A Gyimesek Az erdélyi magyarok manapság gyakran a következő geopolitikai felosztást alkalmazzák: Erdély (ezen belül Székelyföld) Partium Bánság (azaz Kelet-Bánság) A Madarasi-Hargita A tágabb értelemben vett Erdély (Erdély+Partium+Bánság) kiterjedése nyugat-kelet irányban 480 km, észak-dél irányban 400 km. Legalacsonyabb pontja Orsova mellett van (kb. 65 m tengerszint feletti magasságban), legmagasabb pontja a Moldoveanu csúcs a Fogarasi-havasokban (Déli-Kárpátok), amely egyben Románia legmagasabb pontja (2544 m). Románia legmagasabb pont a mousson. A jelenkori (2011) Erdély legnagyobb városa Kolozsvár; Nagyvárad a Partium legnagyobb városa; Temesvár a Bánság központja; Marosvásárhely a történelmi Székelyföld "fővárosa". A Bukura-tó, Retyezát Nyugati részén az Alföld keleti szegélye húzódik. Keletebbre az Erdélyi-szigethegység található, amely a Berettyó völgyétől a Maros völgyéig terjed. Változatos felépítésű hegyek alkotják, legmagasabb (1848 m) és talán legszebb része a mészkőből álló Bihar-hegység. Az Erdélyi-szigethegységtől keletre az Erdélyi-Medence található, amelyet a földtörténeti harmadidőszakban még tenger borított (erre utalnak a gazdag kősó-, és földgáztelepek.
A süllyedékes tájat a kéregmozgás és az erózió dombsággá alakította. A szélén több kis medence van (például a Fogarasi-Medence, Szebeni-Medence), belseje két nagyobb tájegységre osztható: a Mezőség és a Küküllőmenti-dombvidék. Kolozsvár Az Erdélyi-medencét keleten és délen a Kárpátok vonulata szegélyezi, a félköríves hegyvonulaot két eltérő szakasz, a Keleti-, és Déli-Kárpátok alkotja. A Keleti-Kárpátokat négy, földtanilag eltérő vonulat alkotja. Nyugaton (legbelül) vulkanikus hegyek vannak (például a Kelemen-havasok, Görgényi-havasok és a Hargita), amelyek a Kárpátok legfiatalabb hegyei. A második, legöregebb vonulat kristályos kőzetekből áll (például Radnai-havasok (2303 m), Gyergyói-havasok). A két külső vonulatot üledékes kőzetek (mészkő, homokkő) alkotják. Ide tartozik például a Nagy-Hagymás, Csíki-havasok, Háromszéki-havasok, Csukás, Brassói-havasok és Bucsecs. Romania legmagasabb pontja . A Csomád-hegység, Szent Anna-tó Rendelje meg Ön is magazinjainkat! Az egyes vonulatok közt tágas medencék vannak: Gyergyói-medence, Csíki-medence, Brassói-medence.
Történelmi régiók [ szerkesztés] Bánság keleti része Bukovina déli része Dobrudzsa középső és északi része Erdély Havasalföld, két része Munténia és Olténia Moldva Partium (a román földrajzban Máramaros és Körösvidék részekre osztják föl) Jegyzetek [ szerkesztés] Források [ szerkesztés] ↑ Benedek: Benedek József: Románia: Tér - gazdaság - társadalom. 33 magyar szerző. Kolozsvár: Nemzeti Kisebbségkutató Intézet; (hely nélkül): Kriterion. Dánia egyik legmagasabb pontja - sípálya egy hulladékégető tetején. 2011.
Moldoveanu-csúcs 2544 m Fogarasi-havasok 2. Negoj-csúcs 2535 m 3. Nagy-Vist 2527 m 4. Leszpez-csúcs 2522 m 5. Nagy-Páring 2519 m Páring-hegység 6. Pelága-csúcs 2509 m Retyezát-hegység 7. Papusa 2508 m 8. Omu-csúcs 2507 m Bucsecs-hegység 9. Buteanu-csúcs 10. Románia legmagasabb pontja. Dara-csúcs 2500 m Domborzati térkép [ szerkesztés] Folyók [ szerkesztés] Románia Szerbiával és Bulgáriával alkotott határai nagy részét a Duna képezi. A Duna találkozik a Prut folyóval, amely Románia és Moldova között képez határt. Leghosszabb folyóiː hossz (km) vízgyűjtő terület (km²) Duna (Dunărea) 1075? Maros (Mureș) 761 27 890 Prut 742 10 990 Olt 615 24 050 Szeret (Siret) 559 42 890 Ialomița 417 10 350 Szamos (Someș) 376 15 740 Argeș 350 12 550 Zsil (Jiu) 339 10 080 Bodza (Buzău) 302 5 264 Éghajlat [ szerkesztés] Románia éghajlata átmeneti mérsékelt kontinentális éghajlat, de módosító hatással van rá nyugaton az atlanti- óceáni, délen és keleten a mediterrán klíma is. Közigazgatási beosztás [ szerkesztés] Az ország 41 megyére és az önálló közigazgatási egységet képező fővárosra, Bukarestre tagolódik.
