Egy tepsibe állítsd bele az almákat, töltsd meg őket alaposan az aszalt gyümölcsös töltelékkel, majd mindegyikre csurgass egy kis mézet. A tetejükre tedd rá az almasapkákat, és két-három evőkanál vizet öntsd a tepsi aljára. Előmelegített sütőben körülbelül 25-30 percig süsd az almákat, majd tálaláskor kedved szerint locsold meg az egészet a tepsiben szétfolyt keverékkel. Rumos-mazsolás sült alma 4 evőkanál mazsola 4 evőkanál rum 3 dkg vaj 5 evőkanál kristálycukor 5 evőkanál tejszínhab vajdarabkák Először a mazsolát áztassuk be a megadott mennyiségű rumba, és két óra hosszára tegyük félre. Az almák tetejét vágjuk le, és szedjük ki a magházukat. Az alsó részüket úgy vágjuk le, hogy a megmaradó középső rész ne dőljön el. A tetejüket ne dobjuk ki, mert még szükség lesz rájuk. A vajat egy serpenyőben olvasszuk meg, majd szórjuk bele a zabpelyhet és a cukrot. Folyamatos keverés közben a zabpelyhet pirítsuk egy kicsit, amíg a cukor karamellizálódik. Vegyük le a tűzről a masszát, és adjuk hozzá a tejszínhabot.
Sült húsokkal érdemes kipróbálni vagy akár más sült gyümölccsel is párosíthatjuk, mint a sült alma vagy körte. Addig is érdemes figyelni a Globalista Konyha facebook oldalát, ahol hamarosan kiderül, hogy ki lesz a következő vendégszakács október 11-12-én a megújult MOM Leroy Bistroban!
Ahogyan előző cikkünkben leírtuk, az alma a világ egyik legkedveltebb gyümölcse. Nem csak nyersen fogyasztva ízletes és egészséges, hanem aszalva, szárítva, sütve is finom, sőt, süteményekbe is kiváló tölteléknek számít. Ma a méltán népszerű sült alma és az almás pite receptjét osztjuk meg! Sült alma A téli hónapok és a kora tavasz kedvelt desszertjének számít a sült alma. Elkészítése egyszerű, mindemellett finom és egészséges édességet vehetünk magunkhoz, ha az alábbiak szerint készítjük. Hozzávalók: 5 db alma, 15 dkg tört dió, 1 egész citrom leve, ízlés szerint fahéj, 2-3 evőkanál méz. Forrás: Az elkészítés egyáltalán nem bonyolult: az almákat meghámozzuk, majd eltávolítjuk a magházukat. Ezt követően a citromlével megkenjük az almákat, hogy ne barnuljanak meg! Jöhet a töltelék: a mézet, a diót és a fahéjat egy kis tálban keverjük össze, majd töltsük az almákba, a magházak helyére. Béleljünk ki egy tepsit sütőpapírral, majd helyezzük rá az almákat. Ha maradt a töltelékből, kenjük meg vele az almák tetejét.
még több sült almás recept >>>
Ez viszont attól függően változhat, hogy mennyi ideje van a munkavállaló alkalmazásban. A felmondási idő ennek megfelelően a következőképpen alakul: Három évnél hosszabb ideje fennálló munkaviszony esetében plusz 3 nap, (vagyis összesen 33 nap) Öt év után plusz 15 nap, (vagyis összesen 45 nap) Nyolc év után plusz 20 nap, (vagyis összesen 50 nap) Tíz év után plusz 25 nap, (vagyis összesen 55 nap) Tizenöt év után plusz 30 nap, (vagyis összesen 60 nap) Tizennyolc év után plusz 40 nap, (vagyis összesen 70 nap) Húsz év után plusz 60 nap az alapnak számító harmincon felül, vagyis összesen 90 nap a felmondási idő. A munk áltató felmondása esetén azonban köteles a munkavállalót – legalább a fent meghat á rozott tartam ú felmondási idő felére – a munkavégzés alól felmenteni. Felmondási idő számítása. Ez azért is van így, hogy a munkavállaló képes legyen új munkahelyet találni magaának, mert ha minden idejét munkában tölti, még a felmondási időt is, akkor nincs alkalma munkahelyet keresni, állásinterjúkra eljárni. Minderre azonban igaz, hogy kizárólag a munkaadó részéről történő felmondás esetében érvényes, védve ezzel a munkavállaló érdekeit.
