdések, vagy máshogy legyenek feltéve a kérdések. Ha a csoportokat tudásszint szerint rakod össze, 5-ösöket egy csoportba például, akkor jobban magukra lesznek utalva.
A trükk Lényege, hogy beregisztrálnak a diákok egy kamufelhasználót, és elsőre azzal mennek végig a feladatlapon. Szerencsétlenebb esetben, a feladatlap végén megjelenik a helyes megoldás, így a diák készít egy képernyőfotót, és máris kezdheti a valódi fiókjával a kitöltést. Jobb esetben, csak átnézik a feladatlapot, és nyernek egy kis időt, hogy utána nézzenek a dolgoknak, amikor már a valódi fiókjukkal töltik ki a feladatlapot. Ebben az esetben utólag nem lehet megmondani, hogy ki volt a trükkös diák, mert ha létrehozott egy hamis email címet akkor mi sem tudunk többet mondani a kilétéről. Az IP cím ilyen esetben nem tud azonosítani felhasználót. Megelőzés Úgy kell beállítani a feladatlapot, hogy csak azok a diákok tudják kitölteni, akikkel végezzük a felmérést. Érdemes előtte csoportba rendezni a diákokat, akkor nem kell minden egyes alkalommal egyesével összeállítani a kitöltők listáját. A diákok szoktak panaszkodni, hogy így nem érdemes emiatt lazítani a beállításokon, hiszen a direktcím és a linkes megosztás így is működni fog.
Tárgyak sokasága szemlélteti, hogyan alakult évszázadokon át a társadalom szegényebb és gazdagabb rétegeinek mindennapi élete. Magyarország története II. rész A történeti kiállítás második fele az újkori és a modern kori történelmünk jeles személyiségeit és történelemformáló eseményeit idézi meg a Rákóczi-szabadságharctól a trianoni Magyarországon át a kommunista rendszer összeomlásáig. Kelet és Nyugat határán A régészeti kiállítás az őskőkortól a honfoglalásig tárja látogatók elé a magyar föld népeinek történetét. A használati tárgyak, ékszerek, fegyverek, hangszerek és sok egyéb lelet a Kr. e. 400 000 – Kr. u. 804-ig tartó korszakból származik, amelyeket izgalmas ásatások során, vagy épp szerencsének köszönhetően találtak meg az elmúlt évszázadokban. Tíz teremre osztva az egyes korok emlékeivel találkozhat a látogató. A Koronázási palást A Nemzeti Múzeum páratlan értékű relikviája a magyar uralkodók koronázásán viselt egykori palást. Restaurálás – S. Hegyi Béla szobrászművész. A palást eredetileg henger alakú, zárt miseruha volt, melyet később alakítottak át palásttá.
Ekkor még bizonyára a közlekedés még nem volt szabályozott. Ezért lehetett, hogy a konflisok az út jobb oldalán várakoznak ellenben az akkor még érvényben lévő "balra hajts" elvével... A konflisok mellett látható sínpár is említésre méltó. A sínek még (az éppen nem látszó, de 1866 óta közlekedő első) lóvasút sínei. Visszapillantó túkör - 180 éve rakták le a Nemzeti Múzeum alapkövét - NullaHatEgy. Jelenlegi és régebbi nevei: 1918-tól Múzeum körút, 1915-től Mehmed szultán út, 1874-től Múzeum körút, A XVIII. -XIX. században Land Strasse (Országút) Cimkék 1880-as évek, Józsefváros, Klösz György, kockakő, Konflis, lópokróc, Lóvasút, Magyar Nemzeti Múzeum, Múzeum körút, Nemzeti múzeum, Palotanegyed, Pollack Mihály, Timpanon Forrás: (82309), Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet:,, fotó: Klösz György Ezúton kérjük tisztelt látogatóinkat, hogy amennyiben tovább kívánják adni a weboldalunkon/Facebook oldalunkon látható képeket és az ezekhez tartozó információkat a saját weboldalukon, vagy valamely Facebook oldalon, akkor azt az alábbi szöveg mellékelésével tegyék: "A képekhez tartozó információk a honlapról származnak. "
Talán gondolkodás nélkül kijelenthetjük, hogy a Magyar Nemzeti Múzeum a magyarság és egyben a haza egyik legfontosabb jelképe. Ez a múzeum volt a sarokköve a magyarok nemzeti identitásának, a magyar értékrendnek és a magyar öntudatnak. A Múzeum körúton elhelyezkedő hatalmas és robusztus épület sok esetben az első dolog, ami eszünkbe juthat az 1848-as forradalomról, mert ez az épület "láthatta" szinte az egész történést. Vessük is bele magunkat a Pollack Mihály által tervezett klasszicista épület életébe, titkaiba, meséibe. A Nemzeti Múzeum főhomlokzata Arany János szobrával. A 19. század legelején, pontosan 1802. november 25-én a magyar főnemesség meghatározó csoportjának számító Széchényi család akkori feje – Széchényi Ferenc (iskolánk névadójának, az akkor 11 éves Széchenyi Istvánnak az édesapja) – I. Múzeum - Magyar Nemzeti Múzeum - Museum.hu. Ferenc császárhoz fordult, hogy saját nagycenki gyűjteményét a nemzetnek ajándékozza. Széchényi Ferenc (1754–1820), iskolánk névadójának atyja. A gyűjtemény ekkor 11 884 nyomtatványt, 1156 kéziratot, 142 kötettérképet és rézmetszetet, 2019 aranyérmet, illetve régiségeket és képmásokat foglalt magában.
