Közben a török-magyar határ is mozog, ez a térképen kisebb-nagyobb elmozdulásokat jelent, viszont a főleg magyar anyanyelvű lakosság pusztulását eredményezi ezeken a határvidékeken. Az Alföld hatalmas területei néptelenednek el eközben. Az 1680-as, 1690-es évektől megkezdődik a török által elfoglalt területek felszabadítása, ez az 1700-as évek első felére fejeződik be. A következő nagy váltás az Osztrák-Magyar Monarchia megalakulása 1867-ben, majd az első világháború után látjuk Trianon hatását, a kisállamok megalakulását Kelet-Közép-Európában, a történelmi Magyarország megszűnését és feldarabolását. A negyvenes években a náci Németország hódít Kelet- és Nyugat-Európában, majd 1945 után a Szovjetunió terjeszkedett Keleten, egészen Kárpátaljáig. Régi nagy magyarország. A mai határaink az 1947-es párizsi békében rögzültek, ezek nem a trianoni határok, hiszen a pozsonyi hídfő miatt Magyarország még néhány falut kénytelen volt átadni az akkori Csehszlovákiának, ezek ma Szlovákia részét képezik. Az animáció rövidített változata
Mihályfi József szarvasi tanár az 1880-as évek elején határozta meg a történelmi Magyarország földrajzi középpontját. A kijelölt ponton álló, 1939-ben épített, négyszárnyú vitorlával ellátott malom a történelmi Magyarországnak a trianoni békeszerződésben rögzített részekre szakadására emlékeztet. Történelmi emlékhellyé nyilvánították. Nem kis feladat megvalósítását tette maga elé az 1880-as években a szarvasi főgimnázium egyik kiváló képességű földrajz és történelem tanára Mihálfi (Mihalkovics) József (1861-1891), amikor úgy határozott, számítások alapján meghatározza a Nagy-Magyarország geometriai középpontját. Fortepan — Főoldal. Annyit sejtett, hogy a keresendő hely, országrész, a Nagyalföldön, annak is a délkeleti részén lehet. Ebből kiindulva jutott el oda, hogy országunk geometriai centruma az országhatárok távolságának figyelembe vételével, valamint az itt áthaladó keleti hosszúsági és északi szélességi kör metszéspontjában van. Vagyis Szarvas községben, közelebbről zöldpázsiton, a jól ismert ún. Kreszán szélmalom környékén.
Majd dr. Schauer Gábor főszolgabíró elnök indítványát, az elöljáróság az 1932. év decemberi határozatában az egyező véleményét ki is nyilvánította. Ez volt az első teljes egyetértéssel megvalósult képviselő-testületi határozat: Nagy-Magyarország földrajzi közepével kapcsolatosan – emlékművel, mint szimbólummal tiltakozni a trianoni katasztrófa ellen. A főszolgabíró szerint: "…ha van valahol a trianoni katasztrófánk elleni tiltakozásra alkalmas hely, úgy azok közé tartozik első sorban Szarvas, vagyis az a hely, ahol Nagy-Magyarország földrajzi közepe volt, és amely megcsonkításunk folytán csaknem határváros lett. " A kijelölt pontra egy dombot és egy szélmalom formájú emlékművet építettek, terméskőből. A szélmalom Zöldpázsiton, a Holt-Körös partján áll mozdulatlanul 4 égtáj felé mutató szélvitorláival… Az emlékművet 2011. november 7-én történelmi emlékhellyé nyilvánították.
Az MSZP és az SZDSZ sem akarja beemelni a tiltott önkényuralmi jelképek közé az árpádsávos zászlót. Így a jövőben is bárki nyugodtan masírozhat a piros-fehér sávok alatt, legföljebb markáns politikai dorgálásra számíthat, jogi szankciókra nem. Az árpádsávos zászlók rúdját a jővőben sem csavarja ki jogszabály senki kezéből, a piros-fehér csíkos szövetdarabokat sem az MSZP, sem az SZDSZ nem szándékszik felvetetni a tiltott önkényuralmi jelképek (például horogkereszt, vörös csillag) közé. A kormánypártok maradnak az eddigi gyakorlatnál, és csak a politikai közbeszédben ostorozzák az árpádsávos zászlók használatát. "Történelemhamisítás lenne magát a piros-fehér csíkos zászlót betiltani, hiszen történelmi zászlósorunk része. Tiltott önkényuralmi jelképek: bajban a miskolci középiskolások - Cívishír.hu. Ha viszont jogszabályban részletekben menően rögzítjük, mik is egy árpádsávos lobogó jellemzői, akkor elegendő ha a szélsőségesek kicsit eltérnek a jogszabályban rögzített ismérvektől, és máris nem büntethetők" – magyarázta Lendvai Ildikó, miért nem rendezhető jogi úton a zászlóügy.
