A dolgozó havi bére: 200. 000 Ft. A szerződés szerinti munkaideje: 8 óra. Az adott tárgyhónapban az alapértelmezett munkaidőnaptár szerinti ledolgozandó munkanapok száma: 22 munkanap, a ledolgozandó órák száma 22 * 8 = 176. 1 napi távolléti díj: (200. 000 / 176) * 8 = 9. 091 Ft Tehát a 3 munkanapra elszámolt távolléti díj pedig összesen: 27. 273 Ft 2) Példa 2017. 02. 04-ig alapszabadság távolléten volt a dolgozónk. Bérezési formája órabéres és a szerződés szerinti napi munkaideje: 6 óra. Órabére: 800 Ft Alapbér alapján számított napi távolléti díj: 4. 800 Ft (azaz 800 * 6 = 4. 800 Ft) Irányadó időszak, azaz az esedékesség időpontját megelőző utolsó hat hónap: 2016. 07. – 2016. 12. 31. Bérpótlékok esetén figyelembe vehető osztószám (az irányadó időszakban összesen ledolgozott munkaórák száma, túlórák órái nélkül): 868 óra Az irányadó időszakban a beosztás szerinti munkaidő harminc százaléka: 260, 4 óra (868 óra * 30% = 260, 4) Hónap Bérpótlék Összeg Bérpótlék óraszáma 2016. 07. Éjszakai pótlék 8.
A távolléti díj vonatkozásában egyszerűbben úgy fogalmazható meg, hogy az egy hónapra, illetve órára, valamint a pótlék átalány távolléti időre eső összegét kell elszámolni, kifizetni. Ez végül is azt jelenti, hogy azokat a hónapokat illetően, amikor nem merül fel távollét, mert például fizetett szabadságon van a munkavállaló, vagy egyszerűen nem indokolt a munkavégzés során, nem kell távolléti díjat elszámolni, mivel az ilyen időszakokra a normál átlagbér és pótlék átalány kerülhet számításra és kifizetésre, amely összeg pedig egyenlő lesz a szóban forgó időszakra kifizetendő távolléti díj összegével. Fontos tudnivaló még, hogy 2015 - 2016 során távolléti díj számításakor figyelembe veendő megelőző hat hónapra eső vasárnapi pótlék is szerepel a beszámítandó pótlékok között, így a távolléti díj összegének kalkulálásakor ezzel is számolni kell, de csak akkor, hogyha a munkavállaló az adott hat hónapra eső vasárnapok legalább egyharmad részét ledolgozta az előírás szerinti munkarendben. A vasárnapi pótlékon kívül továbbra is figyelembe kell venni az ügyelet idejére bérszámfejtett pótlék összegét, a készenléti- és műszakpótlékot, valamint az éjszakai pótlékot is.
A távolléti díjba az éjszakai bérpótlékot akkor lehet beszámítani, ha a munkavállaló munkaidejének rendszeresen, minden hónapban legalább 30 százalékát teszi ki olyan jellegű munka, amiért éjszakai bérpótlékot szokott kapni. A távolléti díjba a vasárnapi pótlékot akkor lehet beszámítani, ha a munkavállaló rendszeresen, minden hónapban a vasárnapok legalább egyharmadát le szokta dolgozni. A távolléti díjba a készenléti pótlékot akkor lehet beszámítani, ha a munkavállaló havi rendszerességgel legalább 96 órában van készenlétben. A távolléti díjba az ügyeletes pótlékot akkor lehet beszámítani, ha a munkavállaló havi rendszerességgel legalább 96 órában van ügyeletben. Az egy órára járó távolléti díj kiszámításánál a bérpótlékot úgy kell figyelembe venni, hogy osztani kell az adott időszakban az adott időszakra kifizetett bérpótlék összegét, a beosztás szerinti munkaidőben teljesített órák számával, ez lesz az osztószám. Megkímélhetjük magunkat a számolgatásoktól Nem egy könnyű számítás tehát a távolléti díj megállapítása, éppen ezért több vezetőség dönt úgy, hogy inkább kifizeti a munkavállaló teljes havi bérét a szabadságolt hónapban is.
A teljesítménybért az egy órára járó távolléti díj kiszámításakor úgy kell figyelembe vennünk, hogy az irányadó időszakban kifizetett teljesítménybérek összegét osztanunk kell az irányadó időszakban teljesített és teljesítménybérrel díjazott órák számával. 3) Hogyan vegyük figyelembe az egyes bérpótlékokat, a törvényi feltételek teljesülése esetén a távolléti díj számításakor? A törvény 5 féle típusú bérpótlék esetében pontosan meghatározza, hogy azokat milyen feltételek teljesülése esetén képezik alapját a távolléti díj 1 napi összegének. A műszakpótlékot és az éjszakai pótlékot akkor kell figyelembe vennünk, ha dolgozónk az irányadó időszakban legalább a beosztás szerinti munkaideje harminc százalékának megfelelő tartamban műszakpótlékra vagy éjszakai pótlékra jogosító időszakban végzett munkát. A vasárnapi pótlékot a távolléti díj kiszámításánál akkor kell figyelembe vennünk, ha a dolgozónk az irányadó időszakban legalább a vasárnapok egyharmadában beosztás szerinti munkaidejében munkát végzett.
