Itt jelenik meg ugyanis egy új versforma, amellyel Nemes Nagy Ágnes korábban nem élt: a prózavers. Nemes Nagy a Magyar Tudományos Akadémia Verstani Munkabizottságának is tagja volt, s e bizottsági munka keretében, de ettől függetlenül is számos szöveget írt verstani kérdésekről (ld. például a Rózsa, rózsa, vagy a Valódi tulipánt című tanulmányértékű esszéjét a 64 hattyú című kötetében). Ebből következően nagyon is számolhatott e ritmikai formaváltással. Prózaverseinek lényege, hogy a szövegkép prózaszerű: a sorok margótól margóig érnek, s nem érvényesül bennük a verssor ritmikai egysége és feszessége (Tinyanov). Ugyanakkor e prózaversekben is megfigyelhető Nemes Nagy azon versbeli eljárása, hogy a mondatot a soron belül töri meg (pl. "Most éppen kráter. Vagy nagyműtét. Egy ál- / latkerti, ritka nagyvadé […]" ( Egy pályaudvar átalakítása). A prózavers Nemes Nagynál azért is látszik versformaként működni, mert szövegeit szigorú bekezdésekre (kvázi versszakokra) tagolja. S bár a prózavers nem azonos a szabadverssel, mégis úgy tűnik, Jurij Tinyanovnak az utóbbiról mondott szavai Nemes Nagy prózaverseire is érvényesek: nem tüntetik el a versszerűség kritériumait, ellenkezőleg: még inkább megmutatják a vers mint olyan formaképző elvét (Tinyanov).
Kelevéz Ágnes irodalomtörténész először arról kérdezte a résztvevőket, hogy szerintük hogyan lehetne meghatározni az írás műfaját. Ferencz Győző költő (és a Nemes Nagy Ágnes-életműkiadás szerkesztője) azt mondta, hogy talán leginkább esszémemoárnak, vagy emlékezésnek lehetne hívni, mert mindenképp több, mint egy átlagos esszé: egyrészt mert Lengyel Balázs életművében egészen kiemelkedő helyet foglal el, másrészt pedig azért, mert Lengyel szépírói eszközökkel is élt. Például vibráló és izgalmas módon váltogatta az idősíkokat és vetítette egymásra a két római utazást. Schein Gábor is úgy gondolta, hogy a Két Róma egyértelműen mestermű és a korszak magyar esszéirodalmának az egyik legjobb darabja, amely többek közt azért különleges, mert az ismétlés eszközével játszik. Mint mondta, Lengyel Balázs életének két legfontosabb kapcsolata jelenik meg a szövegben, amelynek írásakor újraépítette és újra is gondolta az életét. Éppen ezért szerinte a Két Róma egyszerre stiláris bravúr és őszinte, filozofikus mű, mert nemcsak az élettörténetében szállt alá, hanem magára a létezésre is reflektált közben.
Akár a kölcsönös levegőátadás életadó és megtisztulást nyújtó biológiai mozzanata során is. Bár csak pillanatnyi összefonódás lehetséges, s a távolság végtelen, Nemes Nagy Ágnes versei legalább egy-egy lélegzetnyi megvilágosodást, ráismerést kínálnak. Költészetének hatása mindmáig tart, és életműve tovább él, nem csak az irodalomban: "Törzsek közt járok, mint a szél. / Más a halmazállapotom. " A tárlat kurátora Pataky Adrienn, a kiállítás ingyenesen tekinthető meg a Várkert Bazár déli panoráma teraszán. Hallgassák meg a kiállításhoz készült audio guide tárlatvezetésünket, ahol további érdekességeket tudhatnak meg a száz esztendeje született költő munkásságáról!
Gyönyörű szirma sűrűn, gazdagon fodorodik a vázán kétfelé. Ha volna bennem valami imádat, elébehullnék csukló térdemen: csakis reá tűzd győztes glóriádat, mert szép, mert él és mert – lélektelen.
Ekkor az intézmény hivatalos neve: Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola és Gimnázium, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Gyakorlóiskolája lett. A 2008-as év során a Bartók Béla Konzervatórium egységébe integrálódott az Erkel Ferenc Alapfokú Jazz-zeneművészeti Intézmény és Jazz-zeneművészeti Szakközépiskola középszintű oktatási része. Ettől az évtől kezdve középfokú Jazz oktatás is folyik az intézmény falain belül. 2014. szeptember 1-től intézményünk összevonásra került a korábbi Hangszerészképző Szakközépiskolával. 2016 szeptemberétől szakgmináziumként működünk, így ettől az időponttól iskolánk új neve: Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Bartók Béla Zeneművészeti és Hangszerészképző Gyakorló Szakgimnázium. Jelenleg közel 400 hallgatója van 24 tanszakon, az intézmény élén 2012-től dr. Benkő Szabolcs igazgató úr áll.
Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Bartók Béla Zeneművészeti és Hangszerészképző Gyakorló Szakgimnázium OM azonosító: 035301 1065 Budapest, Nagymező utca 1. Telefon: +36 1 321 7514 Központi e-mail: Vezetőség Németh Márta általános igazgatóhelyettes Dr. Benkő Szabolcs igazgató Darázsdi Zita szakmai igazgatóhelyettes Adminisztráció Polgár Tímea iskolatitkár Csomor Katalin tanulmányi ügyintéző Bartos Andrea munkaügyi előadó Erdélyi Katalin könyvtáros Szénási Hanna üzemeltetési asszisztens Közismereti tanári szoba Telefon: +36 1 321-7514 Porta, Gondnok, Biztonsági szolgálat Telefon: +36 1 321-7514 Gaál Ildikó iskolapszichológus Telephely (hangszerészképzés): 1064 Budapest, Vörösmarty utca 35. Telefon: +36 1 322 0617 E-mail: Lendvai Tamás szakmai vezető - hangszerészképzés lendvai [dot] tamas [at] zeneakademia [dot] hu A telephelyen lévő kollégáink csak a hangszerészképzéssel kapcsolatos kérdésekben tudnak segíteni, a zenei és közismereti ügyekben kérjük, a Nagymező utcai elérhetőségünkön keressenek minket!
Tantárgyi értékelés alóli mentesítés esetén más tantárgy osztályzatait számítjuk be, vagy ha ez nem lehetséges, akkor a beszámítható tantárgyak osztályzataiból számított pontszámot tekintjük 100%-nak. A pontszámok és a rangsor meghatározásához, valamint a felvételi vizsga megszervezése érdekében kérjük, hogy a szakértői véleményt és a szülői kérelmet csatolják a jelentkezési laphoz. A kérelemben pontosan rögzítsék, hogy milyen speciális körülmények illetve feltételek biztosítását kérik. A döntésről készült igazgatói határozatot az írásbeli vizsgát megelőzően eljuttatjuk az érintetteknek, szükség esetén a jelentkezővel és a szülőkkel egyeztetünk. Az előzetes, jogszabályban meghatározott ideiglenes felvételi jegyzéket 2013. március 13-ig az iskola honlapján hozzuk nyilvánosságra. A pályaalkalmassági vizsgák időpontjai (2013. FEBRUÁR 18- MÁRCIUS 2. ) Néhány felvételi vizsga mellett több időpontot is talál. A jelentkezések függvényében pontosítjuk a beosztásokat, és minden felvételiző írásban kap értesítést vizsgája pontos idejéről és helyéről.