Ilyenkor az irányadó időszakra kifizetett teljes bérpótlék összegét kell osztani az irányadó időszakban teljesített teljes – nem csak a pótlékra jogosító – munkaidő tartamával. Ha a munkavállaló a fent említett pótlékok – műszakpótlék, éjszakai pótlék, készenléti és ügyeleti pótlék – helyett átalányban részesült, akkor ez az átalány, de csak ez az átalány, is beleszámít a távolléti díjba. Ebben az esetben a kifizetett havi átalány összegét osztani kell az irányadó időszakban rendes munkaidőben teljesített órák számával. A távolléti díj kiszámításakor, ha az irányadó időszakban munkabér-kifizetés nem történt, az alapbért kell figyelembe venni. Átmeneti időszak jogértelmezési kérdése Az új Mt. 148-152. §-a, mely a fent részletezett távolléti díj számítási szabályokat tartalmazza csak 2013. január 1-jétől lép életbe. Jelenleg a régi Mt szabályai szerint kell a távolléti díjat számítani. Az új szabályozásról elmondható, hogy a régi Mt-hez képest korlátozottabb mértékben engedi majd a bérpótlék figyelembevételét a távolléti díj számításában.
A jelenleg hatályos Munkatörvénykönyv néhány kérdésben csak általánosságban fogalmaz, ami lehetőséget ad arra, hogy a munkavállaló utólag kétségbe vonja elbocsátása jogszerűségét. Az új törvény tervezete lényegesen pontosabb e tekintetben, vagyis nehezebb lesz perelni a munkáltatót. A jövőben megszűnne több olyan munkavállalói kategória védettsége (várandós nők, szülési szabadságon lévő anyák, öregségi nyugdíjkorhatár előtt álló szakemberek, fogyatékossággal élő személyek stb. ), amelyek esetében ma igen nehéz, vagy egyenesen lehetetlen az elbocsátás. Az elbocsátással szembeni védettség még várandós nők esetében is csupán a szülés előtti hetven napra és a szülés utáni 56 napra korlátozódna. Vagyis – némi túlzással – a munkáltató tetszése szerint bárkit, bármikor és bármiért elbocsáthat. Mivel pedig a munkát szabályozó törvény a hivatalnokokra is vonatkozik, a kormányzat is újabb eszközt nyer az állami tisztviselők kordában tartására. Mi lesz a szabadsággal? A rendes éves szabadság időtartama nem változna, azaz legalább 24 napnak kellene lennie.
Több ezren vonultak az utcára csütörtökön Szarajevóban, hogy az új munkatörvény tervezete ellen tiltakozzanak - számolt be honlapján a boszniai Nezavisne Novine című napilap; a szakszervezetek egyet nem értése ellenére a jogszabályt a parlament felsőháza elfogadta. Június elsején - hét év után - életbe lépett a stabilizációs és társulási megállapodás az Európai Unió és Bosznia-Hercegovina között. A megállapodás életbe lépését közvetlenül az tette lehetővé, hogy Szarajevó kötelezettséget vállalt arra, hogy végrehajtja az európai integrációhoz szükséges reformokat. Korábban az EU három probléma megoldásához kötötte az integrációs folyamat folytatását, mégpedig a kisebbségekkel szemben diszkriminatív alkotmány módosításához, a két országrész együttműködését célzó koordinációs mechanizmusok kidolgozásához, valamint az integrációt célzó átfogó reformokhoz. Brüsszel végül módosított némileg az álláspontján, és a politikai prioritások helyett a gazdasági kérdésekre helyezte a hangsúlyt. Az új munkatörvény is ezeknek az intézkedéseknek a része, a jogszabályt pedig Bosznia-Hercegovina két országrészének parlamentjei először külön vitatják meg.
A Munkatörvény legújabb változásai A Munkatörvény legújabb változásai: 1. A FELMONDÁSI IDŐ NEM SZAKAD MEG – az éves szabadság, fizetett szabadság és ideiglenes munkaképtelenség idejére azon munkavállaló esetében, akit a munkáltató a felmondási időre mentesített a munkavégzési kötelezettség alól, – míg azon munkavállaló esetében, akit nem mentesítettek a munkavégzési kötelezettség alól, az ideiglenes munkaképtelenség megszakítja a felmondási időt, de a munkaviszony mégis megszűnik a felmondásról szóló határozat kézbesítéséről számított 6 hónap elteltével. 2. A MUNKAVISZONY BÍRÓSÁGI MEGSZÜNTETÉSE – A munkaviszony bírósági megszüntetésének esetén a munkavállaló számára fizetendő kártérítés a munkavállaló legfeljebb 8 havi szerződött, vagy előírt fizetésének összegében határozható meg. 3. MUNKAVÁLLALÓ ÁTADÁSA KAPCSOLT VÁLLALKOZÁSNAK – Amikor a munkáltatónak többé már nincs szüksége egyes munkavállalók munkájára, e munkavállalókat átadhatja a vele különleges előírás alapján jogviszonyban álló kapcsolt vállalkozásnak, külföldre legfeljebb 6 hónapra, illetve itthon legfeljebb 2 évre, továbbá erre vonatkozóan kötelezően léteznie kell egy írott szerződésnek a munkáltatók között, a munkatörvényben előírt kötelező elemekkel, valamint a munkavállaló írásos jóváhagyásának.
Több pénzintézetnél is érdeklődnek: tízből alig egy vállalkozás igényel kölcsönt úgy,