Timothy Keller Született 1950. szeptember 23. (71 éves) Pennsylvania Állampolgársága amerikai Házastársa Kathy Keller Foglalkozása író, előadó, lelkész Iskolái Gardner–Webb University Gordon–Conwell Theological Seminary weboldal Facebook Timothy J. Keller ( Pennsylvania, 1950. –) amerikai keresztyén író, előadó és a Redeemer Presbiteriánus Gyülekezet alapító lelkésze, New Yorkban. Ő írta a The Reason for God: Belief in an Age of Skepticism (magyarul Hit és kételkedés. Meggyőző érvek Isten mellett, a Harmat-Koinónia gondozásában jelent meg), amely több díjat is kapott a World Magazine [1] és Christianity Today [2] újságoktól, és 7. volt a New York Times szépirodalmi bestseller listáján, 2008 márciusában. [3] Élete [ szerkesztés] Keller Lehigh Valleyban, Pennsylvaniában nőtt fel. Keller--timothy - Könyvei / Bookline - 1. oldal. Alapképzését a Bucknell Egyetemen fejezte be 1972-ben, majd a Gordon-Conwell Teológiai Szemináriumon szerezte meg mesteri címét, 1975-ben, s végül a Westminster Teológiai Szemináriumon kapta meg a doktori címét 1981-ben.
↑ (2006) " The Influentials: Religion ". New York Magazine. március 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. ) ↑ Tim Keller (2006. május 1. " A New Kind of Urban Christian ". Christianity Today. ) ↑ a b Tony Carnes (2004. Timothy Keller | Harmat Kiadó. december 1. " New York's New Hope ". ) ↑ 50 Most Influential Churches. The Church Report, 2006. július 1. február 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. ) További információk [ szerkesztés] [1] hivatalos honlapja Tim Keller page Tim Keller honlapja a egy rövid életrajzzal és néhány prédikációval ill. esszével Authors@Google 2008 Hit és kételkedés Nemzetközi katalógusok WorldCat VIAF: 21246872 LCCN: n88265848 ISNI: 0000 0001 2022 1431 GND: 14036773X LIBRIS: 344857 SUDOC: 175417733 NKCS: mzk2011642252 BNF: cb162438870 BNE: XX5342071 KKT: 01233170 BIBSYS: 10069852
2008-ban jelentette meg Hit és kételkedés című könyvét, mely a keresztény hittel kapcsolatos kételyekre kívánt választ találni. A mű nagyon pozitív fogadtatásra találta, a New York Times bestseller listáján az előkelő 7. helyen végzett. Keller jelenleg a New Yorkhoz tartozó Roosevelt-szigeten él feleségével, Kathyvel. Három gyermekük van, David, Michael és Jonathan.
[5] Magyarul megjelent művei [ szerkesztés] Hit és kételkedés. Meggyőző érvek Isten mellett; ford. Daray Erzsébet; Harmat–Koinónia, Bp. –Kolozsvár, 2012, ISBN 978-973-165-056-2 A tékozló Isten és két elveszett fia; ford. Szűcs Teri; Harmat, Bp., 2013, ISBN 978-963-288-127-0 Bálványaink. Ismert és rejtőzködő istenek; ford. Gulyás Melinda; Harmat–Koinónia, Bp. –Kolozsvár, 2015 Timothy és Kathy Keller: A házasságról. Illúziók és félelmek helyett kiteljesedés; ford. J. Füstös Erika; KIA–Harmat–Koinónia, Bp. –Kolozsvár, 2015 Az önmagunkról való megfeledkezés szabadsága. Út az igazi keresztény örömhöz; ford. –Kolozsvár, 2015 Istennel a szenvedés kohójában; ford. Füstös Erika; Harmat–Koinónia, Bp. –Kolozsvár, 2016 Hit és kételkedés. Daray Erzsébet; 2. jav. kiad. ; Harmat–Koinónia, Bp. –Kolozsvár, 2018 Gyülekezet a központban. Evangéliumi szolgálat a városban; ford. Győri Péter Benjámin; Harmat–Kálvin–Luther, Bp., 2019 Timothy és Kathy Keller: Házasság; ford. Szabadi István; Harmat–KIA, 2021 ( Találkozás Istennel) Születés; ford.
Szulejmán szultán Mohács után végigrabolta a magyar falvakat és településeket egészen Budáig, majd csapataival kivonult az országból. Csak akkor támadt újra ellenünk, amikor 1541-ben Habsburg Ferdinánd megtámadta Buda várát, és a szultán a Szapolyai birtok védelme érdekében lépett fel és újra magyar földre jött. Napra pontosan 15 évvel a mohácsi vész után, augusztus 29-én a török katonák csellel elfoglalták a fővárost és a magyar királyi székhelyből török közigazgatási központ, vilajet lett. A Duna-vonalához tartozó sávot a török birodalomhoz csatolták. Archívum: Három részre szakadt az ország - NOL.hu. A kiskorú János Zsigmond magyar király és édesanyja-gyámja Izabella királyné - szultáni parancsra - elindultak a számukra kijelölt Erdélybe. A Habsburgok pedig a dunántúli és északi magyar részeket vették birtokba. Ezzel az ország megosztottsága valósággá vált.
