Hozzátette: a magyar organikus építészeti mozgalomnak folytatódnia kell, hiszen személyüktől függetlenül is világszerte a magyar építészet fontos irányzatát képviseli, amelyet nemzetközileg is számon tartanak. Makovecz Imre világa - Cultura.hu. Makovecz Imre munkái közül az új makói fürdőt említette, amelyről tollából cikk is megjelent. Mint mondta, az építésznek több épülete áll Makón, a fürdő a város közepén épült. "Parádés, gyönyörű épület, amelyet félkész állapotban láthattam, bejárhattam" - mondta, hozzátéve, hogy az épület tetőszerkezetének harmada egy hónapja leégett. "Hogy ki fogja befejezni, nem tudom" - jegyezte meg.
A könyvben bemutatott munkák között talán az ipari épületek a legizgalmasabbak. Már csak azért is, mert – profán fordulattal szólva – könnyebb organikus templomot tervezni, mint organikus DVD-gyárat. Turi Attilának ez utóbbi is sikerült Törökbálinton. A tégla épp úgy kedvelt anyaga az élő építészetnek, mint a huszadik század gyárépületeinek. Ő úgy felelt meg a funkcionális elvárásoknak, hogy közben mindkét hagyományt tiszteletben tartva, szép 21. századi ház került ki a keze alól. A fejépület sarokra helyezett ablakai a korai modern ipari építészetet juttatják az eszünkbe, míg az előcsarnok a DVD csillogását megidéző apró üvegszemei a gótikus templomokat. Az egész mégis csodálatos egységben van. Mint ahogy egységben van a Kós Károly Alapítványnál megjelent kötet is. Jó kézbe venni, átlapozni, de a szépség szerencsére itt sem ment a funkció rovására. Külön dicséret illeti a szerzőket, hogy nem írták túl a könyvet. Makovecz imre mukai de. Magam ellen beszélek, de egy építészeti kiadványban a szöveg másodlagos. A színvonalas képanyagot jó szemmel válogatták össze, az életmű pedig átlátható, érthető módon tárul fel.
Az 1968-ra elkészült Borostyán Hotel és Étterem átépítése komoly társadalmi visszhangot alapozott meg. Talán sokan nem tudják, hogy a következő munkája, a Bodrog Áruház volt, mely 1972-re készült el. A szobrászi megformálású épület egy virágszerű, hatalmas testet ábrázol. Ugyanebben az évben kezdődött meg A Művelődés Háza terveinek készítése. Az épület 1983-as avatása messze vitte Patak hírét, hiszen az Építészek Nemzetközi Szervezete 1985. januári kairói kongresszusán, az 1983-as év tíz legjelentősebb építészeti alkotása közé sorolta. 1980-ban kezdték el a téglából, egyedi szerkezetekkel, emberléptékű terekkel tervezett háromszintes lakóházak építését a belvárosban. Az első beköltözők 1987-ben vehették birtokba lakásukat – az immár Hild-díjas város elismert fejlesztését. Közben folytak a Nagykönyvtár Repozitóriumának munkái. Makovecz Imre munkái a Vigadóban / PRAE.HU - a művészeti portál. A főbejárata elé állított fa és az ehhez illeszkedő, a tetőt tartó karok teszik egyedivé az épületet. 1993-ban vehették birtokba a tanárok és a diákok az Árpád Vezér Gimnáziumot.
Nem túlzás, simán lehetne: A legdurvább azonban az új látogatóközpont kiállítóterme, ahol az üvegtetőn keresztül a fentebbi részekkel ellentétben közvetlenül látszik a régi, patinás épület: Ha nem szabotálták volna el az álruhás nihilisták a modernizmus tekintélyének megrendülése idején a hagyományhoz való visszatérést, ezt az üvegtetőt az Országház építészeti stílusához illeszkedően lehetett volna megépíteni. Az épület építésének időszakában, illetve már korábban is a 19. század második felében Európa-szerte számtalan szépséges üvegtető készült kiállítócsarnokok, pályaudvarok, kastélyok, villák télikertjei, vagy áruházak, bevásárlóudvarok számára.
Szándéka az volt, hogy egylényegűvé váljon az épület a környezettel, szervesen illeszkedjen a tájba. Emberközpontú, "látó" házainak szemük van (két ablak vagy ajtó), amivel a "belső lényeget" kívánta kifejezni, azt, hogy az épület – lény. 1987-től tanára volt a Nemzetközi Építészeti Akadémiának, 1992-ben az általa is alapított Magyar Művészeti Akadémia elnökévé választották (halála után örökös tiszteletbeli elnök), tanított a Budapesti Műszaki Egyetemen és az Iparművészeti Főiskolán. Munkássága elismeréseként 1969-ben a legrangosabb építőművészeti szakmai díjjal, az Ybl-díjjal, 1990-ben Kossuth-díjjal, 1996-ban Magyar Örökség Díjjal tüntették ki. 2001-ben megkapta a Corvin-láncot, 2003-ban a Prima Primissima Díjjal, 2009-ben Főépítészi Életműdíjjal, 2011-ben Szent István-díjjal tüntették ki. Egyebek között megkapta a Francia Építészeti Akadémia Nagy Aranyérmét is. Életének 76. évében, 2011. szeptember 27-én érte a halál. Makovecz "gyönyörű álomvilágot", egyedi stílust alakított ki, visszanyúlva a Rudolf Steiner-i organikusságtól a Kós Károly- és Toroczkai Wigand Ede-féle magyar népi szecesszióig – nyilatkozta az MTI-nek a Makoveczhez hasonlóan Kossuth-díjjal kitüntetett Finta József építész.
Életműve ilyenformán minden értelemben beteljesítetlen maradt" - utalt Szőcs Géza arra, hogy a Kossuth-díjas, Corvin-lánccal kitüntetett építész által alapított Magyar Művészeti Akadémia ebben az évben köztestületté válva az eddiginél jelentősen nagyobb szerepet kap a magyar kulturális életben. Ne maradjon le az ORIGO cikkeiről, iratkozzon fel hírlevelünkre! Adja meg a nevét és az e-mail címét és elküldjük Önnek a nap legfontosabb híreit.