Új!! : Szalamiszi csata és Törökország · Többet látni » Themisztoklész Themisztoklész Themisztoklész (kb. i. 525 – i. 460) az athéni demokrácia egyik vezető politikusa volt a görög–perzsa háborúk idején. Új!! : Szalamiszi csata és Themisztoklész · Többet látni » Thermopülai-szoros A Thermopülai-szoros látképe a Phókiszi Falnál. Ókori Hellász - Lufi pukkasztó. Az ókorban a partvonal sokkal közelebb volt a hegyekhez: ahol a mai út van, vagy még közelebb. A Thermopülai-szoros (ógörögül Θερμοπύλαι, démotikus görög Θερμοπύλες, "forró kapu") Thesszáliát és Közép-Görögországot választja el. Új!! : Szalamiszi csata és Thermopülai-szoros · Többet látni » Thesszália Thesszália Görögországon belüli elhelyezkedése Thesszália (görögül Θεσσαλία, ógörögösen Thesszalia) Görögország 13 közigazgatási régiójának egyike, mely 5 regionális egységre van felosztva. Új!! : Szalamiszi csata és Thesszália · Többet látni » Triérész A triérész (latinul triremis) három evezősoros görög hadihajó. Új!! : Szalamiszi csata és Triérész · Többet látni » Xerxész (egyértelműsítő lap) *I. Khsajársá perzsa király.
A plataiai csata i. e. 479 -ben lezajló ütközet a görögök és perzsák között, a görög–perzsa háborúk részeként, a boiótiai Plataiai mellett. A haderőt Spárta, Athén, Megara és Korinthosz poliszok katonái alkották. Pauszaniasz spártai régens vezetésével ötezer hoplita, valamint ötezer nehézfegyverzetű perioikosz és 35 000 könnyűfegyverzetű helóta sorakozott fel a perzsákkal szemben. Arisztodémosz vezetésével – aki Leónidasz halála után a fiatal Pleisztarkhosz helyett uralkodott – a spártaiaknak sikerült a perzsák hadseregét legyőzni. A plataiai csata után a megmaradt perzsa erők kivonultak Attikából és Boiótiából. Előzményei [ szerkesztés] Az i. 480 -as év volt a görög–perzsa háborúk egyik legmozgalmasabb éve, három nagyobb csata is zajlott. A thermopülai csata és az artemiszioni tengeri csata I. Khasajársá (I. Xerxész) győzelmével végződött. A perzsa sereg előtt a szárazföldön és tengeren is megnyílt az út a görög területek belseje felé. A szalamiszi csata azonban megfordította ezt a helyzetet, és a tengeri utánpótlását elvesztő perzsa sereg Mardoniosz és Artabazosz vezetésével visszavonult téli szállásaira, a félsziget északi, szilárdan kézben tartott részére.
Hosszas vita után Themisztoklész elképzelése győzött, miszerint Szalamisznál, a keskeny tengerszorosban csapdába lehet ejteni a perzsa flottát, mivel a szűk helyen nem fogják tudni kiaknázni számbeli fölényüket. A perzsa flotta a Phaléroni-öbölben állomásozott. Xerszész Szalamisz szigetével szemben foglalt állást, emellett egy válogatott erőkből álló sereget tett partra Pszüttaleia szigetén. Hajóhada, mely igen vegyes nemzetiségi összetételt képviselt, a következő hadrendbe szerveződött: bal szélén a föníciaiak, jobbról a ióniai görög hajók, a derékhadot a kis-ázsiaiak alkották. Miután behajóztak a szűk szorosba, a hajók túl közel kerültek egymáshoz, ezért nem tudtak megfelelő módon manőverezni. Ezt kihasználták a görögök, akik hajóikkal megközelítették a perzsa hajókat, így át tudtak szállni rájuk, és kézitusát tudtak az ellenfélre kényszeríteni, ennek következtében érvényesülhetett katonáik, a hopliták erőfölénye. Themisztoklész újra és újra rárontott a perzsa hajókra, egyere nagyobb zűrzavart okozva.
Az influenza a legsúlyosabb járvány napjainkban, évente félmillió haláleset köthető hozzá világszerte, mégsem népszerű az ellene adott védőoltás Magyarországon - derült ki Szentes Tamás országos tisztifőorvos előadásából. A 2016/17-esszezonban a háromévesnél idősebbeknek biztosított 1, 3 millió ingyenes oltóanyagnak mintegy a fele fogyott el, a háromévesnél fiatalabb gyerekeknek nyújtott ingyenes oltások 60 százalékát vették igénybe. Magyarország halálozási statisztika 2019. Nem mozdul Az influenza elleni átoltottság az intenzív tájékoztatási kampány dacára évek óta nem mozdul el, a három évnél idősebbek körében 50 százalék körüli, a hátomévesnél fiatalabbak között a 70 százalékot is eléri. Ugyanakkor óriásiak a területi eltérések, a háromévesnél idősebb korosztályban Budapesten a 90 százalékot is eléri, Pest és Fejér megyében is átlag feletti az átoltottság, Borsod-Abaúj-Zemplénben, Hajdú-Biharban és Jász-Nagykun-Szolnok megyében ugyanakkor még a 40 százalékot sem érte el. A kanyaró elleni átoltottság 98 százalékos, 2001 óta nem volt kanyarós megbetegedés Magyarországon, csak behurcolt esetek voltak - mint ahogy az idei lokális járvány is egy romániai állampolgárral érkezett.
Sőt, az elmúlt öt év átlagához képest az év tizenhatodik hetéig még kevesebb halálozás is történt idén, és a 65 év felettiek esetében sincsenek kiugróan magas számok. De mit mutatnak a számok, kik halnak bele leginkább itthon a koronavírusba? Grafikonokon minden adat! Az elmúlt évek átlagaihoz képest egyáltalán nem kiugróak a márciusi, illetve április első felében regisztrált hazai halálozási adatok – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adataiból. A KSH szerdán tette közzé heti bontásban a halálozási adatokat egészen 2015-ig visszamenőleg. Ugyan a 2020-as adatokat egyelőre csak április 19-ig, vagyis az év 16. hetéig közölte a KSH, de ezekből nem tűnik úgy, hogy az idei év kiemelten rossz lenne a halálozások szempontjából. Mit mutatnak a számok? Magyarország halálozási statisztika 2015. Hivatalosan március 4-én jelentették be, hogy a koronavírus megjelent Magyarországon, így az Azonnali az idei év 9. és 16. hetének halálozási adatait vizsgálta, ami 2020-ban február 24-e és április 19-e közé esett. Ezek alapján azt látni, az említett időszakban 20 690-en haltak meg.