Az 1944-45-ös időszak megítélése tehát elválaszthatatlan az azt követő évtizedektől. A személyes vagy akár a családi élettörténet azonban a többség esetében így sem igazít el a korszak megítélésével kapcsolatban, hiszen az emberek nagyobbik része nem tartozott sem a rendszer támogatói, sem a rendszer üldözöttei közé - főleg persze azok a generációk nem, amelyek már a rendszerváltás után váltak felnőtté. A magyar politikai tagoltságban azonban nemcsak egyszerűen tovább élnek, hanem a pártok közötti szimbolikus összecsapások révén talán még fel is erősödnek ezek a történelmi konfliktusok. A három részre szakadt ország by nem adom meg. Így lehet az, hogy a szavazók pártpreferenciája legalább olyan erősen függ össze a második világháborút lezáró események megítélésével, mint a saját élettörténetük: a Fidesz-szavazók 41 százaléka szerint a szovjet csapatok megszállták, az MSZP-sek 43 százaléka és az SZDSZ-esek 51 százaléka szerint viszont felszabadították az országot. Hogy a magyar politikai élet alapjában mennyire a szimbolikus kérdésekről szól, azt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a hatvan évvel ezelőtt történt események megítélésében nagyobb a különbség a jobboldali és a baloldali- liberális szavazók között, mint a legtöbb aktuális politikai kérdésben.
A ma élők között persze csak keveseknek lehetnek személyes tapasztalatai az 1945 előtti időszakról, a kommunista diktatúra évtizedeiről viszont sokkal inkább. Ezért lehet az, hogy az államszocialista rendszerbe való integráltság vagy az onnan való kitaszítottság minden más társadalmi jellemzőnél erőteljesebben határozza meg azt, hogy ki ítéli felszabadulásnak és ki megszállásnak a "45-ös eseményeket". A három részre szakadt ország wiki. A felmérés során az összes megkérdezett négy, az 1960 előtt születettek hat százaléka mondta azt, hogy érte sérelem vagy meghurcoltatás a második világháború utáni négy évtizedben, és 20 százalék azoknak az aránya, akiknek a közvetlen családtagjaival történt ilyen. Az üldöztetésekben közvetlenül érintetteknek több mint a fele, a családjuk révén érintetteknek csaknem a négytizede megszállásként értelmezi az 1944-45 közötti időszakot. Azoknak, akik a saját bevallásuk szerint egykor tagjai voltak az MSZMP-nek - a teljes lakosság öt, az 1960 előtt születettek kilenc százaléka - a kétharmada felszabadulásként értékeli a szovjet hadsereg bevonulását.
A lakosság harmadrésze szerint 1945. április 4-én felszabadult az ország, ugyanennyien azt gondolják, hogy ez a megszállás időpontja, a többiek szerint egyik kifejezés sem jó. A három részre szakadt ország ppt. Hatvan éve ért véget Magyarországon a második világháború. Tizenöt éve már nem állami ünnep április 4-e, és legalább ennyi ideje nincs egyetértés a közéletben arról, mi is történt az országgal 1945-ben. A Népszabadság számára készült Medián-felmérés szerint a szélesebb közvélemény szinte hajszálra egyforma nagyságú három részre szakadt a hat évtizeddel ezelőtt történtek megítélésében: a lakosság harmada szerint a szovjet csapatok felszabadították, a másik szűk harmad szerint megszállták az országot, további bő harmaduk szerint azonban egyik szó sem fejezi ki helyesen az akkor történteket. Talán meglepő lehet, de a válaszadók "objektív" jellemzői közül szinte egyik sem függ össze a hatvan évvel ezelőtt történtek megítélésével, például az életkor is csak szerény mértékben befolyásolja a véleményeket. A mai lakosság körülbelül hatodának lehetnek személyes emlékei a háború végnapjairól, a korszakot személyesen is átélő korosztály válaszai viszont csak annyiban térnek el a többiekétől, hogy körükben valamivel nagyobb a véleménykülönbség az események megítélésében: közülük a fiatalabbakhoz képest néhány százalékkal többen értékelték "felszabadításnak" és "megszállásnak" is a történteket.
Volt egy liveja amiben arrol beszélt hogy szar időszaka volt, amirol Fruzsi tudott, megse segített neki, es ha irt is neki Attila, akkor nem valaszolt. ((ebbol ki tudja mennyi igaz, ha a Zsozes, es a Zsoltis dolgot nezzuk, oszt is szetkamuzta az agyat, meg azert eleg fura hogy egy csomo emberrel megszakadt a kapcsolata es persze egyik sem az o hibájából, mindig a masik volt a hibas szerinte)) De olyat is hallottam hogy Fruzsi normalisan akart haladni az útján, es olyanokkal baratkozni akik ot felfelé húzzak. Csecserol ez nem mondhato el, mert 30 evesen kb egy 12 eves szintjen van. Lassan mindenkinek elege lesz abbol hogy egy titkolozos gyerekes kis pöcs. Három részre szakadt ország - Tananyagok. Pollaval is kb csak azert volt joba, hogy "shipeljek" oket, meg neha ugy viselkedjenek mintha lenne valami koztuk, hogy nehogy kitudodjon hogy Attilacska meleg. (amivel amugy semmi baj nincs, azzal viszont annal inkabb hovy foggal körömmel küzd az ellen hogy nehogy kiderüljön ez) Na eltertem a tárgytól, bocsi:D