Bogár egy nyilatkozata szerint a második világháborút követő első három esztendőben csak ő egymaga több mint háromezer embert akasztott fel. Életrajza Ismert segédei Csúcs Mátyás bv. főhadnagy (? - 1963. április, nyughelye: Budapest, Új köztemető) [3] Fülöp István Dr. Szabó Ernő Kivégzései Imrédy Béla, 1938. május 14. és 1939. február 16. között Magyarország miniszterelnöke. Sortűz végzett vele 1946. február 28-án, 8 órakor. Szálasi Ferenc nyilas nemzetvezető Gaál Csaba (szívszélhűdésben meghalt, de Bogár a nyakára tette a kötelet s ezzel az akkori rendszer utasítására felakasztotta a halott embert) Jány Gusztáv vezérezredest 1947. november 26-án végezték ki. Egy ítélet-végrehajtó számára milyen karmikus következményei vannak annak, hogy.... Akasztani akarták, de a szovjetek követelésére, katonának kijáróan golyó által végezték ki. Jandó Ferenc és Szvitek István 1951. október 23-án reggel fél hétkor dr. Király Gyula tanácsvezető bíró, dr. Pécsvárady László jegyzőkönyvvezető, Bánkuti Antal, az Országos Büntetőintézet vezetője, dr. Kelemen Endre orvos szakértő és még két személy jelenlétében Bogár János ítéletvégrehajtó a halálbüntetést végrehajtotta.
1961-ben titokban kiásták a koporsókat, kátránypapírba drótozták és átvitték a szomszédos új köztemető 301-es parcellájába. Nagy Imre maradványait "Borbíró Piroska" név alatt hantolták el újból, hogy még az emlékét is megpróbálják eltörölni. Kuruc.info - Elsötétítés alatti lopásért: halál! - lapszemle 1943-ból. Gimes Miklós 1958. június 16-án 5 óra 14 perckor Maléter Pál 1958. június 16-án 5 óra 24 perckor Gábor Péter 1958. június 16-án 7 óra 27 perckor Jegyzetek [ szerkesztés] További információk [ szerkesztés] Túlórázó hóhér, Az utolsó út rögei, Szemenyei-Kiss Tamás: A hóhérsegéd Varga László: "Forradalmi törvényesség" - Jogszolgáltatás 1945 után Magyarországon, Vádol a múlt [ halott link], A hóhér, aki rádióra gyűjtött A leghírhedtebb magyar hóhér, aki Szálasi Ferencet, Rajk Lászlót és Nagy Imrét is kivégezte
Rovat Rovatok – 0 db találat
– Egy pisszenés volt, hogy emelj, kettő, hogy engedd. Mindeközben több, akár 15-20 centimétert is nyúlt a test. Az áldozat elvesztette eszméletét, elszakadt a nyakcsigolyája, az ítéletvégrehajtó pedig egy mozdulattal kiemelte azt. Gyakorlatilag kitekerte a nyakát. A börtönben lévő gépkocsiknak az volt a szerepe, hogy a motorokat beindítva elfedjék az utcára szűrődő zajokat, ha az elítélt esetleg őrjöngeni kezdett volna. Erős nyugtatót adtak az elítélteknek a végrehajtást megelőző éjszakán. A halálraítéltet rendszerint hajnali ötkor végezték ki, az akasztás előtti éjjelen még lehetett egy utolsó kívánsága. A jogszabályi rendelkezés szerint átlagon felüli élelemben kellett részesíteni, de ez nem pazar lakomát jelentett. 1956-ra emlékezve - Csongrád Megyei Hírhatár. Kérhettek egy felest vagy egy üveg sört, esetleg három deciliter bort, de többet nem. A felvételen elmondja, mind a mai napig kiáll e mellett a módszer mellett. – Irritáló az, hogy eltörölték a halálbüntetést. Főleg amikor több embert megöl valaki. Nem gondolom, hogy nekem kell végrehajtanom ezt a halálos ítéletet, de minden további nélkül megtenném.
A "felbujtók" ítéletét, figyelembe véve, hogy alibit igazoltak, a Népbíróságok Országos Tanácsa másodfokon hatályon kívül helyezte, amit a NOT elnöke, Major Ákos "példátlan botrányként" ír le visszaemlékezésében. Az újabb, budapesti tárgyaláson a rendes bíróság enyhítette az ítéleteket: Tóth Zsigmond életfogytiglani fegyházat, Takács Gergely két és fél évet kapott, míg Nagy János tanítót és Tóth János református lelkészt bűncselekmény hiányában felmentették. A vádlottak büntetésük letöltése után szabadultak. Tóth Zsigmond 1956 elején külföldre távozott a börtönből, a hetvenes évek elején halt meg Szlovákiában. Dilettáns provokáció: ki és miért gyújtotta fel a makói zsinagógát? Az 1946. májusában kitört vérvád-hisztéria átterjedt Makóra is. Csúcspontján gyulladt ki és égett le a Deák utcai zsinagóga. Pelle János írása.