2018-03-02 00:00:00 FORRÁS: Szerző: Weborvos Automata Lapszemle Haláláig a Debreceni Egyetem és a Pécsi Tudományegyetem címzetes professzora volt. PharmaOnline - ARNI hozza az áttörést a kardiológiában. Súlyos betegségben 70 évesen elhunyt Czuriga István kardiológus professzor, a Debreceni Kardiológiai Napok alapítója, aki Édes István professzorral közösen 1995-be hívta életre a ma már országos jelentőségű eseményt - írja a Czuriga István 1975-ben szerezte az orvosi diplomáját a Debreceni Orvostudományi Egyetemen "Summa cum laude" minősítéssel. Szakmai pályafutását a Debreceni Egyetem Tüdőgyógyászati Klinikáján, mint tudományos ösztöndíjas gyakornok kezdte, majd az időközben átalakult Szív- és Tüdőgyógyászati-, és Kardiológiai Klinikán osztályvezető egyetemi tanársegédként, adjunktusként, docensként, illetve címzetes egyetemi tanárként dolgozott. Klinikai munkájában a fő érdeklődési területe a koszorúér betegség diagnosztikája és kezelése (több mint 10. 000 szívkatéteres vizsgálatot végzett), a szívinfarktus utáni szekunder prevenció, valamint a szívelégtelenség diagnosztikája és kezelése.
Édes István professzor kiemelkedő gyógyító és oktató, példaértékű egyetemi vezető, országos szakmapolitikai munkája pedig elismerésre méltó. Szeretném, ha 60. születésnapja alkalmából röviden megemlékeznénk munkásságáról. Édes István 1977-ben szerezte meg orvosi diplomáját a Szegedi Egyetemen. Belgyógyász szakvizsgáját 1985-ben, kardiológus szakvizsgáját 1990-ben tette le. Orvosi pályáját a Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem Belgyógyászati Klinikáján kezdte meg 1977-ben; itt lett később klinikai gyakornok, tanársegéd, majd 1990-ben adjunktus. A coronarographia témájú bejegyzések szerzője dr. Gyász: elhunyt a neves debreceni kardiológus - Cívishír.hu. Édes István Ferenc Phd ( sweety) a SE Városmajori Szív és Érgyógyászati Klinika kardiológus adjunktusa. Specialitások: intravaszkuláris képalkotás, nyomásmérés, coronária anomáliák, legújabb intracoronáriás eszközök – harmadik generációs stentek, felszívódó stentek. ( link) A szív CT témájú bejegyzések szakmai tartalmáért a SE Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika docense, dr. Maurovich-Horvat Pál (Szív _CT_Major; BART_SeanPal) felel.
Édes István professzor, a Cardiologia Hungarica főszerkesztője és a Magyar Kardiológusok Társaságának korábbi elnöke, december 8-án ünnepelte 60. születésnapját. A Debreceni Kardiológiai Intézet igazgatója pár nappal a születésnapja előtt vette át a Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrumának Went István díját, melyet a kísérletes orvostudomány területén elért magas szintű tudományos eredmény elismeréseképp adományoz az egyetem. Édes István professzor kiemelkedő gyógyító és oktató, példaértékű egyetemi vezető, országos szakmapolitikai munkája pedig elismerésre méltó. Szeretném, ha 60. születésnapja alkalmából röviden megemlékeznénk munkásságáról. Dr. Édes István 1977-ben szerezte meg orvosi diplomáját a Szegedi Egyetemen. Belgyógyász szakvizsgáját 1985-ben, kardiológus szakvizsgáját 1990-ben tette le. Staff View: Félegyházáról indult kiválóságokat mutatnak be. Orvosi pályáját a Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem Belgyógyászati Klinikáján kezdte meg 1977-ben; itt lett később klinikai gyakornok, tanársegéd, majd 1990-ben adjunktus.
Példaértékű gyógyító, oktató és tudományos tevékenységéhez ezúton szeretnék gratulálni a Magyar Kardiológusok Társaságának nevében. Merkely Béla egyetemi tanár
A térkép 2014. július 1. és 2020. december 31. között hatályos. Mi történt most? Az állami támogatásról szóló 2014. évi iránymutatás értelmében lehetséges, az Európai Bizottság által jóváhagyott regionális támogatási térképek félidős felülvizsgálata. A tagállamok módosíthatják a támogatásban részesülő területek listáját, vagy az ilyen területekre vonatkozó támogatási intenzitást annak érdekében, hogy figyelembe vegyék az egyes régiók szociális és gazdasági körülményeiben bekövetkezett változásokat. A módosuló támogatási térkép (Göd és Sződliget felkerül a regionális támogatási térképre, míg Pilisvörösvár és Solymár lekerül onnan) 2017. január 1-jén lép hatályba, és 2020. december 31-ig lesz érvényben.
"a) térségek"), melyek meghatározása NUTS II szinten történik; • nemzeti szinten elmaradott térségek (ún. "c) térségek"), melyek meghatározása NUTS II alatti szinten történik, és nem feltétlenül kapcsolódik a NUTS beosztáshoz. [3] Az állami támogatások területén használt regionális támogatási térképen szereplő a) térségek a Strukturális alapok konvergencia régióinak feleltethetők meg. Az előző időszakban a vásárlóerő paritáson számított egy főre jutó GDP meghatározása a rendelkezésre álló legfrissebb Eurostat adatok hároméves átlaga alapján történt. Ez a 2014-2020 regionális támogatási térképek vonatkozásában a 2008-2010 évi adatokat jelentette. A regionális iránymutatás alapján a támogatási intenzitás az a) térségekben (kevésbé fejlett régiókban) nem lehet magasabb a bruttó támogatási egyenérték 50%-nál azokban a NUTS 2 régiókban ahol a GDP/fő az EU-27 átlagának 45%-ával egyenlő vagy az alatt van; 35%-nál, ahol a GDP/fő az EU-27 átlagának 45–60%-a között van vagy azzal egyenlő; és 25%-nál, ahol a GDP/fő az EU-27 átlagának 60%-a felett van.
