A magyar főváros pusztulása azonban korántsem lett volna szükségszerű, Budapest vesztét elsősorban nem a hadászati célszerűség, hanem a politikai presztízs okozta. Szálasi aranyvonatát nyilasok és amerikaiak is fosztogatták Kereken hetvenhárom éve, 1945. január 23-án hosszú szerelvény futott ki a fertőbozi vasútállomásról. Az osztrák határ felé tartó vonat a Magyar Nemzeti Bank csaknem 30 tonna aranykészletén kívül a nyilas kormány kezére került nagy összegű magyar devizatartalékot, becses közgyűjteményi értékeket, így többek között Mátyás király korvináit, továbbá a magyar zsidóktól elrekvirált értékeket vitt a Harmadik Birodalom területére, Szálasi Ferenc, a hatalmát ekkor már csak alig néhány dunántúli megyére kiterjesztő hungarista rezsim "nemzetvezetőjének" utasítására. Nem a villámháború volt a Vörös Hadsereg erőssége Hetvenhárom éve vette kezdetét az Alföld térségében a második világháború egyik legnagyobb páncélos ütközete. Vitéz nagybányai Horthy István repülő főhadnagy hősi halála | Alfahír. Az 1944. október 6. és 31. között zajló, a korábbi terminológiában debreceni páncélos csatának nevezett összecsapás ugyan szovjet győzelemmel végződött, ám Magyarország gyors elözönlésének terve - nem függetlenül az október 15-én és 16-án Budapesten lezajlott eseményektől -, kudarcba fulladt, és az ország még fél évre rendkívül súlyos pusztítással együtt járó utóvédharcok helyszínévé vált.
Kenderesen, a Horthy-család kriptájában helyezték örök nyugalomba csütörtökön Horthy Miklós kormányzó fiának feleségét, özvegy Horthy Istvánnét. Leánykori nevén Edelsheim Gyulai Ilona idén április 18-án, 96. életévében hunyt el. Köztiszteletben álló asszony volt, aki fordulatos és kemény élettörténetét a Becsületesség és kötelesség című könyvében írta meg. 12 Galériánkért kattintson! Galéria: Horthy Istvánné temetése (Fotó: Barakonyi Szabolcs) Budapesten szerdán reggel tartották a megemlékezését a Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébániatemplomban, csütörtökön pedig a család egykori otthonaként szolgáló Kenderesen, a Horthy-liget első világháborús emlékhelye előtt ravatalozták fel, itt róhatta le tiszteletét előtte a nagyközönség. A búcsúünnepség után sírját a ligethez közeli Horthy-kriptába szállították, ezen a misén csak a szűk családi kör lehetett jelen, de az érdeklődők kintről hallgathatták a misét. A rendkívül erős rendőri biztosítás mellett zajló eseményen több száz ember vett részt, jelen volt Lezsák Sándor, az országház alelnöke, Boross Péter, volt miniszterelnök, Mádl Dalma asszony, Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter és Varga István fideszes képviselő.
Címlap Vitéz nagybányai Horthy István repülő főhadnagy hősi halála 2012. szeptember 02. | 08:05 Az Utolsó Bevetés- Vitéz nagybányai Horthy István repülő főhadnagy hősi halála – címmel jelent meg a napokban egy történelmi témájú könyv, - Zetényi-Csukás Ferenc hadtörténeti kutató tollából. Érdekes téma, érdekes ember. Az íróval beszélgettem a könyvről, a titkokról, az emberről, akinek örök szerelme a történelem. A valós történelem. - Valami furcsa önkívületben veted bele magad a kutatásokba, legyen szó a Horthy-korszakról, családfáról, vagy akár repülős tisztekről. Gyerekkorodban is így tervezted? - Mindig vonzott a közelmúlt története, a történelem. Az élet persze néha másként rendezi. Édesapám álma az volt, hogy rendőr legyek. Így a Rendőrtiszti Főiskola vagyonvédelmi szakát végeztem el, a felsőfokú biztonságszervezői és magánnyomozói szakkal együtt, ám az egyenruhát soha nem vettem fel. Ehhez képest az Újpesti Gépelemgyár energetikusaként dolgoztam. Később, amikor már megtehettem, kiváltottam a magánnyomozói engedélyt és vagyonvédelmi céget alapítottam.
