F. Scott Fitzgerald 1925-ben, A nagy Gatsby-vel ért pályája csúcsára: ez az a regénye, amely önmagában is előkelő helyet biztosítana számára a világirodalom nagyjai között. Jay Gatsby, a titokzatos milliomos felemelkedésének, tündöklésének és bukásának története nemcsak a dekadens és túlhabzó "dzsesszkorszakot", a húszas éveket jeleníti meg művészi tökéllyel, hanem az amerikai mitológia, "az amerikai álom" olyan örök témáit is, mint ambíció, pénz és hatalom bűvölete, a lehetetlen megkísértése és az újrakezdés lehetősége. A szegény sorból száramzó Gatsby beleszeret egy gazdag lányba, Daisybe; a háború elsodorja őket egymástól, s míg a fiatalember a tengerentúlon harcol, a lány férjhez megy egy faragatlan, ámde dúsgazdag emberhez, Tom Buchananhez. Hazatérése után Gatsby fanatikus akarással (és az eszközökben nem válogatva) vagyont szerez, hogy "méltó" legyen Daisyhez és újra meghódíthassa az asszonyt, akinek még a hangja is "csupa pénz". Mesteri szimbólumok, elegáns szerkezet, kristálytiszta próza, s a görög tragédiák sorsszerűségével kibontakozó cselekmény teszik remekművé A nagy Gatsby, amely több mint négy évtizeddel első magyar megjelenése után most új fordításban olvasható.
könyv A nagy Gatsby Európa Könyvkiadó, 2021 Jay Gatsby, a titokzatos milliomos felemelkedésének, tündöklésének és bukásának története sosem volt még ennyire aktuális. A 20. század e... Raktáron 13 pont 1 - 2 munkanap F. Scott Fitzgerald a XX. századi amerikai irodalom legragyogóbb stilisztája; halála óta számos írót nevezett már a kritika "új Fitzgeral... F. Scott Fitzgerald világhírű regénye az 1920-as évek Amerikájának felszínesen csillogó világába vezeti az olvasót. Főhőse, a titokzatos... Európa Könyvkiadó, 2014 F. Főhőse, a titokzatos...
A Daisy iránt érzett szerelme nem ismer határokat, ő maga pedig nem ismer lehetetlent: a remény és a kitartás vezeti minden tettét. Gatsby estélyein bepillantást nyerhetünk a két világháború közötti mulatozások pazarló és féktelen világába, a jazzkorszak szépségeibe és árnyoldalaiba. A film nagyon látványosan mutatja be nekünk ezt a világot: a kosztümök, a smink, a berendezési tárgyak mind-mind hitelesek és igényesek. Gatsby szerepét Leonardo DiCaprio kapta meg, és bár az általa megformált szereplő kissé eltért Fitzgerald hősétől, mégis sikerült hitelesen alakítania. A könyv Gatsby-ja sokkal félszegebb, mint amilyet a filmvásznon láthatunk - azonban a könyvben és a filmben megismert karakterek közötti apró eltérések nem mentek a történet rovására, és a címszereplőt nem áldozták fel az eladhatóság oltárán. A szép és felszínes Daisy szerepében Carey Mulligan tündökölt, a színésznő pedig tökéletesen alakította Gatsby szerelmét. Törékeny szépségével olyan volt, mintha maga Fitzgerald teremtette volna, és minden jelenetben sikerült megtartania azt a karaktert, amelyet a könyv olvasói megismerhettek.
