Nem magában, a magas sótartalmú vizéről ismert tóban, hanem a mellette kialakított, temperált vizű medencében biztosított a fürdőzés. Itt aztán nincs veszekedés a nyugágyakon. A Szovátán található szabadtéri fürdők közül minden évben a Fekete-tó strandot nyitják meg legelőször és a szezon végén ez zár be utoljára. Idén sem volt ez másként, már április 29-e óta látogatható a sós vizéről ismert fürdő. A Fekete-tó nem természetes képződmény, hanem egy felszíni sófejtésből visszamaradt bányató. Az itt található fekete iszap a gyógyhatásáról vált ismertté. A mostani fürdőt 2016 júliusában nyitották meg. Itt a többi szovátai fürdővel ellentétben nem magában a tóban, hanem a tó mellett kialakított medencében lehet fürdeni. Ennek az előnye az, hogy a medence vizét melegítik, így tavasztól őszig kellemes – többnyire 30 Celsius-fok körüli – a hőmérséklete. A jegyár attól függ, hogy nyugágyat választunk, vagy megelégszünk egy székkel. Egyébként zseniális megoldás, hogy a a belépők a nyugágyhoz, vagy székhez kötődnek, hiszen így elejét lehet venni a más fürdőkben tapasztalható "ne foglalja le a nyugágyat" kezdetű veszekedéseknek.
A Fekete-tó - Crno Jezero A Szlovéniában található Pohorje-hegységben igen különleges tavak találhatóak, amelyeknek a kiterjedése nem nagy és legtöbbjüknek lápos jellege van. Ilyen a Fekete-tó is. A tó valóban fekete, de nem azért mert szennyezet vize van. A sötét jellegét ugyanis a tó fenekén összegyűlt, többnyire tűlevelesek elhullajtott levél rétege adja. A kisebb patakok ugyanis bemossák a tóba a környèken található temérdek levél mennyiséget, ami a vizet is megszínezi úgy, mintha csak teát áztattak volna a tóba. Tulajdon képen az is, tűlevél tea, de azért ne igyanak belőle. Planina pod Šumikom-ból érkezünk, és a Lukanja irányába vezető úton tartunk a Dom Na Osankarici felé, ami egy menedékház. Mi nem megyünk el egészen odáig, hiszen a turistaút ezen vége 2-3 km-el előtte található. Ez egy kis táblával jelölve is van. Így az autót az út mellett rakjuk le, és innen indulunk be az erdőbe. A csupán néhány kilométeres úton nincsenek nagy szintemelkedések, így egyáltalán nem megterhelő.
A szovátai Medve-tó és a Fekete-tó keletkezését a következőképpen meséli el egy legenda: Fenn a fenyvesek koszorúzta zordon hegyek közt lakott egy gyönyörűséges tündérasszony. Nagy varázsereje volt, de a szerelem hatalma őt is leigázta. Történt, hogy a havasi legelőn meglátott egy sudár pásztorlegényt, amint a nyáját legelteti. Menten belé szerelmesedett, de úgy, hogy nem volt se éjjele, se nappala. Örökkétig csak a pásztorlegényt leste, s hallgatta a szívet melengető szép furulyája játékát. Hát, ahogy leskelődik utána, észreveszi, amit a Juhod partján ölelgeti, csókolgatja szép szeretőjét, aki nem más, mint a szomszéd esztena pásztorának a leánya. A tündérasszony rettentő haragra gerjedt, s megátkozta súlyos átokkal a legényt is, meg a leányt is. Abban a szempillantásban a juhnyáj, az esztena, a leány, s a pásztorfiú kővé változtak. Aki arra jár ma is láthatja kőberbécseket a juhod völgyében. De a szép tündérasszony nem tudta feledni szerelemét. Csak bolyongott, kóborolt a hegyek között, az erdőben.
2 videó - 1973 Bágya András és Huszár Erika rockoperája, Koncz Zsuzsa, Horváth Attila, Máté Péter és Orszáczky Miklós előadásában. A felvétel a Magyar Rádió-ban készült 1973-ban. Zeneszerző: Bágya András Szövegírő: Huszár Erika Szereposztás: Kincs Eszter: KONCZ ZSUZSA Boldog Balázs: HORVÁTH ATTILA Gonosz: ORSZÁCZKY MIKLÓS Famulus, a gonosz szolgája: MÁTÉ PÉTER Narrátor: SZABÓ GYÖRGY HARMÓNIKA ÉNEKEGYÜTTES Kísér a GEMINI EGYÜTTES (Várszegi Gábor, Papp Imre, Baranszky László, Bardóczy Gyula és Szabó György) A STÚDIÓ 11, valamint a MÁV Szimfonikus zenekara Hangszerelte: Bágya András és Papp Imre Szerkesztő: BOLBA LAJOS Zenei rendező: BÁGYA ANDRÁS Koncz Zsuzsa, Orszáczky Jackie - Fekete tó legendája pt. 1. Koncz Zsuzsa, Orszáczky Jackie - Fekete tó legendája pt. 2.
A tóba 1881-ben pisztrángot telepítettek, melyek azóta is megélnek a tó vizében. Nevét a Pleurocapsa polonica nevű algának köszönheti, amely egy méter mélységig tömegesen fordul elő a tóban. Ez az alga sötét bevonatot képez a vízből kinövő sziklákon, ennek köszönhetően a tó vize sötét tengerkéknek, néhol szinte feketének látszik. A tó vizét többnyire már október-novemberben jég borítja, amely csak május-július között olvad el. A tó észak-keleti partja közelében egy kis (310 m 2) törpefenyővel borított sziget található, amely az egykori morénából jött létre, és amely a XIX. század végén a korabeli kirándulások kedvelt célpontja volt. 1894-ben a Gąsienica-Fekete-tó volt a célpontja a Lengyel-Tátrában végrehajtott első sítúrának. Azokban az években voltak olyan elképzelések, hogy ezen a szigeten egy vendéglátó létesítményt hozzanak létre, ez az ötlet azonban szerencsére nem valósult meg. 1909-ben erre a szigetre szerették volna felépíteni Juliusz Słowacki lengyel költő mauzóleumát, amely végül a természetvédők határozott tiltakozása miatt nem valósult meg.
