Az előadásban közreműködik a Szentendre Táncegyüttes, a Baross Imre Artistaképző Intézet artista növendékei, Pálházi Bence bandája, Canarro Zenekar, Lakatos Mónika és Lakatos Mihály Mazsi, Nyakó Júlia és Ferge Elizabeth Díszlettervező: Gyenes Szilvia Jelmeztervező: Kocsis Enikő Dramaturg: Nagy Orsolya Flamenco táncok: Inhof Katalin Artista oktató: Kőműves Tibor Korrepetítor: Lakatos Mónika, Rostás Mihály Mazsi, Balogh Melinda és Szakál Tamás Ének: Lakatos Mónika és Rostás Mihály Mazsi, Kacsó Hanga Borbála, Németh Eszter Zenei szerkesztő: ifj. Csoóri Sándor Sündi és Szakál Tamás Szcenika és látványterv: Papp Kornél Rendező-koreográfus: Kocsis Enikő és Fitos Dezső Az előadást a Csoóri Sándor Alap és a Fonó Budai Zeneház támogatta.
Következő események Fitos Dezső Társulat - Fonó Táncegyüttes gyermek néptánc foglalkozása A Fitos Dezső Társula t gyermektánccsoportokat indít szeptembertől a Fonó Budai Zeneház ban! 5 éves kortól két korosztályban várja a feltörekvő táncos nemzedék legifjabb generációját! Ha szereted a népzenét, szeretsz játszani, énekelni, ha egy örökmozgó vagy, akkor itt a helyed a néptánc és a népzenéi életnek otthont adó Fonóban. A fonó nem csak a régi idők fontos falusi helyszíne volt, hanem napjaink meghatározó táncos helye is lett Budapesten! Kocsis Enikő és Fitos Dezső Harangozó-díjas táncművészek, koreográfusok, akik számos nemzedéket felneveltek már, lesznek mesterei, szakmai irányítói a tánccsopotoknak! Várjuk szeptembertől az érdeklődőket heti két alkalommal, kedden és csütörtökön 16. 30 és 17. 30 -tól! Órarend: 16:30-17:30 foglalkozás 5-8 éveseknek 17:30-18:30 foglalkozás 8-12 éveseknek Közösség-Tánc-Játék-Zene-Hagyomány-Fonódjunk! A jelentkezés menete: kérjük szépen az alábbi űrlapot kitölteni, és csatolni hozzá az előre megváltott bérletet.
EZERARCÚ DÉLVIDÉK - Dunamenti táncparádé Ivancsics Nonprofit Kft. Falusi Színek Fitos Dezső Társulat: Pisztráng Koreográfus-rendező Frakk, a macskák réme Vaskakas Bábszínház Mozgás Héttorony Miskolci Nemzeti Színház Nonprofit Kft. Honvéd Táncszínház és Duna Művészegyüttes műsora Hagyományok Háza IRGALOM - táncjáték Kalotaszeg Kerekutca mesejáték és lemezbemutató koncert - Paár Julcsi és a Fitos Dezső Társulat előadásában Rendezte ès koreografàlta Két Kalotaszeg - a MÁNE és a Duna Művészegyüttes közös műsora Leszállt az ég dicső királya Váci Dunakanyar Színház Nonprofit Kft. Liliomfi Liliomfi - Siófok RaM Colosseum Magyar Állami Népi Együttes - Megidézett Kárpátalja Közönségtalálkozó + Vetítés Magyar Állami Népi Együttes és a Győri Balett közös műsora Koreográfus - Tánckánon Magyar Állami Népi Együttes | Részletek a "Megidézett Kárpátalja" című előadásából MOMkult Magyar Állami Népi Együttes: Szarvasének Pécsi Nemzeti Színház Nonprofit Kft. Pisztráng Szarvasének Tántorgók Tántorgók Karmelita Udvar TAVASZKÖSZÖNTŐ NÉPTÁNC GÁLA - a Szentendre Táncegyüttes műsora Zenei vezető Tündérmese Napsugár bérlet IV.
