1992 óta hirdetjük: aki fotografál rossz ember nem lehet… Lehet hogy a fénykép nem olyan fontos, mint a levegő, a víz, az ennivaló és biztos, hogy lehet fényképezés nélkül élni… de nem érdemes. Az igaz, hogy a fényképet nem tudjuk majd magunkkal vinni (ahogy a pénzt sem), de minden olyan ember, állat, tárgy, tájak és helyek, akik és amik valaha fontosak voltak az életünkben, a fotókon megmaradnak örökké. Szerzői jog © 2022, Fotó B Stúdió.
1183 Budapest, Üllői út 390. - Széchenyi I. u. 2. sarok Misszió Üzletház (a régi piacnál) Tel/fax: 06-1-951-3145 mobil: 06-70-222-1875 Üzletünk 2021. 12. 24. és 2022. 01. 02. között zárva tart. Nyitás 2022. 03-án 10 órakor Minden kedves ügyfelünknek békés boldog karácsonyi ünnepeket és sikerekben gazdag új esztendőt kívánunk! A FOTÓÜZLET NYITVA TARTÁSA Hétfő-Péntek 10-18 Szombat: Zárva E-mail: Szerzői jog © 2022, Fotó B Stúdió.
A könyv, ahogy említettük, végigkíséri a tragédia előtti utolsó napot, és persze Kesjár Csaba életének huszonhat évét is, megismertetve az olvasót a Kesjár versenyzői dinasztia izgalmakban bővelkedő történetével. Harle Tamás: Kesjár Csaba 60 – A teljes történet, 316 oldal + fotógaléria Kék Európa Stúdió, 5980 forint. A könyv a MSÚSZ Nagy Béla-programja támogatásával készült. (Borítókép: Kesjár Csaba autóversenyző a rajt előtt a Hungaroringen az 1987. szeptember 12-én és 13-án megrendezett Szuper Kupa Nemzetközi Gyorsasági Autóversenyen. Fotó: Németh Ferenc / MTI)
A mai középkorúak – főleg a hölgyek – bálványa volt Kesjár Csaba, aki az első magyar Formula–1-es pilóta lehetett volna, ha fiatalon nem szenved halálos balesetet a Nürnberg melletti Norisringen 1988 nyarán, 26 éves korában. Ennek lassan 34 éve, a balsorsú sportember február 9-én lenne hatvanéves. Ebből az alkalomból Kesjár életét és a balesetet megelőző napok történetét szinte percről percre feldolgozó, alapos könyvet írt Harle Tamás újságíró. Aki már felnőtt- vagy legalábbis kamaszfejjel élte át a nyolcvanas évek második felét, az pontosan tudja, mekkora ikon volt Kesjár Csaba. Nem csupán a sportéletben, hanem a popkultúrában is, hiszen a filmszínész külsejű, tehetős fiatalember jó úton haladt afelé, hogy az első magyar Formula–1-es pilóta legyen, ráadásul éppen azokban az években, amikor – egészen pontosan 1986-ban – megrendezték az első Magyar Nagydíjat a Hungaroringen. Akkor, amikor szabályos Formula–1-es őrület tombolt hazánkban, ami még az olyan, a "berregő sportágak" ellen beoltott csodabogarakat is kicsalogatta egyszer-egyszer Mogyoródra, mint amilyen e sorok írója.
MEGNÉZEM! Több ezer szakkönyv - a legtöbb tudományágból -, szépirodalom, lektűr, gyerekkönyv közül válogathat.
Ma van Martinovics Ignác (1755-1795) ferences rendi szerzetesnek, teológiai doktornak, a magyar jakobinus mozgalom fő szervezőjének Vérmezőn történt kivégezésének évfordulója. Martinovics és társai megítélése mindmáig nincs tisztázva. Nincs bizony, s aligha fogjuk bármikor is megtudni a teljes valóságot, ugyanis az előzményeket tartalmazó dokumentumokat (a legfontosabbakat mindenképp) közvetlenül az összeesküvők kivégzése előtt tűzre vetették. Ilyenformán az utókor számára csakis hamisított vagy szubjektívan megfogalmazott iratok maradtak, amelyből a XXI. század embere már csak azt a következtetést tudja levonni, hogy itt bizony valami nem stimmel. Magyar Vagyok :: Globális ismeretségi háló. Ha szeretjük lánglelkű költőnket, Petőfit (aki azért kis híján kortársa volt Martinovicséknak, de valóságos kortársa a perben börtönbe zárt Kazinczy Ferencnek – és főleg az 1949-ben mártírhalálhalt "14. aradi vértanúnak" Kazinczy fiának), tehát ha szeretjük és hiszünk Petőfinek, akkor az 48-as ifjakat Martinovics forradalmi követőiknek tekintjük.