Se nem ett, se nem itt ez alatt, csoda, hogy bele nem halt. Ahogy ott bolyongott, kóborolt a tüskés ágak összeszaggatták a gyönyörű ruháját, letépték fehér fátylát, s ahova a fátyol darabjai leestek, ott mind sóvirágok fakadtak, s alattuk sóhegyek. Zavarodott elmével került haza hosszú napok múlva. Megállott az üres ház előtt, bent a tűzhelyen még parázslott a zsarátnok. Nézte, nézte elborul szemekkel a házát, s azt is megátkozta. A ház nagy robajjal mindenestől elsüllyedt a föld alá. Helyén egy tó keletkezett, melynek vizét még most is melegíti tűzhelyének melege. Tovább vándorolt a szomorú szívű tündérasszony, fel azon egész a hegytetejéig, s az óta is ott sír éjszakákon át. Ha figyelmesen hallgatózol, meghalhatod, ahogy sóhajtozik, nyög bánatában. Szemeiből patakzik a könny, s összegyűlik lenn az aljban. Úgy nevezik ezt a helyet most: Fekete-tó.
A Fahrenheit a hőmérséklet mértékegysége. A víz fagyás- / olvadáspontja körülbelül 32 ° F 1 atmoszféra nyomáson.
Hőmérséklet, hőmennyiség A testek hőállapotát mi is érzékeljük, de nagy a bizonytalanság. Ugyanazt a testet melegebbnek érezzük, ha hideg kézzel érintjük és hidegebbnek, ha előtte meleg vízbe mártjuk kezünket. A testek hőállapotát számszerűen jellemző fizikai mennyiség a hőmérséklet. A hőmérséklet emelkedhet mechanikai kölcsönhatás miatt (dörzsölés) és termikus kölcsönhatás miatt (melegebb testtel érintkezés). Termikus kölcsönhatás közben átadott energiát, amely a testek hőmérsékletét, halmazállapotát megváltoztatja, hőmennyiség nek, hő nek hívjuk. Jele: Q. Mértékegysége: joule (jele: J) A hőmérséklet mérésére kezdetben az anyagok térfogatváltozásán alapuló műszereket kezdtek el használni. Mára egyre népszerűbbek az elektromos ellenállás hőmérsékletfüggésén alapuló, illetve az érintés nélküli, infravörös sugárzást mérő hőmérők. analóg hőmérő infra hőmérő Gabriel Fahrenheit (1686-1736) hőmérője az emberi test hőmérsékletét és Danzig városának 1708. évi leghidegebb hőmérsékletét vette alapul.
Hőmérőjében szalmiáksó és víz keverékét használta. Halála után a skálát újrakalibrálták: 32 °F lett a víz fagyáspontja, 212 °F lett a víz forráspontja. Anders Celsius (1701-1744) a víz fagyáspontját és forráspontját választotta alappontokként, hőmérőjét napjainkban is használjuk, az általa használt anyag a higany volt. Lord Kelvin (1824-1907) vezette be az abszolút hőmérsékleti skálát, az általa használt nullapontnál hidegebb hőmérséklet nem létezik. Ez kerekítve −273 °C. A beosztása megegyezik a Celsius-skálával így a két hőmérséklet közötti összefüggés: T(K) = T(°C) + 273 Átváltás °F és °C között: T(°F) = T(°C) · 1, 8 + 32 Szilárd testek hőtágulása Ha a szilárd test hossza nagyságrendekkel nagyobb, mint a keresztmetszete (huzalok, vezetékek, sínek tágulása melegben), akkor lineáris hőtágulás ról beszélünk. Tapasztalatok szerint a hőmérséklet hatására bekövetkező hosszváltozás ( ∆l) függ a vezeték hosszától ( l ₒ), a hőmérséklet-változástól ( ∆T) és a vezeték anyagától. A lineáris hőtágulási együttható az anyagra jellemző állandó.
A harmadik közös mértékegységben vannak fok. 1960-ig azokat széles körben használják az összes angol nyelvű országokban. Ma azonban az amerikai hazai ezen a készüléken. A rendszer alapvetően eltér a fent leírtaktól. A származási elfogadott fagyáspontot sókeverék az ammónia és a víz aránya 1: 1: 1. Így, Fahrenheit a víz fagyáspontja egyenlő plusz 32 fok, és a forráspontja - plusz 212 fok. Ebben a rendszerben, egy fok különbség azonos 1/180 ezen hőmérsékletek. Tehát egy tartomány 0-100 fok tartományban -18 +38 fok. abszolút nulla Lássuk, mi ezt a paramétert. Az abszolút nulla érték az úgynevezett határérték hőmérséklet, amelynél az ideális gázokra nyomás eltűnik egy rögzített térfogatú. Ez a legalacsonyabb érték a természetben. Ahogy várható Mihail Lomonoszov, "a legnagyobb vagy az utolsó fokozat a hideg. " Ebből következik a kémiai Avogadro-törvény: egyenlő mennyiségű gáz a feltétellel ugyanazon a hőmérsékleten és nyomáson tartalmazza az azonos számú molekulát. Mi következik ebből? Van egy minimális hőmérsékletet a gáz, amely a nyomás vagy térfogat eltűnik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!