Az állatvilág legértékesebb tagjai erdős környezetben élnek. A sík vidéken gyakori a tenyésztett apróvad, a nyúl, fácán, fogoly, őz, dámvad és vaddisznó. Ezzel szemben a magas hegyvidék nagyvad-állományában ma is akad a szarvason kívül medve, farkas, és hiúz is. Fogarasi-havasok kisokos, Románia. A halak közül a nagyobb folyóvizekben és tavakban a legjelentősebb halfélék a harcsa, a csuka illetve a pontyfélék, de az erdélyi folyókban megtalálható a menyhal is. A Fogarasi-havasok Az előforduló lazacfélék közül a dunai galóca volt a legjelentősebb, a mértéktelen halászat és a folyóvízi faúsztatás következtében azonban állománya erősen megritkult, több folyóból el is tűnt. Erdély területéről is eltűnt több állatfaj. A Bánságból kipusztult a rákosi vipera, a madárfajok közül eltűnt a Kárpátok magas hegyvidékein élő szakállas saskeselyű, illetve a Kárpátok magas hegységeiből a kőszáli kecske is.
m v sz Románia domborzati egységei Romániai Kárpátok Keleti-Kárpátok • Déli-Kárpátok • Nyugati-Kárpátok Előkárpátok Géta-Előkárpátok • Kanyar-Előkárpátok • Moldvai-Előkárpátok • Nyugati-Dombság Hátságok Erdélyi-medence • Géta-fennsík • Moldvai-hátság • Mehádiai-hátság • Dobrudzsai-hátság Alföldek Nyugati-alföld • Román-alföld Egyéb tájegységek A Duna árterülete • Duna-delta • A Fekete-tenger kontinentális talapzata A Romániában használt földrajzi felosztás szerint
2014. február 7. 12:31 | Frissítve: 8 éve Bebizonyították, hogy nem az Istállós-kő a Bükk legmagasabb pontja. Az új csúcs a Kettős-bérc lett. Valamivel több mint 80 éve szerepel a térképeken és a tankönyvekben az Istállós-kő a Bükk hegység legmagasabb csúcsaként. A nagy pontosságú katonai térképeken azonban már a rendszerváltozás előtt is tudták, hogy ez az információ helytelen, bár nem tulajdonítottak ennek nagy jelentőséget. A kutatások csak a térképek titkosításának feloldása után jutottak el a civil szakemberekhez, akik ennek nyomán kutatásba is fogtak. A műszerek pontosabbá válásával idén januárban egy csapat be is bizonyította: a Kettős-bérc ormai a Bükk legmagasabb pontjai. Az erről szóló dolgozatot Szilvásvárad honlapján közzé is tette Regős József a Barlang Bt. igazgatója. Érdekesség, hogy a Földművelésügyi Minisztérium által kiadott 1995-ös térképen már a Kettős-bércet jelölték magasabbnak. A térképen az Istállós-kő 958, 1 méter, a Kettős-bérc északi csúcsa 958, 2 méter, míg a Kettős-bérc déli csúcsa 961, 0 méter magasnak van feltüntetve.
GZs szerző: Gaal2 Nyelvtan és helyesírás Mássalhangzók helyesírása Üss a vakondra Toldalékok -val, -vel olvasás házi feladat Egyező párok szerző: Balazsmarkella 5. osztály Definite or indefinite? / Határozott vagy általános? szerző: Judvinc magyar mint idegen nyelv felnőttoktatás igeragozás Házi kacsa, házi tyúk szerző: Ruszanovm Környezetismeret A -szor, -szer, -ször gyakorlása. /Számhatározó/, MID szerző: Korsos1 nyelvtan MID Szimpátia/ rokonszenv, közöny / равнодушие, ellenszenv / antipátia, Kártyaosztó A szóelemek mai alakját feltüntető ( hangváltozást nem jelölő) írásmód helyesírás Házi tyúk, házi kacsa szerző: Battyanikatinka
Az osztály szintjét, a tanulók társadalmi környezetét, anyagi helyzetét, iskolázottságát és a szülők részvételét az oktatási folyamatban, a gyermekek érdeklődését egy vagy másik tantárgy iránt, esetleges hiányosságokat - mindezt gondosan meg kell figyelni, mielőtt a tanár kidolgoz egy tervet. Javasoljuk, hogy arányos legyen a tanulás szintjével és típusával, valamint a hallgatók rendelkezésére álló idővel. A házi feladatok elvégzéséhez szükséges napi idő otthon függ a tanulmányok szintjétől, a célkitűzésektől (rendszeres óra, szakdolgozat, vizsga), a téma típusától (tanulás, gyakorlati munka, dokumentáció), a képességtől és hatékonyságtól, amellyel a hallgató dolgozik.
3. Vannak olyan többszörös szókapcsolatok, amelyekben a két tag egyetlen egységként kapcsolódik egy harmadik elemhez. Ilyenkor az egységet alkotó szókapcsolat tagjait kötőjellel kapcsoljuk, és különírjuk a harmadik elemtől, pl. : élet-halál harc, kutya-macska barátság, réz-arany ötvözet. Ugyanez a szabály érvényesül akkor is, amikor ellentétes jelentésű igekötőket kapcsolunk össze, pl. : föl-le sétál, ki-be nézeget stb. Többszörösen összetett szavaknak nevezzük azokat az alakulatokat, amelyek kettőnél több tagból állnak. Az átláthatóság érdekében tagolhatjuk őket kötőjellel, itt azonban több tényezőt is tekintetbe kell vennünk, pl. az összetételi tagok számát és a szótagszámot. Szótagszámlálás során figyelembe kell venni az esetlegesen kapcsolódó toldalékok típusát (képző, jel vagy rag), az igekötőket (egy- vagy többszótagúak-e), az idegen előtagokat (használatosak-e önállóan), az így keletkezett szavak hosszúságát és bonyolultságát (világosabb lehet a szerkezetes körülírás). A bonyolult alakulatokat tartalmazó összetett szavak esetében alkalmazzuk az ún.