19 pont 6 - 8 munkanap
Értékelés: 68 szavazatból Az okos és jóképű Jay Gatsby alacsony sorból, nem egészen tisztességes úton küzdötte föl magát a hatalmasok közé. Mégsem boldog, mert szakított a régi, nagy szerelmével. Gatsby a vagyonát arra használja, hogy megbecsülést vívjon ki magának a felső tízezer tagjai között. Ezért vásárolt házat Long Islanden, ezért rendez minden adandó alkalommal egzotikus partikat. Az egyik ilyen összejövetelen találkozik Daisyvel. A nő nyomban megtetszik neki, elhatározza, hogy megszerzi magának. Sikerrel jár, csakhogy Daisy férjes asszony. Forgalmazó: Örökmozgó Stáblista: Díjak és jelölések BAFTA-díj 1975 Legjobb látványtervezés: John Box Golden Globe-díj Oscar-díj Legjobb férfi mellékszereplő jelölés: Sam Waterston Legjobb első szereplés (férfi) Bruce Dern
A VADNYUGAT TÖRVÉNYEI SZERINT | Hivatalos rövid előzetes | Netflix - YouTube
[] A vadnyugat, mint a kávé, feketén az igazi? A vadnyugat korántsem volt olyan fehér, mint amilyennek a legtöbb western beállítja. A Netflix új filmje, A vadnyugat törvényei szerint színt visz a műfajba, és nem csak a feketét. [] A vadnyugat törvényei szerint – Kritika A vadnyugat törvényei szerint egy ambiciózus film, ami a címéből is eredően a vadnyugaton játszódik. Brutálisan szép képi világgal rendelkezik és valami eszméletlenül jól működnek benne a betétdalok, amik csak még inkább alátámasztják a már amúgy is egész jó hangulatát és történetét az alkotásnak. Hivatalos oldalak
Tudjuk, hogy valamikor ez a recept tette naggyá Tarantinót, ám neki mindig volt annyi stílusérzéke, hogy a főhajtás sose legyen puszta főhajtás, hanem a megidézett műfajból mindig kikerekedjen valami érvényes és eredeti, ami túlmutat a csupasz nosztalgián, az ügyeskezű múltidézésen. Jeymes Samuel igyekszik e tekintetben Tarantino nyomdokaiban járni. Bátran választ karakteres és anakronisztikus zenéket, nem spórol sem a vérrel, sem az erőszakkal, és igyekszik nagy dumákat is bevarázsolni egy-egy jelenet közé. Idéz és kacsint, aztán megint idéz és megint kacsint, miközben láthatóan nagyon jól szórakozik. De még a történelmi hűséghez ragaszkodók is találnak némi kapaszkodót a filmben. Mivel Hollywood a western hőskorában (de még azután is) csak fehér színészt szerepeltetett puskás emberként, így teljesen feledésbe merült az a tény, hogy a korabeli cowboytársadalom jóval színesebb volt ennél. Becslések szerint a feketék száma akár a pisztolyforgató marhapásztorok negyedét is kitehette, és a felszabadított afrikai-amerikai rabszolgák soraiból kerültek ki.
Vélemény, hozzászólás? Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük Hozzászólás Név * E-mail cím * Honlap A nevem, email címem, és weboldalcímem mentése a böngészőben a következő hozzászólásomhoz.
Az alapvetően ismert bosszútörténet toposzai köré bekerülnek a bankrablós mozik és a bandák közötti leszámolós akciófilmek elemei: a film megidézi és némi iróniával ki is figurázza a pisztolypárbajok hangulatát, hűen követi az "egy lövés: temetés" elvet, és az eltalált ellenfél is pont olyan hatásosan zuhan le a porba, ahogy azt évtizedek alatt tökélyre fejlesztette a műfaj. Jeymes Samuel rendező mindezt remek színészekkel ellensúlyozza: Idris Elba szomorkás, kegyetlen tekintete minden pénzt megér, Delroy Lindo ismét remekel a rendőrbíró szerepében, Regina King olyan ellenszenves, hogy az tanítható, és a kevésbé ismert Jonathan Majorsra sem lehet panasz a bosszúálló alakjában. Az ő gesztusaik, ironikus beszólásaik teszik igazán élvezhetővé a mozit. A képek forrása: MAFAB Meg persze az olyan fricskák, mint Maysville, a szinte hófehér fehér város, ahol a két fekete feltűnése szinte szemet rontó és persze baljós esemény. Ezzel szemben a feketék városai csupa vibráló színkavalkád és a bűn melegágya, ahol csupa izgalmas dolog történik.
Péntek 13, Texasi láncfűrészes gyilkosságok és a Frankeinstein: Újratöltve... Mind-mind (Jason Momoa) karaktere több mint mosolyogtató, mivel a szerencsétlen barátunk nem színész. Igen, abszolú...