Magyar őseinktől tehát nyelvünket és a mezopotámiai népek magas kultúráját, hun őseinktől pedig a birodalomalkotó lovasnemzetek politikai intézményeit és szokásait örököltük. Ezt a az örökséget hozta a magyarság magával a Kárpát-medencébe. Ennek a hun politikai örökségnek tulajdonítható, hogy Anonymus és végig a középkori magyar krónikások Atilla király országának helyreállítását látták a honfoglalásban és az azt követő országalapításban. Ez volt a magyarság szent elkötelezettsége, a honfoglaló ősök ennek alapjait vetették meg, és utódaik ezt hajtották végre. Szinnyei József: A magyarság eredete, nyelve és honfoglaláskori műveltsége (Franklin-Társulat Magyar Irodalmi Int. és Könyvnyomda, 1919) - antikvarium.hu. Álmos és Árpád honfoglalása elvi fogantatásában és módszereiben egyaránt alapvetően hun vállalkozás volt. A középkori Magyarország, a magyar birodalom tehát a hunok politikai hagyományain alapult. Szent István, Nagy Lajos, Hunyadi Mátyás magyar királysága mindvégig Atilla király országa maradt. Ez az ország bukott el a mohácsi vérmezőn, ez próbált romjaiból újra és újra életre kelni a hosszú Habsburg uralom alatt, ezt darabolták fel durva idegen kezek Trianonban.
A magyar nép komoly identitási problémákkal küzd. Keveredik bennünk a múlt és a jelen, régi nagy uralkodóink szeretete és kritikája, elismerése és bírálata, a sumer történelem, az "állami" finnugor eredet, stb. Megnyitva 122 alkalommal
újabb besenyő támadás és az ezt követő népvándorlás A honfoglalás általánosan elfogadott a honfoglalás-koncepció: Árpád vezetésével a Kárpát-medence elfoglalása kettős honfoglalás elmélete (László Gyula): 680 körül az avarok lakta Kárpát-medencében új népcsoport jelent meg, kik már feltehetően magyarok – a 2. hullám az Árpád-vezette csoport 899-970: kb. 47 hadjárat (Itáliába, Bajorországba, Szászországba, egészen az Atlanti-óceánig jutnak) a hadjáratoknak nagy vereségek vetnek véget 933 -Merseburg: I. Madarász Henrik(919-936) német király győzelme 955-Augsburg (Lech-mező): I. Ottó(936-973) szintén német király, a magyar sereg vezetői: Bulcsu, Lehel(Lél-Lehel kürtje legenda), Súr -Regensburgban felakasztották őket 970-Arkadiupolisz: vereség a bizánci seregektől, ez az év a kalandozó hadjáratok végének tekinthető Életviszonyok a honfoglalás alatt A honfoglalók gazdasági és társadalmi viszonyai nem változtak lényegesen a korábbihoz képest. Magyarság eredete. A gazdálkodás meghatározó elemei a legeltető állattartás és a földművelés voltak.
A szentély felőli kupolafreskó az eddigi kettőnél jóval nagyobb, 14 méter átmérőjű, magyar szenteket, királyokat, boldoggá avatottakat ábrázol, amint Máriának, Magyarok Nagyasszonyának hódolnak. A freskón jelen van: Szent Erzsébet, Szent Margit, Szent Imre, Szent István, Szent László, Szent Kinga, Boldog Gizella, Szent Adalbert hittérítő, Boldog Özséb (a pálos rend alapítója), Árpád-házi Boldog Ágnes, Magyarhoni Boldog Ilona, Boldog Gertrúd, Szent Mór püspök, Boldog János hitvalló, ferences rendi szerzetes, Szent Gellért, Boldog Asztrik, Magyarhoni Boldog Pál, Szent Kapisztrán, illetve Hunyadi János serege. Kecskeméti Szentháromság Plébánia PIÁR élő közvetítése - YouTube. A templom belső díszítésének 1894-1900 közötti felújítását Bogyó Pál apátplébános felkérésére Lohr Ferenc (1871–1946) festőművész tervezte. Mellékoltárok: A templomban 6 mellékoltár (oldalkápolna) van. Baloldalt az első Szent Józsefet ábrázolja, Merész Gyula alkotása (korábban Szt. Erzsébet oltára állt itt). A második oltár a templom legszebb és legértékesebb mellékoltáraként számon tartott, Mária képzeletbeli kecskeméti látogatását megörökítő oltárkép.