A bérpótlék alapjának meghatározását a havibéres munkavállalók esetében a fenti, 136. paragrafus szerinti általános szabályoktól eltérően rendezi a 139. paragrafus: a havi alapbér összegét általános teljes napi munkaidő esetén 174 órával, rész- vagy általánostól eltérő teljes napi munkaidő esetén a százhetvennégy óra arányos részével kell osztani. A bérpótlék összegét valamennyi hónapban azonos módon kell kiszámítani. Lényeges, hogy a bérpótlék számítási alapjára vonatkozó rendelkezésektől mind a munkaszerződés, mind a kollektív szerződés akár pozitív, akár negatív irányba eltérhet, és a pótlék alapjaként az alapbérnél kisebb összeg is megállapításra kerülhet. A fentiek alapján tehát kétféle osztószám van. A bérpótlék összegét 174-es osztószámmal kell megállapítani, míg az egy órára jutó alapbért az Mt. 136. § (3) bekezdése alapján a hónapban irányadó általános munkarend szerinti órák számával történő osztást követően kapjuk meg. OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyben részletesen, példákon keresztül mutatjuk be, hogyan kell kiszámítani a távolléti díj összegét!
Bejegyzés navigáció
Deczember 14-kén este Tacitusról beszélgettem feleségemmel, midőn hirtelen rosszul lett. Egész másnap délig a legirtózatosabb kínokat szenvedte, miknek visszagondolása most is megrázkódtatja lelkemet; már eszem ágában sem volt, hogy a szülést túl fogja élni szegényke, mert különben is olly kicsiny, vékony és gyönge, vagy legalább ennek látszik, hogy a szellő is könnyen elbánhatnék vele… Született Zoltán fiam deczember 15. 1848. déli tizenkettő órakor, Debreczenben, Ormós szabó házában, az utczára nyíló kapu melletti szobában, pénteki napon…Fiam is oly gyönge, olly hideg, olly kicsiny, mondhatnám, olly alaktalan volt, hogy az első pillanatban halvaszületettnek véltem. Mi történt Petőfi fiával?. Harmadnapos korában megbetegedett, s a betegség még inkább elcsigázta; de nemsokára felgyógyult, s azután folyvást szemlátomást gyarapodott. " Keresztapának jó barátját, Arany Jánost kérte fel, pedig írásából kitűnik, nemigen lelkesedett a keresztelésért. "Reám és feleségemre nézve maradt volna, mint született, becsületes pogány embernek; de ipam és napam kedvéért, kik igen buzgó keresztények, meg kellett kereszteltetnem.
Az apa előítélete a színészmesterség iránt nem szűnt meg az évek alatt, erről ad hírt Petőfi szinte a prózai közlés kötetlenségével, lazaságával a 4. strófában: Szemében "mesterségem" Most is nagy szálka még; Előitéletét az Évek nem szünteték. Az apa fiának szóló "dicsérete" valójában elmarasztalás: "No csak hitvány egy élet Az a komédia! " Fülemnek ily dicsérést Kellett hallgatnia. "Tudom, sokat koplaltál, Mutatja is szined. Petőfi sándor fiable. Szeretném látni egyszer, Mint hánysz bukfenceket. " A költő azonban csak mosolyog magában apjának a színészettől való idegenkedésén: Én műértő beszédit Mosolygva hallgatám; De ő makacs fej! föl nem Világosíthatám. Itt már nyíltan érezhető Petőfi gyöngéd fölénye előítéletes, makacs apjával szemben, akit elnéző jóindulattal hallgat, és nem száll vitába vele. Tudja, hogy nincs értelme megpróbálni "felvilágosítani", mert annyira makacs az öreg, hogy úgysem tudná meggyőzni. Viszont magában kedélyesen ironizál apja "műértő beszédén", aki annyira nem konyít a művészethez és a kultúrához, hogy összekeveri a színházat a cirkusszal (a cirkuszi bohócok hánynak bukfencet a színpadon, nem a színészek).
Sajnos a könnyelműségre hajlamos ifjú hamar beleunt a tanulásba. Rendszeresen mulatozott Hetényi István vándorszínésszel. A tivornyázás sokba került, így elitták Zoltán apanázsát, mindenét zálogba tették, amit csak lehetett. Szorult helyzetéből gyámja mentette meg ki, rendezte adósságait. "Hálából" Zoltán megszökött Szarvasról. A következő állomás a nagykőrösi gimnázium volt, ahol nagyon gyenge bizonyítványt kapott, emellett felrótták hanyagságát és a laza erkölcsét is. Az érettségire már a szegedi piarista főgimnáziumban készült. Hamarosan azonban itt is korhely cimborákra akadt, akikkel a kocsmákat járta. Petőfi Sándor, a vátesz költő– Vates. Közben megfázott, súlyos beteg lett. Nagybátyja sokadik alkalommal rendezte kifizetetlen számláit, de magatartása miatt a gimnáziumból eltanácsolták. A nagyapjához került, ahonnan hamarosan megszökött és harminc forintos fizetésért - édesapja nyomdokait követve - beállt segédszínésznek a debreceni színházhoz. 1867. április 20-án Zoltán Csákóról Debrecenbe ment, ahol Lángh Boldizsár igazgatónál színésznek állt mindössze 30 forint havi fizetésért.