Minden utazónak ajánljuk, aki kikapcsolódni, kirándulni, pihenni szeretne. Akár csak átutazóban, kényelmes, nyugodt szállásra van szüksége. Várjuk szeretettel!
Régóta nem jeleztünk semmit a fesztivállal kapcsolatban, mert nem igazán tudtunk mit jelezni felétek, az azonban mára már egyértelmű, hogy ez az időszak nem a zenei rendezvényeknek kedvez. Egyébként is sok nehézségünk akadt a fesztivál előkészítésével kapcsolatban és a világjárvány végérvényesen megpecsételte a Feszt! Eger szezonindító szerepét. Azt tervezzük, hogy nyár végén vagy ősz elején keresünk egy alkalmas időpontot, amikor meg tudjuk rendezni a Feszt! Egert. Még egy kis türelmet kérünk, dolgozunk azon, hogy a legjobbat hozzuk ki a lehetőségeinkből. Szállás | Feszt!Eger - Csakazértis zene! - Eger, Bolyki völgy. Vigyázzatok magatokra és egymásra! A Feszt! Eger csapata
Feszt! Eger 2018 – Csakazértis Zene! A legjobb hazai koncertek indítják a nyári szezont májusban a Bolyki-völgy tíz méteres falai között. A festői környezetből adódó magával ragadó hangulatú fesztivál idén is a hazai zenei élet krémjét vonultatja fel. Eger bolyki völgy szálláshelyek a következő. Eger legnagyobb könnyűzenei fesztiválja a legismertebb hazai fellépőkkel május 31. és június 2 között. A helyszín rendkívül egyedi: a fesztivál egy parkosított riolittufa kőbányában található, óriási sziklafalakkal, azokra kivetített vagány fényfestésekkel és természetesen óriási bulival. Pop, rock, underground, ska, a lista végtelen, a hangulat páratlan. A rendezvény célkitűzése, hogy lehetőséget nyújtson az országban és a határon túl élő, feltörekvő magyar tehetségeknek a bemutatkozásra és a fejlődésre. A szervezők kiemelt fontosságúnak tartják, hogy a náluk fellépő és győztesként távozó zenekarok, előadók olyan lehetőséghez jussanak, amely gyökeresen megváltoztathatja a zenei pályán eddig betöltött szerepüket. A tehetségkutatóra meghívott együttesek két színpadon, a stílusirányzatokat figyelembe véve, főként saját szerzeményeiket adják elő, egymással versenyezve mutatják meg tehetségüket a közönségnek és a szakértő zsűrinek.
A III. Retro Fesztivál tervezett új időpontja 2021. 08. 20. A már megváltott belépők érvényesek lesznek a jövő évi rendezvényre! Újra eljön az ideje annak, hogy leporoljuk a bakeliteket, felcsavarjuk a szőnyegeket és beindítsuk az igazi magyar retrot! Eger és környéke hamarosan beizzítja a legnagyobb "házibulit", ezúttal 3 helyszínen! III. EGRI RETRO FESZTIVÁL A BOLYKIBAN Kapunyitás: 18:00 Fellépők: NAGYSZÍNPAD: Zoltán Erika Desperado Groovehouse Kozmix Dj Szatmári ft. Jucus Peat Jr. & Fernando ft. Sheela Erős vs Spigiboy Spy The Ghost MULATÓS SZÍNPAD: Romantic Mc Hawer és Tekknő Matyi és a Hegedűs CLASSIC HOUSE STAGE: Dj Newl Jegyárak: ELŐVÉTELBEN: Super Elővétel - 1. 999 Ft! ELFOGYOTT! Elővétel - 2. 490 Ft! ELFOGYOTT! Elővétel II. - 2. 990 Ft! Eger bolyki völgy szállás szeged. ELFOGYOTT! Elővétel III. - 3. 490 Ft Elővétel IV. 990 Ft Normál - 4. 590 Ft VIP - 5. 990 Ft VIP II. - 7. 990 Ft - a küzdőtér I. szektora, közvetlenül a színpad előtti terület - kiváló rálátás a színpadra - VIP emelvény a tánctér mellett - külön bárpult - külön mosdók Online jegyvásárlás ➜ Személyes jegyvásárlás ➜ Hamarosan... • HELYSZÍNEN: • Helyszíni jegy - 21:00-ig 5.