Piár portál - Kecskemét béta Piarista Gimnázium, Kollégium, Általános Iskola és Óvoda Bejelentkezés Óvoda Alsó tagozat Felső tagozat Gimnázium Kollégium Piár plusz Iroda Kapcsolat Piár portal- Kecskemét béta Kapcsolat
Piarista templom és rendház A Piarista templom Település Kecskemét Cím 6000, Kecskemét, Jókai u 1. Építési adatok Építés éve 1729-1765 Rekonstrukciók évei 2011-2012 Építési stílus barokk Tervező Mayerhoffer András Építész(ek) Mayerhoffer építőmester család Hasznosítása Felhasználási terület piarista templom Elhelyezkedése Piarista templom és rendház Pozíció Kecskemét térképén é. sz. 46° 54′ 38″, k. h. Kecskemét - Katolikus Nagytemplom műsora | Jegy.hu. 19° 41′ 31″ Koordináták: é. 19° 41′ 31″ A Wikimédia Commons tartalmaz Piarista templom és rendház témájú médiaállományokat. A templom [ szerkesztés] A Piarista templom alapkövét 1729-ben helyezték el, hajója már 1742-ben elkészült, tornya csak 1765-ben. Építését 3 évtizeden át maga a házfőnök, Demka Sándor irányította. A négy boltszakaszos templom Privigyéről ideszállított szószéken elhangzott nemcsak diákjaik, tanáraik, városi polgárok hallgatták, hanem pásztorok is. A Felvidékről érkezett a Szentháromságot ábrázoló háromemeletes főoltár. A mellékoltárok közül a Nepomuki Szent Jánosról elnevezett, a Kalazanci Szent József és a Mária-oltár a legrégebbi.
Miklós tiszteletére), 151 kg (Disz hangú; Szentlélek tiszteletére). A II. világháborúban az 1070 és 289 kg-osakat a németek a helyszínen feldarabolták, majd elvitték ágyúöntés céljából. Az egyháznak azóta sem volt módja újjáönteni az elrekvirált harangokat, bár a jelenlegiek is csodálatos dallamra képesek. Tovább 6000 Kecskemét, Kossuth tér 2.
2021. március 22. Megjelent a legújabb, a 2019–2020-as négynyelvű rendi évkönyv (Anuario), le is tölthető. Ismertető a 2019–2020-as rendi évkönyvről 2021. március 18. HÚSVÉT- A SZENT HÁROMNAP SZERTARTÁSAI A PIARISTA TEMPLOMBAN (amennyiben a járványhelyzet nem írja felül az alábbi menetrendet) Április 1. Nagycsütörtök 8. 00. Közös zsolozsma 17. 00 Az utolsó vacsora ünneplése ( online is közvetítjük! ) Szentségimádás Április 2. Piár kecskemét miserend ferenciek tere. Nagypéntek 2021. március 14. Örömmel tájékoztatjuk a diákokat, szüleiket, az öregdiákokat és a Piarista Templom híveit a Piarista Rend Magyar Tartománya 300-as jubileumi programokkal kapcsolatos hírekről. 1. A piarista szerzetesközösségek rendházi ünneplésével kapcsolatos híradások:
Az Alföld egyik legszebb barokk emléke két nagyobb szakaszban épült föl. Az első szakasz, 1729 és 1746 között, amely Demka Sándor házfőnök irányítása alatt folyt, az alapkőletételtől az épület nagyobb részének befejezéséig tartott. Különösen értékes a homlokzata és betlehemes oltára. A szentélyt azonban már 1735-ben, Szentháromság vasárnapján fölszentelték, és használatba vették. Tervezőjét és kivitelezőjét név szerint nem ismerjük, de bizonyos, hogy a pesti kőművescéh valamelyik képzett tagja volt. A második építési szakaszban, 1764/1765-ben fölépült torony (elvetve az eredeti, kéttornyos tervet) kivitelezője is pesti építőmester, Peithmüller József volt. A templom homlokzatát ión fejezetű pilaszterek tagolják három függőleges sávra. Pear kecskemét miserend . A gazdagon díszített, erkélyes kapuzat Conti Lipót Antal pesti mester műve (1747/1748). Belső terének sajátossága az altemplom fölé emelt szentély, amely a barokk korszakban páratlan megoldás. Az altemplom talán a Szent Sír kultuszával állhat összefüggésben.
A főoltárkép Mária mennybevitelét és az őt fogadó Szentháromságot jeleníti meg. Christoph Tausch jezsuita mester műve eredetileg a privigyei piarista templomba készült az 1710-es években. A teljes oltárral és a szószékkel együtt 1747-ben szállították át Kecskemétre, mert témája az itteni templom Szentháromság titulusának is megfelelt. A templomban tíz mellékoltár van, amelyek 1742 és 1756 között készültek. A diadalív alatt áll a Kegyes Iskolák királynéja és Kalazanci Szent József oltára. Utóbbin egy őrangyal zsinóros dolmányba öltözött nemes úrfit (a helyi hagyomány szerint a Koháry család egy tagját) vezet a szent elé. A templomhajóban az evangéliumi oldalon (balra) a tizennégy segítőszent és Nepomuki Szent János, a leckeoldalon (jobbra) pedig Szent Anna, a Pásztorok és Szent Vendel oltára található (amely a többinél későbbi, az 1770-es évekből való). Piár kecskemét miserend budapest. Utóbbiak a templomot látogató kecskeméti pásztoremberekhez kötődnek. A Pásztorok oltárán az ismeretlen művész Jézus születése mellett az oltárt alapító bajuszos, magyar pásztorokat is megörökítette.