Umibe No Étranger Magyar Felirattal – Régi Szép Idők

Monday, 26-Aug-24 13:40:19 UTC

Egy távoli, déli szigeten Japánban él a melegregényíró Hashimoto Shun. Mindennapjait a kedves idős hölgy, "Nagyi" kávézójában-kifőzdéjében tölti, mint kisegítő. Nyugodt, már-már túl nyugodt élete akkor változik meg, mikor felfigyel egy fiúra, aki minden áldott nap a tengerparton ugyanazon a padon ücsörög és bámulja a kék tenger határtalanságát. AnimeAddicts - Fórum - Hírek - [2020.04.18] Umibe no Etranger előzetes, 1. oldal. Egy nap Shun összeszedi magát és beszédbe elegyedik ezzel a sráccal, akit Miónak hívnak. Ez a gyönyörű történet egy ifjúkori szerelemről és az elfogadásról szól. Lektorálást és a formázási segítséget köszönjük a Nanashinak: Jó szórakozást a filmhez!

Animeaddicts - Fórum - Hírek - [2020.04.18] Umibe No Etranger Előzetes, 1. Oldal

Az anime a HaMi Team és a Nanashi fordításában érkezik majd. Az Okinawán élő, napjait leginkább magányosan tengető meleg regényíró, Hasimoto Shun egy szép napon megpillant valakit a tengerparton, aki azonnal felkelti az érdeklődését. Chiba Mio, egy árva középskolás srác, napjai egy részét a padon üldögélve a végeláthatatlan tenger bámulásával tölti. Lassan elkezdenek megismerkedni, és eközben akaratlanul is egyre közelebb kerülnek egymáshoz. Később Mio elhagyni kényszerül a szigetet, azonban megkéri Shunt, hogy várjon rá. Három évvel később bukkan fel újra, hogy vallomást tegyen...

Alkalmazását leginkább 7 napos intenzív kúraként javasoljuk. Könnyen beadható, mivel finom gyümölcsös ízű, és meleg (max. 80 °C-os) teával is adható édesítés gyanánt. Multivitaminokkal együtt is adható. Mesterséges színezékek nélkül Édesítőszer nélkül Laktózmentes ŐK MÁR MINKET VÁLASZTOTTAK Petra - 1, 5 éves kislány anyukája "Ismerőseim ajánlották a Marslakócskák szirupokat, akiknek hasonló korú gyerekeik vannak. " Kriszti - 8 éves kislány anyukája "Letti változatosan étkezik, én mégis akkor vagyok nyugodt, ha étrend-kiegészítőkkel extra vitaminokhoz tudom juttatni szervezetét. " ​

épp úgy fogta a kezét, mint az enyémet régen, épp úgy mosolygott. Elfelejtett... Keservesen hosszú éjszakát töltöttem el egyedül az ágyamban, csak öleltem az ottmaradt pólót és az ajándék elefántot. Reggel az anyám ébresztett, mindig így tett, mert a gyereke maradok még így 30 felé is és egyedül éltem, hát vigyázott rám. Felveszem a telefont és kiesett a kagyló a kezemből. Ő volt az. Látott tegnap mégis. Amit én néhány pillanatnak gondoltam, hosszú percek voltak és feltűnőbben néztem őket, mint az oroszlán a prédát. Szentesi Éva: Régi szép idők, amikor még a csiklóról se tudtuk, hogy a világon van… - WMN. Sajnálkoztam és szabadkoztam, arra fogtam, hogy meglepődtem. Elnézést kértem mégegyszer és gyorsan leraktam a kagylót. Aznap nem mentem dolgozni. Otthon ostoroztam magam, amiért ennyire átlátszóan szeretem. Teltek a napok és szüntelen csak őt éreztem a lelkemben. Éjjel sírtam, nappal dolgoztam és szenvedtem. Végül a barátnőim elcipeltek magukkal egy buliba, ahol faltól falig modellek sétáltak. Mint kiderült a Reklámkocsma nem nekem való rendezvény. Az én mélységem még nagyobbnak tűnt a magas karcsú lányok mellett és az a pár plusz kiló sem látszott kevesebbnek.

Régi Szép Idők

A bronzkorból a vasba, majd a vágy a kőkorszakba hajt, s az északi, kies, szép Neandervölgy. Itt dalol hősünk, míg oroszlánt nyúz, kit bús szíve a múltba visszahúz: Csak ezt makogta majommá válva, felmászott rögtön a legelső fára. Jaj nekünk, jaj nekünk, most mindent újra elölről kezdhetünk!

Próbáltam a lehető legláthatatlanabbá válni és leültem egy sötét boxba a sarokban. Nem is figyeltem van e ott valaki amikor egy mély érzéki hang szólalt meg: Nahástanában sűrűn összefutunk! Persze Ő volt az. Rettenetesen éreztem magam és nagyon menekülni szerettem volna, de nem volt rá mód, ígyhát beszélgetni kezdtünk. Túljutottunk a rokonokon, az időjáráson és még Yeti macskám állapotán is, amikor egy őrült nő az ölembe boritotta a vörösbort a poharából. Régi szép idol idol. Fehér nadrág vége. Kétségbe esve kerestem a barátnőimet, hogy vigyenek haza azonnal, de esélytelennek tűnt a fáradozás, mert sehol nem láttam a sötétben senkit. Felajánlotta, hogy hazavisz. Nem tehettem mást, elfogadtam. Amint beültünk az autóba azonnal rámtörtek a régi emlékek. Még mindig őrizte azt az ibolyaszínű kis egeret, amit egy közös kiránduláson vettünk, ott lógott a kesztyűtartóból a farkincáján. A sírás fojtogatott, amikor észrevettem a kis himbálózó játékot. Az ajtó csapódott és ugyanaz az édes illat csapta meg az orrom, amelyet már oly jól ismertem rég.