O Fortuna. Carl Orff leghíresebb művének elsöprő erejű kezdőmotívumait mindenki ismeri. Azt azonban már kevesen tudják, hogy a Carmina burana nem oratorikus mű, hanem kimondottan színpadra szánt alkotás. Ez a darab latin nyelvű alcíméből is világosan kiderül: "világi dalok szólóénekesekre és kórusra, hangszerkísérettel és mágikus képekkel". Bogányi Tibor számos alkalommal dirigálta már a művet, és lassanként egy szcenizált előadás víziója született meg benne. A három szólista, a Magyar Nemzeti Balett három művésze és a monumentális, közel 100 fős énekkar köré lélegzetelállító látványt álmodnak az alkotók az Erkel színpadára: hat projektoron és LED-falakon elevenednek majd meg a 3D-s "mágikus képek". A produkció előtt a Bordó Sárkány Régizene Rend hangolja középkori dallamokra a közönséget. Mágikus képek 3D-ben Zászkaliczky Ágnes festő- és orgonaművész és Bogányi Tibor karmestergordonkaművész 15 éve munkálkodnak közösen azon, hogy a komolyzenei hangversenyeknek szélesebb közönségréteget nyerhessenek meg azáltal, hogy koncerteket egyedülálló vizuális élménnyel gazdagítanak: a zenéhez Zászkaliczky Ágnes válogat projekciós anyagot kimondottan az adott zenedarabokra készített festményeiből.
Látványos vetítés és tánc is kíséri Orff kantátájának bemutatóját az Erkel Színházban. Különleges premierrel kezdi az évadot a Magyar Állami Operaház: a Freelusion 3D video mapping látványvilágával kiegészülve mutatja be az Erkel Színház Carl Orff népszerű művét, a Carmina Buraná t 2018. szeptember 22-én. Zászkaliczky Ágnes, Könnyű Attila és Bogányi Tibor koncepciója a szerző eredeti összművészeti elképzelését ötvözi a mai legmodernebb látványtechnikával. Szeptember végén és október elején hét egyedi produkciót láthat az Erkel Színház közönsége, hiszen Carl Orff Carmina Burana című darabjának egyedülálló előadása az improvizatív vizuális elemeknek köszönhetően minden este más és más lesz. A jól ismert, és legtöbbször oratorikusan előadott alkotás műfaji meghatározása eredetileg "szcenikus kantáta", tehát színpadi történésekkel, "mágikus képekkel" színesített zenemű. Ennek szellemében született meg Zászkaliczky Ágnes festő- és orgonaművész, Könnyű Attila forgatókönyvíró és Bogányi Tibor karmester koncepciója, amely alapján misztikus, ősi szimbólumokkal, festményekkel, látvánnyal és persze tánccal érik el azt a hatást, melyet a szerző 1937-ben megfogalmazott.
Szcenikus kantáta eredeti nyelveken, magyar és angol felirattal O Fortuna. Carl Orff leghíresebb művének elsöprő erejű kezdőmotívumait mindenki ismeri. Azt azonban már kevesen tudják, hogy a Carmina burana nem oratorikus mű, hanem kimondottan színpadra szánt alkotás. Ez a darab latin nyelvű alcíméből is világosan kiderül: "világi dalok szólóénekesekre és kórusra, hangszerkísérettel és mágikus képekkel". Bogányi Tibor számos alkalommal dirigálta már a művet, és lassanként egy szcenizált előadás víziója született meg benne. A három szólista, a Magyar Nemzeti Balett három művésze és a monumentális, 120 fős énekkar köré lélegzetelállító látványt álmodtak az alkotók az Erkel színpadára: hat projektoron és LED-falakon elevenednek majd meg a 3D-s "mágikus képek. Karmester, koncepció Bogányi Tibor Szoprán Miklósa Erika / Rácz Rita Tenor Horváth István Bariton Szegedi Csaba / Haja Zsolt Közreműködnek A Magyar Állami Operaház Gyermekkara / A Magyar Nemzeti Balett táncművészei Koncepció Bogányi Tibor / Könnyű Attila / Zászkaliczky Ágnes Művészeti vezető Bogányi Tibor / Zászkaliczky Ágnes Karmester, rendező Bogányi Tibor 3D vizuális látványvetítés Freelusion® Koreográfus, vizuális látványtervező Papp Tímea Vezető grafikus Herczeg Ádám Jelmeztervező Szelei Mónika Megbízott karigazgató Csiki Gábor A gyermekkar vezetője Hajzer Nikolett
Carl Orff, huszadik századi zeneszerző leghíresebb művét, a Carmina Buranat játsszák újra az Erkel Színház színpadán. Műfaja nehezen meghatározható, hiszen nem oratorikus mű, maga a szerző is színpadra szánta, azonban nem sorolható az operához sem, nem dolgoz fel cselekményt. Mi már csak röviden szcenikus kantátának nevezzük. Orff viszont a következőképpen határozta meg: "világi dalok szólóénekesekre és kórusokra, hangszerkísérettel és mágikus képekkel". Az Erkel Színház teljes mértékben megvalósítja az alkotó szándékát. A produkciót a Bordó Sárkány Régizene Rend előzi meg, és hangolja a közönséget a középkori dallamokra, majd az ezt követő, monumentális erejű kezdőmotívumok az O Fortunából már mindenki számára ismerősek. Bogányi Tibort, a világ minden táján elismert karmestert sem kell bemutatnom, aki ezen az estén is kézbe veszi a pálcát, ám ezúttal a teljes koncepció is neki köszönhető. A darab főszereplője a hatalmas, közel 120 fős kórus, mellettük színpadra lép három kiváló szólista (szoprán, tenor, bariton), a Magyar Nemzeti Balett három művésze, valamint a Magyar Állami Operaház Gyermekkara.