Az Alkotmánybíróság 14/2000. AB. számú határozatában a Büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 269/B. §-a [2] alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványokat elutasította, a 269/B. § (1) bekezdése nemzetközi szerződésbe ütközésére vonatkozó indítványokat pedig visszautasította. [3] Európai Bíróság [ szerkesztés] Hazánk legelső ügye az Európai Bíróságon a C-328/04. sz. [4] Vajnai Attila büntetőügye volt. Btk. 335. § Önkényuralmi jelkép használata - Büntetőjog.Infó. Vajnai egy 2003. február 21-én Budapesten rendezett tüntetésen egy 5 cm átmérőjű, kartonpapírból készült ötágú vörös csillagot viselt a ruháján. 2004. március 11-én a Pesti Központi Kerületi Bíróság bűnösnek mondta ki "önkényuralmi jelkép" használatának vétségében. Vajnai fellebbezett a Fővárosi Bírósághoz, amely az ügyet felfüggesztette és az alábbi kérdést terjesztette előzetes döntéshozatal céljából az Európai Bíróság elé: "A magyar Büntető Törvénykönyv 269/B. § (1) bekezdésének [2] az a rendelkezése, amely szerint aki ötágú vöröscsillagot ábrázoló jelképet nagy nyilvánosság előtt használ, közszemlére tesz – ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg – vétséget követ el, összhangban van-e a Közösség diszkrimináció tilalmára vonatkozó alapelvével?
nem, egyébként az sokkal előbb is volt, akkor még elméletben sem létezett a kommunizmus. Egyébként is csak akkor tiltottak ha pontosan arról a jelképről van szó. Ha pl. az egyik sarka hiányzik akkor az már nem az. 2009. okt. 6. 08:38 Hasznos számodra ez a válasz? 7/10 anonim válasza: 100% Re: 8:38 mert Szent László idején már volt nácizmus? :) 2009. Melyek a tiltott önkényuralmi jelképek?. nov. 5. 20:48 Hasznos számodra ez a válasz? 8/10 anonim válasza: 100% Nem volt akkor se. Sőt a szvasztikát sem a nácik találták ki az is valamilyen indiai jelkép volt. Árpád-sáv is volt már 1000 éve, a nyilasok pedig csak fél évig használják ezt a jelképet. Szerintem semmi nem kéne önkényuralmi jelkép gyanánt betiltani, mert mindent úgysem lehet ami valaha is volt vagy valakiben megbotránkoztatást kelt. Pl. egy ateistának a kereszt is lehet az. Hiszen ennek a jelképnek az égisze alatt is történtek tömeggyilkosságok ha pl. az inkvizícióra gondolunk. Vagy mondjuk a dollár jele, egy szegény embernek mert ugye az meg a gazdagság szimbóluma. És a sort lehetne folytatni.
Most akkor bűncselekmény vagy sem? Elvileg az. Elvileg. Bizonyos esetekben. Kelet felől is elvárjuk a tiszteletet - a Jobbik tiltakozik a sarló-kalapácsos orosz motorosok látogatása ellen Közlményében Gyöngyösi Márton emlékeztet: a Jobbik a kezdetektől fogva élharcosa volt annak, hogy a magyar politikai elit"két évtizedes csőlátású euroatlantizmusával szemben hazánk külpolitikai téren újra nyisson a tőlünk keletre fekvő államok, köztük Oroszország felé. "A párt meggyőződése, hogy nem szerencsés, ha külkapcsolatainkat "a jelenre és a jövőre való tekintet nélkül a múlt árnyaitól tesszük függővé", ezért fontosnak tartják a keleti országokkal való, "kölcsönös előnyökön alapuló baráti viszonyrendszer" kialakítását. A VILÁG FOLYAMATOSAN VÁLTOZIK, NE MARADJ LE SEMMIRŐL! Kövess minket Instagram oldalunkon!
A lex Heinekent nem vonja vissza a magyar kormány, amellett kitartanak. Ugyanakkor közölte, hogy ezt beadták az Európai Bizottsághoz egy notifikációs eljárásra - tájékoztatott a tárcavezető a csütörtöki kormányinfón. Ugyanis egyáltalán nem biztos, hogy a javaslat összeegyeztethető az uniós joggal. Az EU bírósága ugyanis többször kimondta, hogy a véleménynyilvánítás joga alá tartozik az önkényuralmi jelképek használata. Azonban Lázár János és a tervezet másik gazdája, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes úgy véli, hogy a kereskedelmi jogra ez már nem terjed ki. Így Brüsszelben dőlhet el a törvény sorsa. A tárcavezető szerint fél éven belül kiderül, hogy szembemegy-e az uniós joggal a javaslat.
A média szabályozása a legalapvetőbb emberi alapjogok egyikéből, a véleménynyilvánítás szabadságából és annak korlátaiból fakad. Nem pusztán arról van szó, bárki elmondhat bármit. A kommunikációs alapjogok halmaza ennél nagyobb. Beletartozik a szólásszabadság, a sajtószabadság, a művészi-, irodalmi alkotások létrehozásának szabadsága, a tudományos alkotás szabadsága, a lelkiismereti és vallásszabadság, a gyülekezési jog és az informáltsághoz való jog. Ezek legtöbbje szorosan kapcsolódik nem csak a médiatermék előállításához, hanem a fogyasztáshoz is, már csak azért is, mert az információcsere egy nagyobb közösségi térben zajlik. Fontos szabály, hogy ezeket a jogokat egy demokratikus állam csak nagyon szükséges és indokolt esetben, az arányosság megtartásával korlátozhatja. A magyar jogrendszerben például csak akkor korlátozhatóak ezek a jogok, ha fennáll a köznyugalom megzavarásának indokolatlanul nagy veszélye. Mit is jelent ez a valóságban? A véleménynyilvánítás szabadságának korlátai A véleménynyilvánítás szabadságát korlátozni akkor szokták, ha valamely közösség vagy egyén érdeke és értéke sérül.