Több áthelyezés esetén, amíg azok folyamatosak valamennyi áthelyezés időtartamát figyelembe kell venni [Mth. § (4) bek. ]. A végkielégítés tekintetében az adott munkáltatónál eltöltött és az áthelyezést megelőző közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő jön számításba, de figyelmen kívül kell hagyni a Kjt. 37. § (4) bekezdésben felsorolt időtartamokat. Felmondási idő 2021 - számítása | MiXiN. Figyelembe kell azonban venni az (5) bekezdésben előírtak szerint jogutódlás esetén a jogelődnél, továbbá a munkáltató egészének vagy egy részének a 25/B. § (6) bekezdése szerinti átadása esetén az átadó munkáltatónál munkaviszonyban vagy közalkalmazotti jogviszonyban töltött időt is. A felsőoktatási intézmény nappali tagozatán eltöltött időt egyik juttatásnál sem lehet figyelembe venni (MD II. 754. ). Vissza a tartalom j egyzékhez
Ami a távolléti díj esedékességét illeti, az Mt. a távolléti díj fizetésének leggyakoribb eseteiben maga határozza meg az esedékesség irányadó időpontját. Távollét esetén a távollét kezdetének időpontja, végkielégítés esetén a munkáltatói felmondás közlésének időpontja vagy jogviszonyváltás és a munkáltató jogutód nélküli megszűnésekor a munkaviszony megszűnésének az időpontja, míg kártérítés esetén a kár bekövetkezésének időpontja, vagy ha ez utóbbi korábbi időpontra esik, akkor a munkaviszony megszűnésének időpontja az irányadó [Mt. Közalkalmazott nyugdíj előtt: mennyi felmentési idő jár? - Adózóna.hu. Az alapbér esetleges változásaira figyelemmel a munkavállaló hosszabb távollétének esetére a törvény kivételt is megfogalmaz. Ilyenkor a távollét módosítást követő tartamára már az új összeg figyelembevételével kell kiszámolni a távolléti díjat. A törvény nem fűz további korlátot ehhez a szabályhoz, a távolléti díj összege tehát az alapbér csökkenése és emelkedése esetén is igazodik a bérváltozáshoz. Havi bérrel díjazott munkavállalók esetén a távolléti díj meghatározott időszakra járó összegét az általános munkarend szerinti munkaidő alapján számított egy órára járó bér alapulvételével kell kiszámolni.
A felmondási idő alóli mentesítési kérelmünket célszerű a felmondásunkba belefoglalni.
Ha a foglalkoztatott szolgálati jogviszonya év közben szűnt meg, részére a teljes évre megállapított alap- és pótszabadság arányos része jár. A fél napot elérő töredéknap egész munkanapnak számít. Mi számít szabadságra jogosító időnek? Egyrészt értelemszerűen a munkában töltött idő.
Fotó: © pds209 / Flickr Az alap felmondási idő, ha a munkáltató mond fel a munkavállalónak, 30 nap, ami a munkáltatónál eltöltött munkaviszony idejének függvényében meghosszabbodik, viszont annak felére fel kell menteni a munkavégzés alól a munkavállalót. Ha a felek állapodnak meg, akkor sem lehet több a felmondási idő, mint hat havi. A felmondási idő letöltése fontos kérdés, hisz a munkáltató védelmében is van úgymond, hogy ne léphessen fel hirtelen munkerő hiány. A Munka Törvénykönyvének változásai többek között a felmondási időre vonatkozó szabályozást is érintették. A jogszabályok áttekintése, valamint azok alapos megismerése előnyére válhat, legyen akár munkaadói, akár munkavállalói szerepben. Ha ugyanis nem szabályosan mond fel, illetve adja be felmondását, akkor a jogait ismerő másik fél bizony akár munkaügyi bíróság elé is viheti a helyzetet. A korábbiakhoz képest megváltozott néhány elnevezés. A rendes felmondás helyett ma már csak a felmondás kifejezést használjuk, míg a rendkívüli felmondás helyett már azonnali hatályú felmondást ismer a törvény.
Munkáltatóm állítása szerint a felmondási idő meghatározásánál a felmondási idő közlésének pillanatában meglévő munkaviszonyom éveinek számát kell figyelembe venni. Mivel tudom ezt cáfolni? Segítségeteket előre is köszönöm. Üdv: KoZso