Ez ugyancsak szorosan köthető a húsvét ünnepéhez, de már jóval korábban, a pogány időkben is megemlékeztek róla. Ilyenkor tartották a termékenységi ünnepeket, amelyek ugyancsak a feltámadást, újjászületést éltették. Mit ünneplünk húsvétkor – a nem keresztény hagyomány A zsidó tavaszi ünnepet, a pészahot hasonló időszakban tartják, de kicsivel előbb van vége, mint a húsvétnak. Ezzel az egyiptomi fogságukból való kiszabadulásukra emlékeznek meg, és úgy hívják, pészah, azaz a kivonulás és elkerülés ünnepe. Az utóbbi jelentés arra utal, hogy a zsidók elsőszülöttjei egyúttal megmenekültek a halál angyalától. Mit ünneplünk húsvétkor a kereszténység szerint? - Kvízkérdések - Mitológia, vallás - kereszténység. Ezért is szokták angolszász nyelvterületeken Passover ("pass over" = mellőz valamit) néven emlegetni a zsidó húsvétot. Húsvéti SMS jókívánságok Húsvéti versek, rövidek Húsvéti képek Húsvéti színezők, kifestők
A víz megtisztító, megújító erejébe vetett hit az alapja ennek a szokásnak, mely aztán idővel mint kölnivel vagy vízzel való locsolás maradt fenn napjainkig. Bibliai eredetet is tulajdonítanak a locsolkodás hagyományának, eszerint a Krisztus sírját őrző katonák a feltámadás hírét vevő, ujjongó asszonyokat igyekeztek lecsendesíteni úgy, hogy lelocsolták őket. Régi korokban a piros színnek védő erőt tulajdonítottak. A húsvéti tojások piros színe egyes feltételezések szerint Krisztus vérét jelképezi. A tojásfestés szokása és a tojások díszítése az egész világon elterjedt. Más vélekedések szerint a húsvét eredetileg a termékenység ünnepe, amely segítségével szerették volna az emberek a bő termést, és a háziállatok szaporulatát kívánni. Így kötődik a nyúl a tojáshoz, mivel a nyúl szapora állat, a tojás pedig magában hordozza az élet ígéretét. Mit ünneplünk Húsvétkor ? - MIZU MISKOLC – Miskolci Hírek és Magazin. Minden jog fenntartva.. A locsolkodás is az öntözés utánzásával a bő termést hivatott jelképezni Húsvét – Húsvéti szokások Az eredeti zsidó ünnepről az Ószövetségben olvashatunk.
Jézust pénteken keresztre feszítették, majd az ezt követő harmadik napon, vasárnap támadt fel. Ezt előzi meg a negyven napos böjt, mely egyfajta közösségvállalás Jézusért, amiért lemondott saját életéről az emberiségért. A böjt utolsó hete a nagyhét, ami a virágvasárnappal kezdődik, mely pedig a bevonulás napja. Nagycsütörtök az utolsó vacsora napja, nagypéntek a keresztre feszítésé. Ez egyben a gyászünnep is. Ezt követi a feltámadás jegyében a nagyszombat. Mit ünneplünk valójában húsvétkor? - Nemzeti.net. Ehhez a naphoz tartoznak a következő ételek: tojás, bárány, kalács. Másnap, Húsvét vasárnap pedig maga a feltámadás napja. Ekkor sokan még a napfelkeltét is megnézik. Húsvéthétfőt a magyar néphagyomány vízbevető, vízbehányó hétfőnek is nevezte, ugyanis még ötven évvel ezelőtt is elterjedt formájában, vödörnyi vízzel locsoltak, illetve az itatóvályúba dobták a lányokat, akik a nemes alkalomra a legszebb ruhájukban pompáztak. S mindezért cserébe még saját kezűleg készített-díszített hímes tojással is megjutalmazták azokat a legényeket, akiktől az "áldást" kapták.
A szentelt étel maradványainak varázserőt tulajdonítottak: a tojás héját a veteményre szórták, a kotlós fészkébe tették, vagy meghintették a vetést, hogy jégverés, üszög kárt ne tegyen benne. Húsvéthétfőhöz fűződő népszokás a locsolás és ennek jutalmául a festett tojás ajándékozása. A locsolkodás alapja a víz tisztító, termékenységvarázsló erejébe vetett hit. A tojás a belőle kikelő madárral Jézus újjászületését, a népi hiedelem szerint az életet, a piros szín Jézus kiontott vérét jelképezi. A locsolkodó vers és a kölnivel való locsolkodás később terjedt el, ahogy az ajándékot hozó húsvéti nyúl képzete is. A nyúl szintén a termékenység és az élet ciklikus megújulásának jelképe, de a gyermekeket megajándékozó nyúl meséje csak a 16. századtól adatolható. A húsvéthétfőt régebben – a locsolkodás szokására utalva – vízbevető, vízbehányó hétfőnek is nevezték. A nap a fiatal lányok és legények mulatságainak egyik legfontosabb alkalma, igazi tavaszünnep volt szabadban töltött szórakozással, az ünnepen országszerte húsvéti bálokat rendeztek.
A zsidó húsvétnak is nevezett pészah az elkerülés és a szabadság, illetve a kovásztalan kenyér ünnepe. A zsidóság ily módon utasít el mindennemű zsarnokságot, és kinyilvánítja, hogy nem kell félnie semmitől. Tíz csapás A zsidó törzsek egyiptomi kivonulását megelőzően az Örökkévaló tíz csapás mért Egyiptomra, ám a tizedik csapás - az elsőszülöttek halála - elkerülte az ott élő zsidókat. A családok ugyanis egy-egy bárányt vágtak le, melynek vérét az ajtófélfára kenték, így a gonosz angyalok nem merték megkörnyékezni őket - innen az "elkerülés" elnevezés. Ezt követően engedélyezte a fáraó, hogy elhagyja országát a rabszolgasorba kényszerített zsidóság. Így, immár szabad népként, és elindultak a régi-új hazába, a Kánaánba vezető úton. A kovásztalan kenyér, amelynek ünnepeként szintén emlegetik a pészahot, a szegények, illetve a rabszolgák egyik fő tápláléka volt annak idején. Az ünnep során is előkerül, emlékeztetve a sietségre, amellyel a felszabadult nép útra kelt - nem volt idejük megkeleszteni a tésztát.