Fontos, hogy fő szabály a támogatási döntés meghozatalakori szabályozás az irányadó. Mi változik? Adózói és pályázói szemmel talán a legfontosabb, hogy módosulni fog az ún. regionális támogatási térkép, amely meghatározza a támogatás intenzitásának maximumát (azaz hogy az elszámolható költségek hány százaléka érhető el támogatásként). A támogatási intenzitás növelhető lesz 10 százalékkal: ♦ valamely, a Méltányos Átállást Támogató Alapból támogatandóként azonosított területek esetében. (Az egyelőre kidolgozás alatt álló MÁTA célja, hogy a leginkább érintett területek és munkavállalók támogatása révén mérsékelje és kompenzálja az éghajlatvédelmi átállás kedvezőtlen hatásait, és előmozdítsa a kiegyensúlyozott társadalmi-gazdasági átállást. ) ♦ az olyan megyékben, ahol a 2009–2018-as időszak során több mint 10 százalékkal csökkent a népesség. Már nem lesz tiltott a szintetikusszál-ipar támogatása. Mi nem változott? A kis-, és középvállalkozások továbbra is 10, illetve 20 százalékkal magasabb támogatási intenzitással számolhatnak.
Július elsején lép hatályba Magyarország új regionális támogatási térképe, az a regionális besorolás, amely az európai uniós előírások alapján behatárolja az adható állami támogatások arányát a 2014-2020-as időszakra. Az uniós szabály szerint a kevésbé fejlett régiók - ahol az egy főre jutó vásárlóerő paritáson számított GDP nem haladja meg az uniós átlag 75 százalékát - egész területén engedélyezett a támogatás nyújtása. A támogatási intenzitás maximális értékét a vásárlóerő paritáson számított egy főre jutó GDP 2008-2010 közötti átlaga alapján határozták meg. Magyarország esetében a 2007-2013-as időszakban hatályos támogatási térképhez képest a közép-dunántúli és nyugat-dunántúli régióban 5-5 százalékponttal 35, illetve 25 százalékra csökken az intenzitás mértéke. A regionális támogatások lehetséges maximális mértéke változatlanul 50 százalékos Észak-Magyarországon, Észak-Alföldön, a Dél-Alföldön és a Dél-Dunántúlon. Közép-Magyarországon Budapesten nagyvállalatoknak beruházási támogatás nem adható, Pest megyében pedig 82 településen 35 százalékra nő az intenzitás mértéke a 2007-2013 közötti időszakban hatályos 30 százalékhoz képest.
Július elsején lép hatályba Magyarország új regionális támogatási térképe, az a regionális besorolás, amely az európai uniós előírások alapján behatárolja az adható állami támogatások arányát a 2014-2020-as időszakra. Az uniós szabály szerint a kevésbé fejlett régiók – ahol az egy főre jutó vásárlóerő paritáson számított GDP nem haladja meg az uniós átlag 75 százalékát – egész területén engedélyezett a támogatás nyújtása. A támogatási intenzitás maximális értékét a vásárlóerő paritáson számított egy főre jutó GDP 2008-2010 közötti átlaga alapján határozták meg. Magyarország esetében a 2007-2013-as időszakban hatályos támogatási térképhez képest a közép-dunántúli és nyugat-dunántúli régióban 5-5 százalékponttal 35, illetve 25 százalékra csökken az intenzitás mértéke. A regionális támogatások lehetséges maximális mértéke változatlanul 50 százalékos Észak-Magyarországon, Észak-Alföldön, a Dél-Alföldön és a Dél-Dunántúlon. Közép-Magyarországon Budapesten nagyvállalatoknak beruházási támogatás nem adható, Pest megyében pedig 82 településen 35 százalékra nő az intenzitás mértéke a 2007-2013 közötti időszakban hatályos 30 százalékhoz képest.
Az uniós szabály szerint a kevésbé fejlett régiók - ahol az egy főre jutó vásárlóerő paritáson számított GDP nem haladja meg az uniós átlag 75 százalékát - egész területén engedélyezett a támogatás nyújtása. A támogatási intenzitás maximális értékét a vásárlóerő paritáson számított egy főre jutó GDP 2008-2010 közötti átlaga alapján határozták meg. Magyarország esetében a 2007-2013-as időszakban hatályos támogatási térképhez képest a közép-dunántúli és nyugat-dunántúli régióban 5-5 százalékponttal 35, illetve 25 százalékra csökken az intenzitás mértéke. A regionális támogatások lehetséges maximális mértéke változatlanul 50 százalékos Észak-Magyarországon, Észak-Alföldön, a Dél-Alföldön és a Dél-Dunántúlon. Közép-Magyarországon Budapesten nagyvállalatoknak beruházási támogatás nem adható, Pest megyében pedig 82 településen 35 százalékra nő az intenzitás mértéke a 2007-2013 közötti időszakban hatályos 30 százalékhoz képest. A területi besorolás alapján meghatározott támogatási intenzitások - a szállítási ágazat és nagyberuházások kivételével - a kisvállalkozások beruházásai esetében 20 százalékponttal, a középvállalkozások beruházásainál 10 százalékponttal növelhetők.