A magyar helyesírás szabályai, 12. kiadás alapján. Érvényes: 2015. szeptember 1-jétől. Írásunk jellege: Írásunk betűíró rendszerű, mert legkisebb egységei nem szavakat vagy szótagokat rögzítő írásjegyek, hanem hangokat jelölő betűk. Írásunk a latin betűs írások közé tartozik: a sajátos magyar betűsor a latin betűkészletből alakult ki. A magyar írás hangjelölő, mert betűi legtöbbször a kiejtett hangokat jelölik. Kiejtés szerinti írásmód. Helyesírásunk sokat tükröz a magyar nyelv rendszeréből: a szóalakokban általában ragaszkodunk a szóelemek feltüntetéséhez; az írásmóddal érzékeltetjük a tulajdonnevek különféle fajtáit; a különírás és az egybeírás révén megkülönböztetjük egymástól a szókapcsolatokat és az összetételeket; stb. Mindez hozzásegít a közölnivaló árnyalt kifejezéséhez és értelmezéséhez. Helyesírásunkat – többek között – ezért nevezhetjük értelemtükröző nek is. Helyesírásunk 4 alapelve: a kiejtés elve, a szóelemzés elve, a hagyomány elve, az egyszerűsítés elve A kiejtés szerinti írásmód azt jelenti, hogy a szóelemek (szótövek, képzők, jelek, ragok) írásformáját köznyelvi kiejtésük szerint rögzítjük, például: cipő, fény, láz, olló, ír, véd, húsz, tíz; -s, -talan, -telen, -va, -ve; -bb, -t, -j; -n, -tól, -től, -kor.
A magyar nyelv története során módosult alakoknál: jöjjenek (nem "jönjenek"), higgyen (nem "hiszjen") egyes elhomályosult képzett alakokban, pl. kesztyű (< kéz + tyű, nem "kéztyű"), lélegzik (< lélek, nem "lélekzik") aggat, faggat, lyuggat, luggat, szaggat (< ak-, fak-, lyuk-, luk-, szak-, nem "akgat" stb. ) ront, önt (vö. A magyar helyesírás alapelemei -. romlik, ömlik, nem "romt", "ömt") bólingat, kacsingat, rángat, tekinget (< bólint, kacsint, ránt, tekint, de vö. ébresztget, élesztget) botránkozik (< botrány), csitít (< csitt! ), eddegél, iddogál (< eszik, iszik), hanyatlik (< hanyatt), motoszkál (< motoz), szabadkozik (< szab, de vö. csal ~ csalatkozik), szitkozódik (< szid) [ szerkesztés] Ahol csak részben érvényesül Egyes esetekben a kiejtés szerinti írásmódot csak részben (csak egyes betűknél vagy csak a szavak bizonyos körénél) alkalmazzuk: Ezek közé tartoznak egyes jövevényszavak, amelyekben az eredeti írásmód egyes elemeit megőrizzük (pl. bonbon, futball, millió, nem pedig *bombon, *fudbal, *milió, AkH. 203.
Léteznek azonban a sztenderdtől eltérő kiejtésváltozatok (pl. archaikus vagy nyelvjárási alakok). Például: mért 'miért', ződ 'zöld', kő 'kell' stb. A helyesírás azonban nincs tekintettel ezekre az ejtésváltozatokra. Ahogy az AkH. Kiejtés szerinti írásmód. mondja, ezek az alakok írásban kerülendők, bár hozzáteszi, hogy bizonyos esetekben mégis szükség lehet a sztenderdtől eltérő kiejtés írásbeli jelölésére. Például egy szépirodalmi szövegben művészi céllal is megengedett írásban jelölni a köznyelvitől elterjedt kiejtést: ennek sajátos stílusértéke van (gondoljunk csak például Móricz műveire! ), vagy egy nyelvjárást lejegyző nyelvészeti szakszövegben fontos az eredeti kiejtés jelölése. A portál Helyes-e így? eszköze abban is újdonságot jelent az eddigi helyesírás-ellenőrző programokhoz képest, hogy bizonyos – általánostól eltérő kiejtésű – alakokat is ismer (pl. dógozik, bocsájt, mért 'miért'). Ha ilyen bemenet érkezik, az eszköz felajánlja a nem sztenderd ejtésű alakhoz tartozó általános, köznyelvi kiejtésű változatot.
Főnevek végén az -ú, -ű általában hosszú. Pl. : borjú, gyanú, koszorú, tanú, hegedű, fésű, betű, derű, gyűrű Kivétel pl. : apu, anyu, menü, eskü, áru, alku Melléknevek végén az -ú, -ű mindig hosszú. Pl. : gömbölyű, gyönyörű, karcsú, sűrű, hiú, szomorú Szavak végén az - ó, - ő mindig hosszú (kivétel: no, nono) Pl. : cipő, repülő, háló, cipőfűző -ul, -ül, - dul, -dül, -stul, -stül, -szor, -ször, -kor, -ig ragokban rövid magánhangzó Pl. : tanul, hegedül, borul, mozdul, pördül, magyarul, családostul, sokszor, hétkor, ötig - tól, -től, -ból, -ből, -ról, -ről határozóragok mindig hosszúak. Pl. : tortából, hegyről, csokiból, Janitól Alakőrző szavak: Megmarad a magánhangzó hosszúsága a szavakban, toldalékos alakban is: Pl.
