Diétás Rákóczi túrós az egyik legfinomabb hagyományos magyar túrós sütemény, amit nagyon könnyű diétásan elkészíteni. A Rákóczi túrós sütemény a túró és a tojáshab miatt tökéletes alap ahhoz, hogy egy finom diétás édességet hozzunk össze! Most anyukám, a sütizseni receptje volt a kiindulópontom, de a lisztet lassan felszívódó szénhidrátot tartalmazó teljes kiőrlésű búzalisztre, a cukrot pedig nullkalóriás édesítőszerre, negyedannyi édesítőre cseréltem, így a végeredmény egy nagyon finom, az eredetire megszólalásig hasonlító diétás Rákóczi túrós lett, amit fogyókúrázók, életmódváltók nyugodt szívvel fogyaszthatnak!
A túrós táskám receptjét variáltam át teljes kiőrlésű arányokra, és meglepően finomra sikeredtek belőle a kiflik. Be is került a kedvencek közé, minden nap süthetném, ha bírnám:-)))) Ennél a receptnél mindenképpen szükségetek lesz félfogós lisztre, hogy igazán finom, könnyű legyen. És általánosságban használhatjátok az alábbi arányokat, bármelyik kelt tésztánál: háromnegyed rész teljes kiőrlésű liszt, egynegyed rész félfogós. Telitalálat lesz! Anyukámék szomszédjától, Arankától származik ez a füles, amit ezúton is köszönünk! A mérce a szokásos 2, 5 dl-es bögre! 🙂 Hozzávalók: A tésztához: – 4 bögre teljes kiőrlésű liszt (50 dkg) – 1 bögre félfogós liszt (16 dkg) – 8 dkg vaj – egy és fél bögre langyos tej (kb. Teljes kiőrlésű süti kutya. 3 és fél dl) – fél bögre kristálycukor (8 dkg) – 2 tojás sárgája – 5 dkg élesztő + 1 mokkáskanál kristálycukor – 1 púpos teáskanál só Elkészítése: 1. Az élesztőt felfuttatjuk a teáskanálnyi cukorral elkevert negyed bögre langyos tejben. 2. Öt percet állni hagyjuk, meleg helyen. 3.
🙂 Rupáner-Gallé Margó Hivatalos Oldala
↑ Rácalmás, Hungary (angol nyelven) (html). Falling Rain Genomics, Inc. (Hozzáférés: 2012. július 8. ) ↑ a b c Fejér megyei kistérségek összehangolt stratégiai programja (pdf) pp. 29–34. Sárvíz Térségfejlesztő Egyesület, 2001. [2013. május 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. július 11. ) ↑ a b c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8 ↑ Hankook: itt a harmadik ütem! (magyar nyelven) (html)., 2013. május 29. június 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. szeptember 28. ) ↑ Újabb beruházásba kezd itthon a Hankook (magyar nyelven) (html)., 2013. ) ↑ Rácalmás települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21. ) ↑ Rácalmás települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. Országos Választási Iroda, 1998. október 18. március 21.
A két világháború közt egyre több budapesti polgár fedezte fel a kiváló természeti adottságokkal rendelkező települést, sorra épültek a nyaralók Rácalmáson és az akkor még a községhez tartozó Kulcson, amelynek hajóállomása volt. ( 1805 -ig Rácalmáson, a Nagysziget csücskénél volt a hajóállomás, de mivel a község nem fizetett hozzájárulást, a kikötőt áthelyezték Kulcsra. ) Nyaranta élénk társadalmi élet zajlott a fővárosi középpolgárság – írók, művészek, tanárok – nyaralóiban és így a községben is. Ennek vetett véget a második világháború, amely közvetlenül 1944 őszén érte el Rácalmást, a község 1944 novemberétől 1945 februárjáig a közvetlen frontvonalban volt, többször cserélt gazdát. A világháborút követően 1950 -től változott nagyot a település élete. Ekkor kezdték építeni Dunapentele -Sztálinvárost, a mai Dunaújvárost. Eleinte az építők "szállták meg" a községet, ideiglenesen itt szállásolták el egy részüket. Majd a már megépült ipari centrum "szívta el" a munkaerőt. Ez a folyamat az 1980-as évek végén, a '90-es évek elején fordult meg: egyre többen költöztek-költöznek ki a városból a községbe, nem utolsósorban a jó levegő, a kulturált környezet és a kiváló infrastruktúra miatt.
Rácalmás Duna -parti város Fejér megyében, a Dunaújvárosi járásban. Fekvése [ szerkesztés] Rácalmás város a Duna jobb partján, Budapesttől mintegy 61 kilométerre délre, Dunaújvárostól 4 kilométerre északra található, a 6-os főút és a Pusztaszabolcs–Dunaújváros–Paks-vasútvonal mellett. Története [ szerkesztés] A mai Rácalmás területe már az őskorban is lakott hely volt. Régészeti leletek bizonyítják, hogy a neolitikum és a bronzkor embere is megtelepedett a Duna fölé magasodó löszparton. De megfordultak itt kelták, avarok, longobárdok és hunok is. A honfoglalás után magyar törzsek szálláshelye volt. Az első, a községre utaló írásos feljegyzés 1025 -ből származik, egy királyi adománylevél említi Szigetfő néven. Szigetfő név (később) Szigetfői Miklós királyi pohárnok neveként merül fel. A települést a Veszprémvölgyi apácák perelték tőle az 1295. december 10 -én kelt bizonyságlevél szerint. Magyar Országos Levéltár Dl. 1431 jelzet (E település nevét őrzi a Szigetfő utca. ) A mai Szigetfű családnév innen eredeztethető, habár a Szigetfő(ű) családok később – a Duna bal partján – a mai Tass község területén éltek.