Az előadást autentikus cigányzenei betétekkel, változatos táncelemekkel, artistamutatványokkal és flamenco táncokkal színesítik az alkotók, Kocsis Enikő és Fitos Dezső.
Táncművész, koreográfus. 1979-ben született Zalaegerszegen. 1997 és 1999 között a Budapest Táncegyüttes, 1999 és 2001 között a Magyar Állami Népi Együttes, 2001 és 2010 között a Honvéd Táncegyüttes szólótáncosa. 2011-2012-ben a pozsonyi Ifjú Szívek Táncegyüttes művésze, 2012 óta a Fitos Dezső Társulat táncosa, koreográfusa, művészeti vezetője feleségével, Kocsis Enikővel. Rendszeresen tanít hazai és határon túli táncegyütteseknél, vezetője a győri Lippentő és a szentendrei Szentendre táncegyütteseknek. 2000 óta készít önálló koreográfiákat, meglehetősen sokat dolgozik alkalmazott mozgástervezőként is, elsősorban magyar bábszínházi alkotók mellett, valamint társkoreográfusa a Csík zenekar koncertjeinek. Szakmai és állami díjainak száma meghaladja a harmincat. A legjelentősebbek: A Népművészet Ifjú Mestere (1998), Aranysarkantyús Szólista-díj (1998, 2001), Kárpát-medencei Verbunkverseny 1. díja (1998, 2000, 2002), Fülöp Viktor ösztöndíj (2000, 2009), Örökös Aranysarkantyús Szólista-díj (2003), a MÉTA Fesztivál koreográfusi 1. díja (2004, 2010, 2011), Harangozó Gyula-díj (2004), Europass Magyar Táncdíj (2010).
A leeresztett függöny előtt, az előszínpadon álló apró házak mintha az elmúlt fél évszázad Kádár-kockái és egyéb típustervekből épített falusi házai lennének – csak épp egy mesefilterrel. A függöny szétnyílása után a házikók aztán visszaköszönnek Paár Julcsi és a Fitos Dezső Társulat három női táncosának a szoknyáján. Ha nagyon keresnénk rá az utcaiviselet-analógiát, a cipők hatalmas szalag-cipőfűzőjét is mérlegelve azonnal rávághatjuk, hogy népi Desigual, míg a férfiak, a táncosok és mellettük Kiss-Balbinat Ádám énekes-hegedűs öltözéke inkább egyfajta paraszti dandy vonalat visz színesben és coolban. Annyira nem zsúfolt a színpad, hogy kezdetben csak kék(kel világított operafólia) ég meg néhány belógatott bárányfelhő ad békés hangulatot a tájnak. Miután benépesül, az utcán túli falu is megépül könnyedén, fürgén ide-oda gördíthető szaletlikből. Ha erre fordítják, a rózsaszín meg a kék áttört szívvel szerelmi fészek, ha arra, bolt pultja, ha meg egymás után rakják, vonat lesz belőlük. De nem csupán ezektől a gesztusoktól vagy néhány népdal jazzes hangszerelésétől jelenik meg az előadás-ajánlóban emlegetett időtlenség üres lózung helyett nagyon is kézzelfoghatóan és relevánsan a színpadon.
Március 19-én ismét elindul a Momentán Társulat kifejezetten pedagógusoknak szóló improvizációs képzése, amelyet Boldoghy Borbála tart öt szombati napon keresztül. Gyakorlatokkal, játékokkal, közösségi élményekkel készül a Momentán Társulat új képzése a pedagógusok számára. A program célja, hogy a részt vevő tanárok könnyedebben, kreatívabban éljék meg az iskolai helyzeteket. A képzés vezetője Boldoghy Borbála, aki egy alternatív iskolában dolgozik tanárként, így improvizációs tréneri tapasztalatai mellett a tanítás során szerzett élményeit is beépíti majd a programba. Lesznek játékok, amiket rossz idő esetén az osztályteremben lehet játszani a gyerekekkel. Kreativitásfejlesztő, koncentrációnövelő ötletek és megoldások. Olyan játékok, amelyek fejlesztik a diákok önkifejezését és együttműködését, figyelmét egymásra és saját magukra. A képzés akár továbbképzésként is beszámítható az alsós és felsős korosztályokat tanító pedagógusok számára. Regisztrálni március 1-ig lehet az alábbi űrlapon lehetséges, további információ a Momentán Társulat oldalán található.