[ szerkesztés] A kiejtés és az írásmód Az idegen eredetű szavak kiejtéséhez tehát tudni kell, milyen írású nyelvekből származnak: Puskin és Ruskin nevét pl. eltérően ejtjük. Puskin orosz volt, az orosz nem latin írású nyelv, tehát az onnan átvett szavakat kiejtés szerint írjuk át, köztük Puskin nevét is, melynek kiejtése: [puskin]. Ruskin azonban angol volt, az angol latin írású nyelv, tehát az onnan átvett szavakat eredeti alakjukban, a hagyomány elve szerint vesszük át, kiejtése pedig kb. [rászkin]. Ugyanígy: a Suva és a Sikoku neveket látva sem egyértelmű, melyik hogyan ejtendő. Suva a Fidzsi-szigetek fővárosa, ahol az angol a hivatalos nyelv, ezért megőrizzük a latin írásmód szerint írást, ami nem a magyar kiejtést tükrözi, s az ejtése [szuva]. Sikoku viszont Japán egyik szigete, s mivel a japán nem latin írású nyelv, az onnan átvett szavakat magyar írásmód szerint vettük át, így kiejtése is [sikoku]. A magyarországi Nick község nevét c -vel és k -val ejtjük, szemben az angol Nick névvel, amely [nik]-nek hangzik.
Babiloni fűz ( Salix babylonica, Syn:) Más neve(i): babiloni szomorúfűz A babiloni szomorúfűz, a fűzfafélék családjába tartozó faj. A babiloni fűz kelet-ázsiai növény, hazája Kína és Japán (az eredeti elterjedési terület nyugati határa Kelet-Turkesztánban van). Dísznövényként az egész világon megtalálható. Feltűnő, sajátos növekedési formája miatt a parkok és kertek kedvelt díszfája. Japán kecskerágó szaporítása. Európában csak a termős alakot ültetik, szaporítása dugványozással lehetséges. A babiloni szomorúfűz kevésbé bírja a telet, mint a japán szomorúfűz (Salix elegantissima), ezért hidegebb vidékeken parkfának az utóbbi alkalmasabb. Gyakran a két ázsiai fűznek a fehér fűzzel (Salix alba), a törékeny fűzzel (Salix fragilis), a babérfűzzel (Salix pentandra) és a kecskefűzzel (Salix caprea) képzett hibridjeit ültetik. Nálunk a leggyakrabban ültetett "szomorúfűz" a fehér fűz "Tristis" fajtája (Salix alba Vitellina-Tristis). Hosszú, sárga hajtásai a földig lecsüngnek. Porzós alak. A babiloni szomorúfűz közepesen nagy termetű, 10-20 méter magas, lombhullató fa, egyenes törzzsel és vékony, feltűnő hosszan lecsüngő hajtásokkal.
Tojásdad alakú, fényes levelei zöld alapon fehér szegélyűek. Euonymus japonicus 'Aureomarginatus': kifejlett magassága kb. 1, 5-2 méter. Tojásdad alakú, fényes levelei sötétzöld alapon aranysárga szegélyűek. Euonymus japonicus 'Aureus': kb. 1-1, 5 méteres magasságot ér el. Sötétzöld levelei élénksárga közepűek. Euonymus japonicus 'Bravo': kifejlett magassága kb. Tojásdad alakú, fényes levelei sötétzöld alapon sárgásfehér szegélyűek, enyhén fogazott szélűek. Euonymus japonicus 'Gray Beauty': kb. 1 méteres magasságot elérő fajta. Tojásdad alakú, fényes levelei szürkészöld alapon krém-fehér szegélyűek. Euonymus japonicus 'Green Spire': kifejlett magassága kb. 1-1, 5 méter, oszlopos habitusú fajta. Levelei aprók, tojásdad alakúak, sötétzöld színűek és fényesek. Euonymus japonicus 'Happiness': kb. 0, 6 méteres magasságot elérő fajta. Levelei széles-lándzsás alakúak. A hajtásvégek sárga színűek. Euonymus japonicus 'Kathy': kifejlett magassága kb. 1, 5-2, 5 méter. Fagyal és kecskerágó szaporítása - gazigazito.hu. Hosszúkás tojásdad alakú, fényes levelei sötétzöld alapon fehér szegélyűek, enyhén fogazott szélűek.
Ha nem árnyékban vannak, akkor takarni kell őket az esetleges napégések kivédése miatt. Általában 6 hét a dugványok gyökeresedésének ideje, ezt türelemmel ki kell várnunk. Őszig természetesen egyszer - kétszer biztos, hogy ki fogunk szedni egy-egy dugványt, hogy lássuk, mi van velük, ez természetes, ha élnek a hajtások, ne legyünk türelmetlenek. Az elfeketedett, elszáradt esetleg penészeseket szedjük ki, dobjuk el, helyette új dugványokat duggassunk le. Fagyal (Ligustrum) 1-5 méter magasra növő, lombhullató vagy félörökzöld cserje. (enyhe teleken a levelek a növényen maradnak). Metszéssel sövénynek használhatjuk, metszés nélkül egy dekoratív cserje. Az aprólevelű japán kecskerágó (Euonymus microphyllus) gondozása - CityGreen.hu. Sárgásfehér, fürtös, illatos virágait június-júliusban hozza. Termése borsószem nagyságú fekete bogyó - madarak tápláléka. Jól túri a légszennyezett környezetet. Normál talajt igényelnek, általában szárazságtűrők. A metszést jól tűri. Elöregedett, formáját vesztett sövény is megújítható, ha talajszint fölött 10 cm magasságban visszavágjuk. Évente kétszer szükséges metszeni, hogy formáját megtartsa.
Jó vízáteresztő talajba ültessük, s fiatal korban lehetőleg rendszeresen öntözzük, különösen napos fekvésben. Metszést az elhalt vagy beteg hajtások eltávolításán felül nem igényel. Leggyakoribb kártevői a levéltetvek, de érdemes odafigyelni a pókhálós kecskerágómolyra is. Magvetéssel vagy félfás dugványok segítségével.