Szerző: WEBBeteg - Fazekas Erzsébet, újságíró Miért is jó, ha fejben tartjuk a virágporok szórásának idejét? Miért kell még ezzel a szezonnal is tisztában lennünk? – kérdeztük dr. Csáki Csilla allergológus-immunológus szakorvost, annak kapcsán, hogy a napokban az ÁNTSZ közleményben hozta nyilvánosságra a 2010-es pollenszezonra vonatkozó adatokat. Miért jó a pollenszezonok ismerete? Az allergiáról Allergia-aloldalunk on minden információt megtalál. Pollennaptár, asztma-teszt, tápanyagtartalom, élelmiszer-adalékanyagok. A pollenszezonok ismerete alapvető fontosságú mind az allergiás, mind az őt kezelő szakember számára. Az orvos a beteggel való első találkozás során célzottan rákérdez arra (is), hogy az év melyik időszakában jelentkeznek a tünetei és mikor, melyik hónapban a legrosszabbak. Milyen allergia szezon van most wanted. A páciens válaszaiból a figyelmesen diagnosztizáló szakember következtetése már - az allergiás bőrteszt elvégzése előtt - ki tudja jelölni a lehetséges allergének körét. Ami azért is fontos, mert korlátozott hely áll rendelkezésre a páciens alkarján, tehát célszerű, hogy a lehetséges mintegy 20 helyre azokat az anyagokat: allergéneket cseppentsék fel, amelyeket a panaszok szezonalitása alapján, mint a leggyanúsabb vizsgálandó allergént, pollent választotta ki az orvos.
Itt már nemcsak a pollenallergiáról beszélek, hanem mondjuk az ételallergiáról is. Számos rizikótényező befolyásolja azt, hogy kialakul-e egy embernél bármilyen érzékenység vagy sem. Érdemes a születés előtti körülményeket is vizsgálni. Például azt, hogy a terhesség alatt az anya mennyi és milyen vitamint szedett, mennyire volt egészséges a táplálkozása, dohányzott-e a terhesség alatt. Aztán a baba megszületése után az is fontos rizikótényező, hogy meddig tudta anyatejjel táplálni a gyerekét. Meg lehet azt is vizsgálni, hogy milyen körülmények között él a család – milyen az életvitelük. Bár az allergia nem életmódbetegség, hanem inkább "életbetegség" – az ember komplexitásának betegsége. Nagyon sok tényező, körülmény és tulajdonság befolyásolhatja, hogy kialakul-e valakinél az allergia vagy sem, és ha ki is alakul, az milyen erősségű lesz. Index - Belföld - Allergiaszezon: a lakosság fele érintetté válhat. Az allergia egyfajta immunbetegség. Vagyis ezért fontos a környezetben mindent megvizsgálni – akár a születés előtti időszakról is információkat szerezni -, mert az immunrendszert lényegében ezek mind befolyásolják?
A hazai parlagfűállomány bőséges és egészséges, és úgy tűnik, az időjárás is a hosszan tartó pollenszórásnak kedvez. Az idegenhonos növény jó pár trükköt ismer, de hazai sikerének legfőbb oka az ember: ha a természeten múlna, néhány éven belül a mostani töredékére csökkenne az állomány. Allergiásoknak érdemes északi hegyeinket felkeresni néhány szabad lélegzetvétel reményében. Augusztus elején megkezdődött a parlagfű virágzása, mondhatni menetrend szerint érkezett a csaknem kétmillió magyar életét megkeserítő parlagfű-allergia szezonja. Ahogy visszatér a nyugodt, napos idő, úgy borul narancsba és pirosba az országos parlagfűpollen-térkép, ami magas és nagyon magas koncentrációt jelez. Milyen allergia szezon van most?. A Nemzeti Népegészségügyi Központ közleménye szerint a szezon tetőzése még hátra van, augusztus végén, szeptember elején várható. A leginkább náthára hasonlító tüneteket közismerten saját immunrendszerünk váltja ki, amikor idegen behatolóként érzékel egy egyébként ártalmatlan anyagot, esetünkben a parlagfű pollenjét.