háromdimenziós vizuális anyagot dolgoztunk ki, ami tökéletes összhangban van a zenével. A koncepciónk lényege az, hogy nem a látvány diktálja a tempót, hanem a zene: nem a karmesternek kell "lekísérnie" egy kész filmet vagy animációt, mint például sok filmzenei koncerten, hanem a zene áll az első helyen, és minden más ehhez alkalmazkodik. Egy olyan animációt kellett tehát létrehozni, amely alkalmas arra, hogy a koncert alatt, élőben követhesse a zenét. Orff rendkívül érzékletesen követi és kifejezi a dalok mondanivalóját a muzsikában. Épp ezért, az orffi koncepcióból kiindulva olyan "mágikus képeket" válogattunk ki, amelyek erősítik, de nem nyomják el a zene hatását, és nem illusztrálják, hanem elmélyítik a szöveget. A három nagy téma mentén szerveződik a vetítés hangulati dinamikája. Olyan ősi szimbólumokból építkeztünk, amelyek a magyar és az egyetemes jelképrendszerben is fellelhetők. Papp Tímeával, a Freelusion kiváló koreográfusával kidolgoztuk, hogy mely tételek alatt legyen tánc, amelyeket a Magyar Nemzeti Balett kiváló balettművészei táncolnak, Reményeink szerint egy mágikus, virtuális valóságba repítjük el a nézőket Orff elementáris muzsikája és az egyedülálló vizuális élmény segítségével. "
Csukás István Kossuth-díjas költő híres mesehőse Mirr-Murr, a kandúr elindul, hogy meghódítsa a világot, vagyis egy nagykabát zsebében vonatra száll, de a lényeg az, hogy megérkezik a városba, és kezdődhet a hódítás. A hódításban segít egy fura nevű macska, akit úgy hívnak, hogy Oriza-Triznyák és rögtön barátok lesznek és elszántan be akarnak lépni a Kóbor Macskák Világszervezetébe. De ez nem olyan egyszerű, le kell tenni a három próbát. MIRR-MURR KALANDJAI. Közben sem unatkoznak, egy kávéházban megreggeliznek, ingyen, farkasszemet néznek a Téglagyári Megálló nevű kutyával. Vagyis sikert sikerre halmoznak, és már nincs messze a cél: a Nagy Odvas Kémény, ahol a kóbor macskák tartózkodnak. Vajon elérik-e? A végén mindent megtudunk. És nincs is igazán vége, mert a következő könyvben folytatódnak a kalandok.