A Gödöllői Dombvidék Tájvédelmi Körzet területe 11 996 hektár, ebből fokozottan védett 3 128 hektár. A Tájvédelmi körzet a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatósága alá tartozik. Gödöllői Dombvidék Tájvédelmi Körzet Besorolás: tájvédelmi körzet A Gödöllői-dombság látképe Ország Magyarország Elhelyezkedése Gödöllői-dombság Terület 119, 66 km² Alapítás ideje 1990 Felügyelő szervezet a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatósága Gödöllői Dombvidék Tájvédelmi Körzet Pozíció Magyarország térképén é. sz. 47° 35′ 02″, k. h. 19° 26′ 36″ Koordináták: é. 19° 26′ 36″ A Wikimédia Commons tartalmaz Gödöllői Dombvidék Tájvédelmi Körzet témájú médiaállományokat. Fekvése Szerkesztés A Gödöllőtől keletre található védett területek nagyjából Erdőkertestől Pécelig húzódnak. Gödöllői dombvidék tájvédelmi körzet számok. A Gödöllői-dombság északnyugat–délkelet irányú dombvidéke Váctól és a Cserhát délnyugati határától egészen Albertirsáig, a Tápió-vidékig nyúlik. A dombság földrajzi érdekessége, hogy kelet–nyugati vízválasztóként működik, innen nyugatra a Dunába, míg keletre a Tiszába torkolnak a vízfolyások.
Tovább emeli a terület madártani értékét, hogy az igen ritka karmazsinpirók fészkelése is bizonyított. [1] Kulturális értékek [ szerkesztés] A Kárpát-medence központi területén elhelyezkedő Gödöllői Dombvidék kulturális, társadalomtörténeti jelentősége szintén kiemelkedő. A vidék erdeiben több helyen is találhatók szarmata, szkíta és avar emlékek: temetők, földvárak, sáncok maradványai ( Valkó, Szada, Pécel környékén), és felismerhetők a híres Csörsz árok nyomai is. Gödöllői dombvidék tájvédelmi körzet teljes film magyarul. A területen található Magyarország egyik legnagyobb búcsújáróhelye, Máriabesnyő kegytemploma. Hivatkozások [ szerkesztés] Források [ szerkesztés] Értékek és látnivalók az Ipoly-völgyben. A Duna–Ipoly Nemzeti Park kiadványa, 1997.
Pécelen a Kovács laposon a spontán piknikhely táborhellyé bővül, Vácegresen a Fekete pusztán táborozó és sportolásra alkalmas hely található. A domonyvölgyi I. -es tónál táborozó és fürdőhely is kialakult. Az ilyen irányú fejlesztésnél az a célunk, hogy a parkírozó és pihenőhelyek a szegélyeken létesüljenek. Ezekről lehet gyalogosan is elérni a turista célpontokat, a TK nevezetes helyeit, a szép tájrészeket, kilátóhelyeket. A területen megnövekedett forgalom újabb veszélyforrás a taposás, a szemetelés, és a gyakoribb erdő és bozóttüzek kialakulásával. Kultúrtörténeti értékek A térségben évezredekre visszamenőleg megtalálhatók az emberi tevékenység nyomai. Több régi erődítés, földvár, sánc, kolostor és templom maradványait rejtik a védett terület erdei és gyepei (pl. : \"Csörsz árka\" maradványai, péceli Vár-hegy, valkói Szent Pál-hegy, Babat-pusztai Templomtábla dűlő, stb. Gödöllői Dombvidék Tájvédelmi Körzet - YouTube. ). A máriabesnyői templom építésekor 1759-ben talált csont Mária szoborhoz kötődik a búcsújáróhely kialakulása Máriabesnyőn.
Vissza az oldal tetejére
További információk: Ajánlj Te is weboldalt katalógusunkba! Magyarország - katalógus - Hogy megtaláld amit keresel!