A múzeum dísztermében ülésezett az 1848-as népképviseleti országgyűlés felsőháza, s később, az Országház megépültéig a felsőház. Az épületet először 1926-27-ben újították fel. A második világháború pusztítása utáni helyreállítási munkák 1948-ra fejeződtek be, a legutóbbi – tizenkét éven át tartó – rekonstrukció 2006 novemberében zárult. A múzeumot az Országgyűlés 2011 novemberében nemzeti emlékhellyé nyilvánította. Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát? kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám) Nyomtatott előfizetés vásárlása bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel. Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot. 7 960 ft 6 490 Ft Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel. Az első 500 előfizetőnek. 20 000 ft 9 990 Ft
A homlokzat timpanonját a müncheni Ludwig Schaller és a milánói Rafael Monti készítette. Középen Pannónia nőalakja ül, kezében egy babérkoszorúval, jobbján a tudomány és a művészet, balján a történelem és a hírnév allegorikus alakjaival. A timpanonon látható még a Dunát és Drávát megszemélyesítő két figura. A timpanon középpontjában áll Pannónia, míg jobbján a tudomány és a művészet, balján pedig a történelem és a hírnév alakjai ülnek. A másik két szobor a Dunát és Drávát személyesíti meg. A fő lépcsőház falait és mennyezetét Lotz Károly és Than Mór freskói díszítik, melyek a magyarok kiemelkedő történelmi eseményeit ábrázolják, köztük Széchenyi Istvánt, Deák Ferencet és Kossuth Lajost, amint megalapítják Magyarország kormányát. Az épület főlépcsőháza és meseszép freskói. A freskók allegorikus alakokat ábrázolnak alul, míg felül a magyarok történetén vezetnek körbe minket. A klasszicista jegyek felfedezhetőek a homlokzaton, a korinthoszi mintára készült márványoszlopokon, és a Pantheon mintájára készült kazettás félgömbkupolán.
A Tanácsköztársaság bukását követően, 1919. október 1-ével indult el a Horty-rendszer Ludovikája. A tanulmányi rendszert módosították, 1922-től 4 éves lett a képzés. 1939-ben gyorsított képzésre álltak át, majd a második világháború utolsó hónapjaiban fegyvernemenként más-más vidékre helyezték át a hallgatókat. 1945 elején a Ludovika Nyugatra települt ki, és a háború végén feloszlott. 1947-től Honvéd Kossuth Akadémia Katonai Tiszthelyettes és Tisztképző Főiskola néven működött tovább az újraszervezett intézmény, de csak két évig. A hatalmas épületegyüttesre a Kun Béla nevére átkeresztelt téren ezt követően hányatott sors várt. A szárnyépületbe 1949-től a Kossuth Tüzértiszti Iskola került; ezt 1957-ben bezárták, az épület a civil oktatásé lett. 1960-ban költözött ide a Bem József Gimnázium, amely később ipari szakképző iskola is lett. Később óvónőképzés is folyt itt; ma a 2000-es években beköltözött Raoul Wallenberg Humán Szakképző Iskola és Gimnázium használja az épületet. A lovardában 1958-ban megnyitották az Alfa mozit, amely a maga 30x65 méteres alapterületével, ezer fő feletti befogadóképességével a főváros legnagyobbjai közé tartozott.
1990-re aztán elérte a fővárosi mozik többségének végzete. Bezárt, az egykori lovadra tetőszerkezete pedig 1992-ben leégett. Itt érdemes megemlíteni a nyolcvanas-kilencvenes évek egy mára csaknem elfeledett, pozitív fejezetét az épület történetéből. A Budapesti Városvédő Egyesület Buza Péter vezetésével 1985-ben találta meg Pest egyetlen híres forrása, az Illés-kút egykori helyét a Lovarda udvarában. A több méter mélyen fellelt alapfalakra rekonstruálták az egykori klasszicista kútházat, Vörös Márta tervei alapján. A gazdagon díszített, apró épület ma is látható és látogatható az egykori lovarda északi oldala előtt. A kilencvenes években az épületegyüttes déli oldalán is történt pozitív változás: az egykori vívóteremből Nagy Bálint tervei alapján kialakították a Bárka Színház otthonát. A főépületet 1956 után évtizedeken keresztül az ELTE Természettudományi Kara használta. A körülményekre jellemző, hogy a Hősök csarnokából nyíló, elegáns belső terű egykori kápolna ebben az időben bútorraktárként szolgált.