A szocializmusban a magyar írók nagy része a gyerekirodalomban talált menedéket. Csukás, akinek húszévesen már verseskötete jelent meg a Magvető Kiadónál, Kormos István inspirációjára kezdett gyerekeknek írni. Ontotta a meséket, sorra születtek a mókásabbnál mókásabb karakterek. Minden művét golyóstollal írta, aztán saját maga legépelte. Soha egyetlen sort sem írt számítógépen. "A számítógépen elkezdek játszani"– mondta nevetve. Nem állhattam meg, hogy meg ne kérdezzem, Gombóc Artúr önéletrajzi ihletésű figura-e. "A figuráimban sok van belőlem, hiszen ettől élnek. Gombóc Artúr egyik nagy bánata, hogy nem tud lefogyni. Reménytelen harc"– azzal megpaskolta a pocakját. Ennyire szereti a csokoládét? – próbálkoztam még. "A poén az, hogy nem. Inkább a vörösbort. Itt már dolgozik a mesterség, a fantázia. ET hazatelefonál | Triznyák Oriza. Amikor már megvan a figura, az ötletek egymásnak adják a kilincset. A nagy horgásznál megvolt az alapötlet, hogy van egy szenvedélyes ember, egy horgász, aki életében nem fogott még halat. Ez egy jó felállás. "
"A meseírás frissen tart. Össze kell szednem magam, hiszen a gyerekek végtelen képzelőerejével kell versenyeznem" – tette hozzá. Amikor az MTI kedvenc figuráiról kérdezte, Csukás István Pom Pomot említette. " Persze ő is képzelt lény, akárcsak Radírpók vagy Festéktüsszentő Hapci Benő. A Pom Pom meséi azért a kedvencem, mert végre egy olyan történetet írtam, amelynek nem egy kisfiú, hanem egy kislány a főszereplője, aki nagyon lassan megy iskolába, és közben mindenfélét képzel. " Csukás István 2020. Oriza triznyák jelentése rp. február 24-én, 83 éves korában hunyt el. A Nemzet Művésze díjjal kitüntetett Csukás István Kossuth- és József Attila-díjas költő, író (Fotó: MTI/ Mohai Balázs) "Mindenki Csukás István meséin nőtt fel, amelyekben fontos tanítást kaptunk arról, hogy mi a jó és a rossz, miért fontosak a pozitív emberi tulajdonságok. Erkölcsi tanítást és tartást adott. Irodalmi kincsei a közmédia együttműködésével elevenedhettek meg a képernyőn, és maradhatnak fenn hosszú időn keresztül a jövő generáció számára" – fogalmazott búcsúbeszédében Dobos Menyhért, a Duna Médiaszolgáltató Zrt.
Ma reggel meg a munkahelyi belépő pittyegő baszt lóbáltam a buszsofőr arcába, és elfogadta mint felszállásra jogosító "eszközt". Minekstrapálommagam. "Én nem vagyok egy olyan nő, aki csak úgy beleteszi a csöcseit egy idegen férfi kezébe minden ok nélkül. " (Triz, 2019. ) Kérdések, amelyeket az utóbbi időszakban nem tudtam megválaszolni: -Triz, te miért tűröd szó nélkül, hogy a vezetőség így beszél veled, miközben te teszed a legtöbbet a cégért? -Triz, te hogy bírsz ennyi ideje itt dolgozni, honnan szeded a motivációt? -Triz, panaszkodhatok neked? W. T. F. Miközben értem, hogy miért vannak ezek a kérdések, de nem tudok segíteni senkinek, és ettől megőrülök. Igen, ettől őrülök meg, hogy a másoknak nem tudok segíteni. Híres mesehősök kvíz. Egész nap úgy rohangáltam, hogy a blúzomon csak minden második gomb volt begombolva. Ezt hazafelé jövet a metrón vettem észre és igen, nekiálltam begombolkozni. Hogyan tetézzük a saját hülyeségünket rovatunkat olvashatták. Ha zene van, minden van. A mordori vasútállomáson egy fickó (valami hajléktalan, iszonyat szakadt ember) egyszer csak elkezdett énekelni egy zsoltárt, de valami olyan gyönyörűen, hogy majdnem elsírtam magam.
Süsü, a sárkány Süsü újabb kalandjai Süsüke, a sárkánygyerek Sün Balázs Vakkancs szétnéz Budapesten Dal a hóemberről A Nagy Ho-ho-ho-horgász télen A téli tücsök meséi Mirr Murr nyomoz Budapesten Oriza-Triznyák: Mirr-Murr kalandjaiból Berosált a rezesbanda Források: Petőfi Irodalmi Múzeum – Digitális Irodalmi Akadémia # Moly Wikipedia szócikk Próbáljátok ki a tudásotokat és töltsétek ki az alábbi tesztet, ha van kedvetek! Mini teszt
Csukás István (Kisújszállás, 1936. április 2. –) Kossuth-díjas magyar költő, író, a Digitális Irodalmi Akadémia tagja. Kisújszálláson született, egy nehéz sorsú kovácsmester nagyobbik fiaként, és itt járta ki az elemi iskolát is. A háború után – egy zenetanár biztatására, bár édesapja ellenzése ellenére, de édesanyja közbenjárására – jelentkezett az akkor alakult békéstarhosi zeneiskolába, ahol hegedűművésznek készült. Itt érettségizett. Bár jól érezte magát a zeneiskolában, később mégis fellázadt a zene ellen – hiszen noha felvételi nélkül felvették volna ugyan a Zeneakadámiára, mégis - a jogi egyetemre jelentkezett, majd egy idő után átment a bölcsészkarra, de – 1956 után – bölcsész tanulmányait sem fejezte be. Életében a döntő fordulatot az hozta, amikor a Magyar Rádió egy diákköltők részére meghirdetett pályázatára az egyik barátja beküldte néhány versét, és azokkal első díjat nyert. Tizenhét éves korában már költő akart lenni. Eleinte csak felnőtteknek írt. Törzshelye lett a Hungária Kávéház, és ekkoriban jelentek meg első versei.