De szemeit ismét bekötötték, s feje repült. Homokkal hintették be a vér helyét, s az öt testet kivitték a Buda megett emelkedő tetőkre. Senki sem tudja, hol fekszenek. " Kazinczy Ferenc költő és nyelvújító így írta le a magyar jakobinus mozgalom vezérének, Martinovics Ignácnak és négy társának dicstelen végét, amely 1795. május 20-án teljesedett be Budán. Az 1755-ben született, délszláv felmenőkkel rendelkező Martinovics Ignác a pesti piaristáknál tanult, majd belépett a ferences rendbe. Az 1778-ban áldozópappá szentelt magas műveltségű, több nyelven írni-olvasni tudó Martinovicsot azonban jobban érdekelték a természettudományok és nehezen tudott megbarátkozni a szigorú kolostori regulákkal. A nyugtalan természetű ferences szerzetes végül Bukovinába "szökött", ahol egy lengyel herceggel bejárta fél Európát. Szerzetesként kezdte, ügynökként folytatta, a Vérmezőn „fejezte be” életét Martinovics Ignác » Múlt-kor történelmi magazin » Hírek. Lembergben végül teljesült az álma: az egyetemen taníthatott. Lemberg viszont túlságosan messze volt a becsvágyó Martinovicsnak, aki bécsi, budai oktatói állást szeretett volna magának szerezni.
A jó tagolás, a találóan megfogalmazott alcímek mellett oldalanként egy-két tipográfiailag szembetűnően kiemelt mondatrész segíti a tájékozódást és a leglényegesebb információk azonosítását. A hagyományos történelem, a hadi és politikai események mellett a gazdaság, a társadalom, a kultúra és a művelődés is teret kapnak – sőt, olykor a "történelmi színesek" is. A kötet, illetve a könyvsorozat újítása, hogy szakított a magyar 18. század történetét 1711 és 1790 közé szorító hagyományos kronológiai keretekkel, és immár valóban közel száz év történetét mutatja be. A gazdag illusztráció, az ismeretszerzést segítő szerkesztés és mindenekelőtt a magyar történettudomány frissebb eredményeit is figyelembe vevő, kiegyensúlyozott tárgyalás teszik különösen értékessé a kötetet diákok és történelem iránt érdeklődők számára. Szántay Antal Ezt olvastad? A magyar jakobinus mozgalom vezéralakja. 1792. március 1-jén, 45 éves korában hunyt el Habsburg‒Lotharingiai Péter Lipót, Toszkána I. Péter Lipótja, vagyis II. Lipót német-római császár.
Apja (egy szerb ortodox pátriárka által hazánkba telepített albán családból származott) nyugalmazott kapitány volt. Előbb a pesti piaristáknál tanult, majd belépett a ferencesek rendjébe: Baján letette a fogadalmat, szerzetesként a Domonkos nevet kapta. A bölcseleti tanulmányokat ugyanott, a teológiát Budán végezte. Időközben áldozópappá szentelték, majd a bölcselet és mennyiségtan tanára lett a buda-vízivárosi kolostorban. Sok nyelven kitűnően beszélt-írt. 1781 júliusában tábori lelkészi állást fogadott el Bukovinában és távozásra engedélyt se kérve, augusztusban Csernovicba ment. Itt ismerkedett meg gróf Potocky Ignác lengyel főúrral, akinek kíséretében beutazta Európa nagy részét és 1782-ben vele ment Lembergbe, ahol két évig magántanítással foglalkozott. Ezt követték a hessen-homburgi, müncheni, stockholmi és szentpétervári akadémiák. 1788-ban a bécsi, 1791-ben a pesti egyetem fizikai tanszékére pályázott, de sikertelenül. Magyar jakobinus mozgalom ppt. 1791-ben bemutatták Gotthardi Ferencnek, II. Lipót titkosrendőrsége főnökének.
A tervek szerint az áhított cél elérését, a nemesi köztársaság kikiáltását követően töltötte volna be történelmi szerepét a másik titkos társaság, a Hajnóczy József, Szentmarjay Ferenc és Laczkovics János igazgatása alatt álló Szabadság és Egyenlőség Társasága. A nemesi köztársaság élére álló kör feladata – a francia jakobinus eszméknek megfelelően – a népfelség elvének maradéktalan érvényesítése, az uralkodó, a nemesség és a klérus hatalmának fegyveres megdöntése, és mindennemű kiváltság megszüntetése lett volna. Zala vármegyében számos támogatottra lelt a mozgalom az 1790-es években, köztük gróf Althan Mihály János főispán, jáprai Spissich János alispán, nemes Mlinarics Lajos másodalispán, pallini Inkey Imre táblabíró és tubolyszeghi Tuboly László főszolgabíró. Laczkovich János – Köztérkép. A mozgalom néhány hónap leforgása után híveket szerzett Erdélyben és Horvátországban is, valódi ütőképessége és társadalmi háttere azonban nem volt. A két titkos társaság a mozgalom történetének csúcspontján sem számlált együttvéve háromszáznál több tagot, emellett Martinovics – minden alap nélkül – Franciaország anyagi és fegyveres segítségével hitegette embereit, így tartva ébren a forradalmi szellemet.
Emiatt aztán a harcok befejezésekor szétlőtt repülőgéproncsok hevertek szerteszét a Vérmezőn. Vérmező, díszszemle a budai Várból nézve, háttérben középen a Déli pályaudvar (1935) Forrás: Fortepan/Somlai Tibor A mai, közpark funkcióját és formáját a második világháború utáni években nyerte el. Az eredetileg jóval mélyebben fekvő, teknőszerű Vérmezőt feltöltötték a szétlőtt Vár törmelékeivel, mintegy két méterrel megemelve a talajszintjét. Parkosítás indult faültetésekkel, a mai alakját pedig akkor kapta meg végleg a Vérmező, amikor a nyugati oldaláról egy darabot annak építése idején a Déli pályaudvar kapott meg.