Ahhoz, hogy megértsük, hogy ez reális, lépést kell tennünk, és meg kell értenünk, hogy a szervezet hogyan használja ezeket az anyagokat, a fő funkciókat, de mindenekelőtt az anyagcserét. Mik azok a többszörösen telítetlen zsírok? Mik azok a funkciók? A többszörösen telítetlen zsírsavakat két vagy több kettőskötés jelenléte jellemzi, mindegyik két szomszédos szén között, az őket alkotó szénváz mentén. Mindegyik kettős kötés egy olyan összecsukást hoz létre a szerkezetben, amely csökkenti annak lehetőségét, hogy a többi molekulával csomagoljon. Ez könnyen észlelhető a lipid-táplálék fizikai állapotában szobahőmérsékleten. Tény, hogy minél nagyobbak a kettős kötések és / vagy kettős kötéssel rendelkező molekulák, annál nagyobb a molekulák hajlamosak a rendezetlen elrendezés fenntartására. Ez az elrendezés nem teszi lehetővé, hogy a vegyület szobahőmérsékleten elérje a szilárd állapotot, ezért nagyon egyszerűen elmondható, hogy a lipid táplálék olaj formájában lesz. A lipidek kémiai-fizikai tulajdonságairól szóló egyszerű információ sokat mondhat nekünk az általunk vásárolt élelmiszerekről, ami eszközként szolgál ahhoz, hogy megkülönböztessük, melyik lehet egészséges és ami csupán kalóriaforrást jelenthet.
Az ártalmas zsírsavak csoportjába soroljuk az ún. telített- és a transzzsírokat (ezek felelnek a magas koleszterinszintért, az érelmeszesedésért és a daganatos betegségek kialakulásáért), míg élettanilag az egyszeresen és a többszörösen telítetlen zsírsavakat ítéljük hasznosnak. Az emberi test képes az összes szükséges zsírsav előállítására, kettőt kivéve: a linolénsavat (LA), amely egy omega-6 zsírsav, valamint az alfa-linolénsavat (ALA), mely egy omega-3 zsírsav. Ennek ellenére a zsírsavakat - elsősorban - különböző növényi és állati zsiradékok formájában (zsírok, olajok) vesszük magunkhoz. A kötés a lényeg? A zsírokat kémiai szerkezetük, a bennük lévő fő alkotórészek, a zsírsavak szerkezete alapján több csoportba oszthatjuk. A telített, az egyszeresen, illetve a többszörösen telítetlen zsírok a molekuláikban található zsírsavak szénláncában levő, ún. kettős kötés (a kettős kötés olyan kémiai kötés a vegyületekben, amelyet négy elektron hoz létre), valamint a hidrogén mennyiségében különböznek egymástól.
A többszörösen telítetlen zsírsavak között vannak az omega-6 zsírsavak (linolsav) és az omega-3 zsírsavak (alfa-linolénsav). Omega-3 zsírsavakban gazdagok a mélytengeri halak (hering, lazac, makréla stb. ), a dió, a tofu, a sötétzöld zöldségek, bár tudományosan még nem igazolt, hogy ezek omega-3 zsírsavai is ugyanolyan jól hasznosulnak az emberi szervezeten belül, mint a halakban találhatóak. Omega-6 zsírsavakat találunk a szójaolajban, a kukoricaolajban és egyéb növényi olajokban. Az esszenciális zsírsavak hiánya emberi megbetegedést általában nem okoz, mert teljesen zsírmentes táplálkozás nem létezik, és minden szervezetben vannak tartalékok is. Arányuk eltolódása azonban okozhat gondokat. Az elfogyasztott telítetlen zsírsav-típusok ideális aránya omega-3/omega-6 zsírsavak: 1:3-1:5 volna, a rosszul összeállított étrend esetén azonban gyakran 1:10-1:30-ra csúszik el ez az arány, különösen hazánkban, ahol a halfogyasztás jóval visszafogottabb a tenger melletti országokéhoz képest. A helyes mennyiségek visszaállításához omega-3 zsírsavakban gazdag étrendet, esetleg ezeket tartalmazó készítményeket javasolnak a szakemberek.