Ha a természeten múlna, néhány éven belül a mostani töredékére csökkenne az állománya. De kezdjük az elején. Krizsán Csaba / MTI Parlagfűvel szennyezett területeket derítenek fel helikopterrel Győr-Moson-Sopron megyében A parlagfű egyéves növény, megfelelő hőmérsékleti és csapadékviszonyok esetén a földben pihenő magok április vége felé indulnak csírázásnak, de nem "egyszerre", mint ahogy mondjuk a búzamezőket látjuk tavasszal kizöldellni. A körülményektől függően a magok csírázása elhúzódik, még júniusban is találkozhatunk épp előbukkanó parlagfűvel. Milyen allergia szezon van most beautiful. Ez magyarázza, hogyan tudja a faj hónapokig pollennel elárasztani az országot. Amilyen sorrendben csíráztak, úgy hozzák a virágaikat is az egyes egyedek augusztus elejétől egészen az őszi hidegek érkezéséig – mondja a Csecserits Anikó. A virágokban kifejlődnek a viszonylag méretes, egy milliméteres magok, amelyek közvetlenül a felszín alatt meghúzódva várják a következő tavaszt, miközben a növény elpusztul. És itt érdemes szót ejteni a parlagfű trükkjeiről.
Jóból is megárt a sok - a túl sok alvás okai és okozatai | BENU Gyógyszertár The store will not work correctly in the case when cookies are disabled. Kapcsolódó tünetek: Az alvásigény egyénenként változik, függ az életkortól, a napi aktivitástól, az életkörülményektől és az egészségi állapottól. A szakemberek egybehangzó véleménye szerint egy egészséges felnőtt ember alvásszükséglete napi 7-9 óra. A tartósan ennél kevesebb és több alvással eltöltött idő egyaránt nem jó. A túl sok alvás hátterében megbújó betegségek: Alvási apnoé: alvás közben időnként kimarad a légzés, ami megszakítja a normál alvásritmust, így az érintett csak hosszabb idő alatt tudja kipihenni magát – ha ez egyáltalán sikerül. Alvászavar: egyre több ember szenved kisebb vagy nagyobb alvászavarban, melynek köszönhetően többször felébred éjszakánként, így nem tud elég mélyen és pihentetően aludni. Depresszió: Ezt a betegséget a közöny, a rosszkedv, a pesszimista világlátás és a levertség mellett speciális alvászavar is jellemzi.
Az alváshiány gyakori probléma. De az is előfordulhat, hogy túl sokat alszunk – még akkor is, ha ezt egy kicsit nehéz elhinni. A túl sok alvás sokféle betegséggel vagy egyéb egészségügyi problémával lehet összefüggésben. Az alváshiány gyakori probléma, Ön is biztosan találkozott már vele valamikor az életében. A túl sok alvás sokféle betegséggel vagy egyéb egészségügyi problémával lehet összefüggésben, ezért érdemes odafigyelnie rá, hogy csak annyit aludjon, amennyit szükséges. A cikk első részében eláruljuk, miért van az embereknek olyan (nagy) szüksége alvásra, a folytatásban pedig ne hagyja ki a túl sok alvás következményeit, és hogy mit tehet ez ellen. Mennyi a túl sok? Az, hogy mennyi alvásra van szükségünk, sok tényezőtől függ. Van, akinek egyszerűen egy kicsit kevesebbre vagy többre van szüksége, mint másoknak – de ez nem jelenti azt, hogy valami baja van. Az alvásigény bizonyos életszakaszokban is változik: növekedéskor több alvásra van szükségünk, és ez igaz azokra az időszakokra is, amikor sok stressz ér.
