Kulturális-közéleti beszélgetés Veiszer Alindával. Vendég: Oltai Kata művészettörténész, kurátor. Az Alinda október 18-ai adása.
Színház Színházjegy, koncert Szociológia Szórakoztató Szótár TÉRKÉP Természettudomány Történelem Útikönyv Vallás Vers WeWood Zene A keresett termék nem található! felhasználó név: jelszó: regisztráció jelszóemlékeztető
Amit tudni kell róla Generációjának egyik legfoglalkoztatottabb színésze. A Krétakör előadásaiban vagy a Vígszínházban az Othello címszerepében látható. Szerepelt a Kontroll, a Szezon, a Zuhanórepülés című filmekben is. bővebb életrajz hirdetés Legújabb cikkek Íme, a 2013-as MTV EMA jelöltjei Az MTV EMA idén ünnepli a huszadik évfordulóját. A nevezetes díjkiosztó november 10-én Amszterdamban kerül megrendezésre, ahol... Kiemelt vélemények AryaXD: Pár napja egy táborban ő volt az egyik meghívott színészvendég... Pár órát beszélgethettünk vele és nagyon szimptaikusnak tűnt! én a Kontrollból ismerem Zsoltot, és mivel az a kedvenc filmem,... Janza Kata - életrajz. tovább
Nélküled a következő 10 évben sincsenek sztorik. Támogasd a munkánkat!
A tavaszt, a természet újjászületését és a húsvétot járjuk körbe meséken, legendákon, mondókákon, dalokon keresztül. A családi mesedélelőttön a Népmesekincstár Mesepedagógia Műhely mesélői fognak mesÉLNI.
Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.
Jól tudta ezt mindenki III. András halála után, 1301-től a jelöltek és hazai támogatóik egyik fő gondja volt a Szent Korona megszerzése vagy megtartása. Zűrzavaros évek voltak, három trónkövetelő lépett fel szinte egy időben, mindannyian az Árpádok leány ági leszármazottai. Károly Róbertet koronázták meg elsőnek, de nem a Szent Koronával, mert az néhány hónappal később II. Vencel Cseh király ugyancsak Vencel nevű, alig 12 esztendős fiának fejére került. De nem Fehérvárott. Így hát egyikük sem számított törvényes uralkodónak, polgárháború kezdődött. A "megoldást" vagy inkább a további bonyodalmakat II. Vencel 1305-ös halála jelentette: fia hazautazott, lemondott a magyar királyi címről és ígéretet tett a koronázási jelvények visszaszolgáltatására – merthogy azokat meg magával vitte, biztos ami biztos. Ottó harmadikként érkezett A Szent Korona mégsem Károly Róberthez, hanem az ifjú Vencel saját szövetségeséhez, a bajor Wittelsbach Ottóhoz került. Magyar koronázási jelvények. Ő IV. Béla király unokájaként tartott igényt a magyar trónra.
Kádár nem volt ott a ceremónián Egy magyar szakértőkből álló csoport is Fort Knoxba utazott előkészíteni a korona szállítását. Végül 1978. január 5-én este 10-kor szállt le az amerikai gép a koronával, amit hivatalosan másnap adtak át a Parlamentben. Elég illusztris delegáció érkezett a koronát magával hozó Cyrus R. Vance külügyminiszterrel, vele volt több ismert szenátor és kongresszusi képviselő, valamint amerikai magyarok egy csoportja is, köztük például Szent-Györgyi Alberttel. Az Országház Kupolcsarnokában a New York Times akkori beszámolója szerint Vance azt mondta, hogy a korona visszaadása a magyar nép képviselőinek is tükrözi "a javuló kapcsolatokat a népeink és kormányaink között. Kovács Éva: A magyar koronázási jelvények (Corvina Kiadó, 1980) - antikvarium.hu. " Később visszaemlékezve arról is beszélt, hogy szerinte a koronának és a koronaékszereknek olyan különleges jelentőségük volt Magyarország és a magyar nép szemében, hogy ez megkülönböztette ezt a gesztust a többi kelettel kapcsolatos lépésüktől. Kádár mellett sok másik MSZMP-s vezető sem volt ott a ceremónián.
Ebben azonban nincs szó arról, hogy a korona a pápától érkezett volna. A korábbi általános vélekedés szerint a korona alsó (görög) és felső (latin) részének stílusa és gyártási technikája merőben eltér, tehát valószínűleg két különböző helyen és korszakban készült a latin és a görög koronarész. Ezt azonban a korona hazaérkezte után elvégzett vizsgálatok cáfolni látszanak: 1982-ben már itthon elemezték a szakemberek a fejéket és arra jutottak, hogy a két rész egymáshoz készült. Másik nagy talány a koronával kapcsolatban a tetején lévő kereszt ferdesége. Erről sokáig azt tartották, hogy valamiféle sérülés miatt lett ilyen, a vizsgálatok azonban úgy találták, hogy az azt rögzítő pántokat eleve úgy alakították ki, hogy a keresztet ferdén lehessen rászerelni - így jelképezve a koronát viselő király alárendeltségét Istennek. Európa legrégebbi fennmaradt koronázási együttesét képezik a magyar koronaékszerek » Múlt-kor történelmi magazin » Hírek. Az egyébként mindmáig nem tisztázott, hogy Szent István egyáltalán viselhette-e a koronát: ha igaznak fogadjuk el azt a legendát, hogy a korona csak 1070 táján készült el, akkor először I. Géza fejére kerülhetett a Szent Korona.
Egy évezred történelmi kataklizmái sem tudták megsemmisíteni A Szent Korona a Magyar Állam nemzeti ereklyéje, állami szimbólum, a koronázási jelvények egyike. Különleges és egyedülálló szerepet játszott hazánk történetében, és az eurázsiai kultúrkörben ez az egyetlen ismert szent tárgyként elismert korona. A legfontosabb magyar nemzeti relikvia több szempontból is egyedülállónak tekinthető, így többek között a koronához kapcsolódó közjogi konstrukció, a Szent Korona-tan miatt.
Ezt viselték koronázáskor az Árpád-ház szentté avatott királyai, és természetesen minden más nagy magyar király is. A koronát először IV. Béla egyik 1254-es oklevelében olvashatjuk szentnek nevezve, 1292-ben III. András király pedig "István szent koronájaként" említi meg ugyancsak egy oklevelében. Az, hogy István a pápától kérte és kapta a koronát, nagyon fontos külpolitikai lépés volt, mert ezzel a pápa elismerte a független és keresztény magyar királyságot. Ha a bevett szokás szerint a német-római császár adta volna Istvánnak a koronát (II. Konrád volt ekkor a császár), akkor Magyarország automatikusan az ő hűbéresévé válik. A Szent Korona mint a magyar államiság jelképe tehát az ország (regnum), és nem az uralkodó (rex) szimbóluma, és nem is a király, hanem az ország koronája. A vérszerződés volt a Szent Korona-tan előfutára A Szent Korona-tan a magyar történeti alkotmány alapelveinek összessége. A tan az Anjou-kortól egészen a második világháborúig a magyar alkotmányjog alapjának számított, olyannyira, hogy - ironikus módon - egyes rendelkezései még a Rákosi-féle kommunista diktatúra idején, 1951-ben is érvényben voltak.