Mint Orbán Balázs a szájhagyományra hivatkozva írja, e búcsúk olyan híresek voltak, hogy még a Királyhágón túlról is felkeresték azokat. Ma már kideríthetetlen, hogy e búcsújárások ösztönözték-e a környékbeli Szent László-mondák kialakulását, vagy a hasadék eredetmagyarázatát már a kora középkor századaiban – úgy is, mint Erdély védőszentjét – összekapcsolták Szent László király személyével. E mondatípus, amelynek előképe a Bibliában lelhető fel (Mózes imájára a menekülő zsidók előtt kettéválik a Vörös-tenger), a magyar folklórban szinte kivétel nélkül Szent László személyéhez kapcsolódik (a felvidéki Szádelői-hasadék kapcsán is ő a monda hőse). A Tordai-hasadék keletkezésének története a különböző populáris híradások és irodalmi feldolgozások által a Kárpát-medence egész területén ismertté vált, a 19. Tordai-hasadék » KirándulásTippek. század második felétől az elemi iskolás tankönyvekben is szerepel. A monda szüzséje a következő: egy alkalommal Szent László elszakadt a seregétől, és amint e tájon lovagolt, kunok népes serege vette üldözőbe.
Legenda Torda környékén a történeti feljegyzések szerint két búcsújáróhely is kialakult – az egyik ilyen kultuszhely a Tordatúr és Magyarpeterd között fakadó Szent László kútja/Királykútja volt, melyet (és a mellette épült kápolnát) a reformációig Szent László napján búcsújárás formájában látogattak a környékbeliek, sőt még Torda és Kolozsvár polgársága is. E hely a középkorban kereskedelmi utak csomópontjában feküdt: Torockóról vasat, Abrudbányáról aranyat, Tordáról sót szállították erre a Királyhágón túli országrészek felé. És mivel az országút a Hesdát völgyén át a forrás érintésével vezetett, érthető, hogy annak híre miért terjedt el olyan széles körben – mint arra már a 15–16. A tordai hasadék legendája. századi feljegyzések is figyelmeztetnek. Ebben az időben maga a hasadék is búcsújárások célpontja volt. A néphagyomány őrzi annak az emlékét, hogy a Királyerdeje csúcsán (a Patkóskő közelében) már a középkorban kápolnát emeltek, sőt idővel kolostor is létesült, amit Monasztéria néven emlegettek. Ide évente kétszer, pünkösdkor és áldozócsütörtökön Torda város és vidékének magyarsága sereglett fel emlékünnepet tartani, a pünkösdi búcsút Szent László csodás megmenekülésének az emlékére, az áldozócsütörtökit pedig a mongoloktól való ottani megszabadulás örömére.
Ami ezen a ponton esetleg még érdekes lehet, az Tordai pártjának neve, a Párbeszéd. Lófaszt érdekes! Hiszen azt már ezer éve tudjuk, hogy ezek a libsi pártnevek csupán önmaguk karikatúrái. Ahogyan a Momentum annyira zavaró volt a többiek számára, hogy ki is ekézték maguk közül, vagy ahogyan a DK a legkevésbé demokratikus, és a koalícióra cseppet sem hajló párt, illetve, ahogy az is kiderült, hogy a politika bizony nem lehet más, úgy hullott le a lepel az érdemi párbeszédtől kórosan tartózkodó Tordai féle bagázsról is. És hát tulajdonképp semmi érdekes nem történt. A liberók sem a választáson, sem az utcán nem tudtak nyerni, behozták hát a Tisztelt Házba az utcát. Tordai-hasadék – Lovagkirály. Aztán most ezek az utcafiúk és utcalányok a mi pénzünkön, a mi bőrünkre kurválkodnak odabent. Csak legalább az IQ-juk ne fogazna…