Sejt épül belőlük Annak ellenére, hogy a szervezet képtelen szintézisükre, igen fontosak, hiszen belőlük képződnek például a sejtmembránok. A prosztaglandinok alkotóelemeiként a többszörösen telítetlen zsírsavak a gyulladásokra adott reakciók szabályozásában is részt vesznek, ezenkívül sok hormon nem termelődne nélkülük. A megfelelő mennyiségben fogyasztva hozzájárulnak a szívbetegségek megelőzéséhez is. Az egyszeresen telítetlen zsírsavak mind közül a legfontosabbak és a "legegészségesebbek". Emelik a HDL-koleszterinszintet és csökkentik az LDL-koleszterinszintet, a zsírban oldódó vitaminok (azaz A-, D-, E-, K-vitaminok) felszívódásában segítenek, csökkentik a mellrák esélyét, és enyhítik a rheumatoid arthritisben jelentkező fájdalmat. Szükségesek a magzat, illetve a növekedésben lévő gyermekek idegrendszerének egészséges fejlődéséhez is. Hogy érzi magát? Országos eredmény megtekintése >> Kirobbanó formában van? Válassza ki a lelki- és testi állapotához illő emojit és nézze meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!
2018. 04. 23., hétfő, 14:34 A többszörösen telítetlen zsírsavak biológiai hatása. A többszörösen telítetlen zsírsav (PUFA) kifejezést mindazon zsírsavak esetében használják, amelyek legalább két telítetlen kötést tartalmaznak. Az emberi táplálkozásban a hosszúláncú PUFA-knak van jelentőségük, melyek legalább 18 szénatomot (vagy többet) tartalmaznak, mint amilyenek a linolsav (C18:2), vagy a linolénsav (C18:3), melyek ráadásul még esszenciálisak is, mert a szervezetünk nem tudja előállítani őket, és mindenképpen az élelmiszerekből kell hozzájuk jutnunk. Attól függően, hogy a zsírsav metil végétől számolva hányadik szénatomon van az első kettős kötés, ismerünk omega-3, (ω-3 vagy n-3), és omega-6 (ω-6 vagy n-6) zsírsavakat. Mindkét típusú zsírsav az emberi szervezet építő komponense, ami olyan anyagokat állít elő belőlük, mint az eikozanoidok, mely hormonszerű vegyületek modulálják a szív és érrendszert, a légző rendszert, az immunrendszert és a reprodukciós funkciókat. Az eikozanoidok kulcs szerepet játszanak a gyulladások megelőzésében, így minden olyan betegség megelőzésében, mely a gyulladásokkal hozható kapcsolatba.
A természetben a leggyakoribb, egyszeresen telítetlen zsírok a következők: palmitoleinsav (C16: 1ω7); olajsav (C18: 1ω9); erukinsav (C22: 1ω13). Ha például a palmitoleikus mononaturált savat vesszük, akkor a C16: 1ω7 rövidítés 16 szénatom jelenlétét jelzi, kettős kötéssel a hetedik és nyolcadik között, a metil-végtől (terminál) kezdve. Egészségügyi tulajdonságok és hatások Az olajsav kétségtelenül a legjelentősebb és legismertebb mono-telítetlen zsírsav, amely képes az abban gazdag élelmiszerek iránt érdeklődni. A magas stabilitás - ami magas hőállóságot és oxidációt eredményez - javítja ezen élelmiszerek eltarthatósági idejét, megőrzi őket a ranciditástól és különösen alkalmassá teszi sütésre. Ezért az olajnövények termesztésének állandó genetikai javulása sok esetben az olajsav tartalmának növelésére irányul. Ebből az értékes tápanyagból különösen gazdag étel az olívaolaj, amely 59-80% közötti százalékban tartalmazza. A mandula, a mogyoró, a földimogyoró, a pisztácia és a megfelelő olajok kiváló olajkoncentrációja is megtalálható.
De talán iránymutatásnak jó. 19:23 Hasznos számodra ez a válasz? 8/8 anonim válasza: Én a tökmagolakat használom. Napi 1 evőkanál és napi 5 dekát veszítek a súlyomból. Miért? Mert magával visz telített zsírokat a "nagykapu" felétán ég vele! 2011. febr. 9. 11:54 Hasznos számodra ez a válasz? Kapcsolódó kérdések: Minden jog fenntartva © 2022, GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik. Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!