Az utóbbi években pedig elkezdték vizsgálni az alvás és a szélütés kapcsolatát is. Ahogy arról korábbi cikkünkben írtunk, megállapították, hogy az inszomnia akár az agyi érkatasztrófa "előszobája" is lehet, mivel gyakran arra utal, hogy nem megfelelő az agy vérkeringése. Egy kínai kutatócsoport most pedig azt tanulmányozta, vajon a túl sok alvás milyen hatással van a stroke kialakulására. Komoly probléma is lehet abból, ha nemcsak éjjel, de napközben is sokat alszunk. Fotó: iStock Alvásból is megárt a sok? A Huazhong Tudományegyetem orvosai közel 32 ezer ember alvási szokásait és egészségügyi állapotát vetették össze, és követték nyomon 6 éven át. Az alanyok átlagosan 62 évesek voltak, és korábban sosem estek át stroke-on, ám a kutatás éveiben összesen 1557 szélütést regisztráltak náluk. A résztvevők 24 százaléka legalább napi 9 órát aludt, és 8 százalékuk gyakran 90 perces sziesztát is beiktatott. Az adatok összesítéséből kiderült, hogy önmagában a 8 óránál hosszabb alvásidő nem növelte a stroke kialakulásának veszélyét.
Ezt egy 16 tanulmány eredményeit összegző 2010-es kutatás állítja. Kapcsolódó írások Kérdezzen szakértőnktől Kapcsolódó gyógynövények Kapcsolódó betegségek
Teljesen hulla vagyok Voltam már jobban is Átlagos formában vagyok Jól vagyok Kirobbanó formában vagyok Legjobban: Legrosszabbul: Napi tipp: Hallgassunk zenét! Egy kutatás szerint akár 9 százalékkal is megemelheti a dopamin szintjét a szervezetünkben, ha reggel a kedvenc zenénket hallgatjuk, miközben a munkába készülődünk. További cikkek Kapcsoldó és aktuális cikkek Szóljon hozzá Ön is és olvassa el mások hozzászólásait
Ez valószínűleg annak köszönhető, hogy a neurotranszmitterek és a szerotonin szintje változik az agyban. Azoknak is fájhat a feje, akik napközben sokat alszanak, éjjel pedig nem alszanak nyugodtan. Hátfájás Régen a hátfájós betegeknek azt tanácsolták, feküdjenek le. Valóban javasolt ilyenkor a fizikai aktivitás korlátozása, de már tudjuk, hogy valamennyi mozgás előnyős hatású lehet. Depresszió. A legtöbb depressziós beteg inkább álmatlanságra panaszkodik, de körülbelül a betegek 15%-a fokozott alvásigényről számol be, ami súlyosbíthatja a betegségüket. Egyes esetekben az alvásmegvonás kifejezetten hasznos lehet depresszióban. Szívbetegség Egy több tízezer nőn végzett vizsgálat azt mutatta, hogy a 9-11 órát alvóknál harmadával magasabb a koszorúérbetegség kockázata, mint a 8 órát alvóknál észlelhető. Egyelőre nem tudjuk, hogy az alvás hogyan befolyásolja a szív ereinek állapotát. Halálozás Több vizsgálat is kimutatta, hogy sok alvás mellett jelentősen emelkedik a halál kockázata, ennek okát nem ismerjük.
A tartósan fennálló inszomniák túlnyomó többsége másodlagos, hátterükben körülbelül 50 százalékban mentális betegség, 25 százalékban belgyógyászati vagy neurológiai betegség, további 25 százalékban életmódbeli, illetve alváshigiénés tényezők állnak. A mentális betegségek közül leggyakrabban a depresszió, a szorongásos zavarok és az addikciók (alkohol, drog, gyógyszer) áll az inszomnia hátterében. A primer (elsődleges, önálló) inszomniák ritkák, ezeket úgynevezett önálló alvásbetegségeknek tartják, mivel hátterükben olyan betegség vagy tényező, amely az inszomniát okozza illetve magyarázhatja, nem található. Az inszomnia fő tünete az egész éjszakás ébrenlét ii) A hiperszomniás beteg arról panaszkodik, hogy nappal annak ellenére fáradt, hogy órákban mérve éjszaka elegendő ideig aludt. Ilyen panaszokat depresszió is okozhat. Az alvási apnoe szindrómában a páciens nappal álmos, könnyen elalszik, mivel a horkoló betegnek éjszaka ismétlődően légzésszünetei vannak, amely megzavarja az alvását.