Az Úr Illésként elviszi mind, Kiket nagyon sujt és szeret: Tüzes, gyors sziveket ad nekik, Ezek a tüzes szekerek. Az Illés-nép Ég felé rohan S ha megáll ott, hol a tél örök, A Himaláják jégcsucsain Porzik szekerük és zörög. Ég s Föld között, bús-hazátlanul Hajtja őket a Sors szele. Gonosz, hűvös szépségek felé Száguld az Illés szekere. Szivük izzik, agyuk jégcsapos, A Föld reájuk fölkacag S jég-útjukat szánva szórja be Hideg gyémántporral a Nap.
Az Úr Illésként elviszi mind, Kiket nagyon sujt és szeret: Tüzes, gyors sziveket ad nekik, Ezek a tüzes szekerek. Az Illés-nép Ég felé rohan S megáll ott, hol a tél örök, A Himaláják jégcsucsain Porzik szekerük és zörög. Ég s Föld között, bús-hazátlanul Hajtja őket a Sors szele. Gonosz, hűvös szépségek felé Száguld az Illés szekere. Szivük izzik, agyuk jégcsapos, A Föld reájuk fölkacag S jég-útjukat szánva szórja be Hideg gyémántporral a Nap. Harmadik kiadás. Kötése laza, a borító elválófélben a könyvtesttől.
Kovács Gábor szombathelyi építészmérnök, igazságügyi és műszaki szakértő szabadidejében többek között működőképes fa járgányokat készít. A környezettudatos, megújuló energiaforrásokat is kiaknázó járművek hazai gyöngyszemei tömeggyártásra ugyan teljességgel alkalmatlanok, de értékük épp egyediségükben és míves kimunkálásukban rejlik. Az összeállítás apropóját egy másik, az ország másik oldalán élő Puskás István adja, aki a napokban mutatta be a nyitóképen látható fából faragott chopper motorkerékpárját. A tiszaörsi férfi a háromkerekű járművet fenyő hajópadlóból négy hónap alatt készítette el. A 200 köbcentis motorral hajtott, ötsebességes jármű 20 km/órás sebességgel tud haladni. Puskás István choppere MTI Fotó: Mészáros János Kovács Gábor – bár bevallása szerint gyermekkora óta foglalkozik járműátépítéssel – 7-8 éve határozta el, hogy létrehoz egy fémvázra épített fa velocipédet. A kísérleti munka olyannyira jól sikerült, hogy még egyet készített. Harmadik csodajárgánya már egy – szintén fémvázra épített – kétéltű fa kisautó volt, amit aztán egy napelemes faautó követett – ez utóbbit a magyarországi árvízkárosultak javára ajánlotta fel.
( 23. Megjegyzendő, hogy Illés a másik görög napistennel, Apollónnal is rokonságban van; neki is holló a szent madara. ) Ady Endre: Az Illés szekerén, Budapest, Singer és Wolfner kiadása 1908. (Az első kiadás címlapja) – Törzsgyűjtemény Vad paripáim, hajrá. Tomporotok ma véresre verem. Ma én vagyok ifjú Apolló. No, ki jön utánunk? Ki éri utól tüzes szekerem? Gyí keselyem: fiatal Bűn, Gyí jó lovam: fekete Álom, Mi áttörünk vad paripáim Ezen a szürke életen, Mi áttörünk a barna halálon. Ady Endre Dalok tüzes szekerén című versének részlete a Magyar Elektronikus Könyvtárban M. J.
Nem ismer ő téged, mennybéli Uristen! Vidám ünnepeden ő sötét tolvajként tekerg az aranyhullámokkal csengő földeknek partjain vagy ül az istálló megett... lent, lent nagy mélységben... föl-fölveti fejét századok ködén át nem látja a házat, melyből a tizenkét férfiú kilépett lángnyelveddel fején. Ezzel számot adhatsz... Mert, nézd, még fia is, ki egykor megérté a szót, amely onnan rebbent minden népnek és minden nyelveken, kedvese ölében, dicsősége csúcsán, egyetlen emléktől úgy hánytorog fénylő, gyönyörű meződben, mint aki mérget nyelt. Illyés Gyula Pünkösdi várakozás Kész a világ, Feszült ünnepi várás Tereng felette. Halotti csend. Csak néha néha Sóhajt az Isten Lelke. Kimérve minden pálya Megtöltve minden lélek-lámpa, Ahol csak úr a lét... De jaj, sötét van, Mélységes, iszonyú sötét! A zordon tömeg-árnyék Némán zokogva kering útjain, S csak egyet tud és egyet érez... Most váratlanul vágyón megvonaglik És felzúg Istenéhez: Betelt az idő! Sugarat, fényt, színt adj nekünk, Mert epedünk!
A Szőregi rózsa hazánkban és egész Európában ismert, hazánk egyetlen rózsatermesztő körzetében a Szeged melletti Szőregen nevelik. A Szőregi rózsa története E rózsa története a Maros 19. század közepi szabályozásával indult útjára. Történt ugyanis, hogy az egykori Tisza-Maros folyók egykori torkolatában olyan tápanyagban gazdag talaj alakult ki, hogy azt rózsatermesztésre ideálisnak találták. 1894-ben már eladási szándékkal is telepítettek rózsatövet. A rózsatőnevelés pedig 1927-re rózsakultúra kifejlődéséhez vezetett. Szőregen 1999 óta Rózsaünneppel köszöntik a rózsákat és a látogatókat. A háromnapos Rózsafesztivál az év legnagyobb rendezvénye a településnek, ahol mai napig több száz család foglalkozik rózsa termesztéssel. 2004-ben a szőregi rózsatő már magyarországi eredetmegjelölési oltalmat kapott, azaz hamarosan bekerülhet a hungarikumok közé is. Szőregi rózsa ültetése A szabadgyökeres töveket ősszel és kora tavasszal ültessük, a konténeres rózsákat – a fagyos időszakot és a forró, száraz napokat kivéve – az év bármely időszakban lehet.