A magyar barokk korszakai A magyar művelődéstörténetben is létezik a reneszánsz és barokk között egy átmeneti korszak, melyet nevezhetünk késő vagy hanyatló reneszánsznak, illetve manierizmusnak. Ez a korszak időben nehezen határozható meg, valójában a Balassi utáni magyar irodalomra használjuk ezt az elnevezést. A XVII. század közepétől már barokkról beszélünk – bár már az 1600-as évek kezdetén született alkotások egy részét is barokk alkotásnak tekinthetjük. Egyes irodalomtörténészek négy korszakra bontják a magyar barokkot. Az első szakasz az 1600 és 1640 közötti ún. kora barokk. A második szakasz az 1640–90 közötti időszak, a harmadik az 1740-es évekig terjed, s végül az 1740–1770 közötti korszak a késő barokk, a rokokó irodalom korszaka. A barokk korszakolásának alapját a reneszánszhoz hasonlóan történelmi és művelődéstörténeti szempontok határozzák meg. A kora barokk korszakban még számottevő a reneszánsz művészet és szellemiség hatása. A második szakasz történeti-történelmi szempontból jelentős: ebben az időben még nem dőlt el egyértelműen Magyarország sorsa.
A trianoni döntést követően a magyar koronával ékesített baldachinos főoltárt eltávolították, Donner alkotása azonban továbbra is a templombelső művészi színvonalát emeli.
A jellegzetes, ívelt oromzatok viszont máig árulkodók. Tarányi-Lengyel présház, Szent György-hegy. Kép forrása Ahogy a barokk univerzális stílus, úgy a parasztbarokk is rendkívül változatos: lakóház, présház, malom, vendéglő épült ebben a formában, ami közös az a városból ellesett formák amatőr, de mégis igényes használata. Ráadásul a parasztbarokk nem csupán a szó szerinti parasztság, vagyis a jobbágyság építészete volt, ide sorolható a kisnemesek, "hétszilvafások" építészeti világa is, hiszen ők életmódjukat tekintve közel álltak (vagyis éltek) a parasztsághoz. Mád, zsinagóga. Kép forrása Ráadásul a parasztbarokk nem csak katolikus, sőt nem csak keresztény stílusirányzat: a türelmi rendelet után több protestáns templom és több zsinagóga is a parasztházakra jellemző népies barokk formákkal épült, bár azért szinte minden esetben tanult mesterek által. Magyarországon egyébként ekkor kezdődött a módszeres iparosoktatás, így a kőművesek is mintarajzkönyvekből tanulták a szakmát. Ezek a mintarajzkönyvek természetesen barokk épületeket ábrázoltak, így ez is hozzájárult a stílus fokozatos "leszivárgásához".
Parti Nagy Lajos: Szívlapát - YouTube
halkan szuszogtak kinn a fák, álltak mint ágyúk, huzagoltan, s szétágyúzták az éjszakát. A rím kedvéért: bandukoltam, mögöttem már a Jászai, és jöttek vélem szembe holtan kockacsaták vén ászai, aranypufajka rajtuk, könnyü, vattás, itt minden éjjel hídavattás. Az én hazám kopott kabátú, de nékem zizzenő dzsoging, szemében egy-egy szívlapát bú, csuklik kicsit, kicsit meging, a forma rácsán rendre átbú, (bár össze kéne tartanom) a szertelóbált kezü-lábú, de hazafias tartalom, mit illenék kiköltenem: hazám hazám te min -- de nem. József Attila Könyvtár - Műelemzés Adatbázis | Keresés | Parti Nagy Lajos. Engem a látvány meghazáztat, én városom megkönnyezem, Budapest mint egy nyári láz hat, és lázmérővel szúr szemen. Mint szerteszórt, lágy pislogás, nézlek, higanygőz partidon, te százszor összejárt kamás', mennyit kibír egy versidom, csámpás rímecskék mennyi ökrét, és mennyi rep kényt, limlomot, mi egy kádmélyi szürcs öröklét rossz lefolyóján elfolyott, vagy most folyik le rajta épp, titá titá ez töltelék. A péntek éj most foszlad át, keletről bordó kombiné, tolnak egy rózsaszín ladát az utcán Zombi s Zombiné.